Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-03 / 253. szám
2 KÖZÉLET 2021. november 3. | www.ujszo.com A Csemadok-törvényt is elnapolták CZÍMER GÁBOR Pozsony. A parlamentben óles vitát váltott ki Csemadoktörvány, amely ártel máben a kulturális szervezet ávente 300 ezer euró állami támogatást kapna. A javaslatról most nem szavaztak. Az állampolgársági törvóny módosítását is újra elnapolták. Az azonban szinte biztos, a jogszabály a jövőben is tiltja, hogy a szlovákiai magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. A parlamentben kedden szinte egész nap arról a törvényjavaslatról vitáztak, amely értelmében a Csemadok évente 300 ezer eurós állami támogatást kapna a működésére és amelyet Gyimesi György, az OEaNO képviselője nyújtott be. Miután Gyimesi a felvezetőjében elmondta, a kulturális szervezet 1996-ig állandó állami támogatásban részesült, amikor is a Meciar-kormány megvonta azt, így a mostani törvénnyel csak helyreállítanák az eredeti állapotot. Érvként hozta még fel, hogy a Csemadok több évtizedes hagyománnyal, kiterjedt regionális struktúrákkal és többezres taglétszámmal rendelkezik. A parlamenti vitában aztán a koalíciós Sme rodina képviselője, Milos Svrcek arról beszélt, nem támogatja a javaslatot, hiszen akkor a különböző civil szervezetek, polgári társulások is sorban jelentkezhetnének hasonló, állandó állami támogatásért. Kifogásolta azt is, hogy a törvényjavaslat szerint a Csemadok nem válna állami szervezetté, így az állam közvetlenül nem ellenőrizhetné, mire költi a szervezet a pénzt. Szerinte az sincs rendben, hogy az állam a Csemadok számára nem határoz meg feladatokat, amelyek elvégzését a támogatásért cserébe elvárná a szervezettől. Ezért és az állami ellenőrzés hiánya miatt szerinte a Csemadok javasolt támogatása akár alkotmányellenes is lehet. „A Csemadok semmiképpen sem kerülhet a Matica slovenskával egy szintre, sem törvényileg, sem pedig a finanszírozásának módját tekintve” - mondta Svrcek. Pálfordulás Korábban Gyimesi lapunknak úgy nyilatkozott, a Sme rodina frakciója támogatja a Csemadok állami támogatásáról szóló javaslatát. A kormánypártnál mi is érdeklődtünk, mi ezzel kapcsolatban az álláspontjuk, de ismételt megkeresésünkre sem kaptunk választ. Gyimesi kedden, az ülés szünetében elmondta, meglepte őt, hogy a Sme rodina nem szeremé támogatni a javaslatot. „Most nagyon meglepődtem, hogy amikor lassan már szavazni kellene a törvényről, előszedtek valamit, ami egyébként nem is igaz és amiről mi előre nem tudtunk” - utalt Gyimesi Svrcek érveire. Az OEaNO képviselője arról is beszélt, korábban, amikor a Csemadok-törvényről a koalíciós tanácsban tárgyaltak, a tervezetet a Sme rodina sem kifogásolta. Arra is emlékeztetett, hogy a javaslat előkészítése során Svrcekkel együtt vett részt a Matica slovenskával folytatott tárgyalásokon, ahol a szlovák kulturális szervezet finanszírozásának átalakításáról tárgyaltak. A Sme rodina ugyanis ezt kérte a Csemadok-törvény támogatásáért cserébe. Gyimesi hozzátette, ha a Csemadok-törvény nem megy át, akkor a Matica slovenská finanszírozását sem alakítják át. Az ellenzék kiakadt A törvényhozásban az ellenzéki képviselők ágáltak a leghangosabban a Csemadok állami támogatása ellen. A smeres Juraj Blanár szerint, ha rendelkezésre áll pénz a nemzetiségi szervezetek támogatására, akkor azt inkább a Kisebbségi Kulturális Alapnak kellene adni, mint egyenesen a Csemadoknak. A szélsőjobboldali ESNS képviselője, Rastislav Schlosár egyenesen irredentának nevezte a magyar kulturális szervezetet és annak vezetőjét, Bárdos Gyulát, a Szövetség elnökségének tagját.„A probléma az, hogy ez egy politikai, irredenta, soviniszta, lényegét tekintve szlovákellenes egyesület” - mondta a Csemadokról az ESNS képviselője, aki egyetlen eurót sem adna a szervezetnek. A szélsőséges képviselők habitusuktól függően egymásra licitálva szónokoltak a törvényjavaslat, illetve a magyar kisebbség bárminemű támogatása ellen. Az ESNS tagjai között voltak olyanok is, akik szerint, ha a magyarok több forrást, elismerést akarnak, akkor azt Magyarországon megkaphatják. Szlovákia déli régióiban pedig szerintük „magyarizáció” zajlik. Kedd este, amikor a parlament a Csemadok-törvény első olvasatba utalásáról szavazott volna, Gyimesi váratlanul egy ügyrendi javaslattal élt, amely alapján a plénum a törvényhozás ülésének utolsó szavazásaként sorolta be a jogszabályról való döntést. Ez azt jelenti, hogy a parlament ugyan megtárgyalta a javaslatot, de csak napok múlva szavaznak róla. Megint elnapolták A parlament napirendjén eredetileg szerepelt az állampolgársági törvény módosítása is. A belügyminisztérium műhelyéből származó tervezet nem oldaná meg a szlovákiai magyarok helyzetét, hiszen lényegében továbbra is tilos lenne a Szlovákiában élő személyek számára, hogy egy másik állampolgárságot felvegyenek. A belügyminiszter Roman Mikulec (OEaNO) azonban azt kérte, halasszák a már második olvasatban, tehát közvetlenül a jóváhagyás előtt lévő javaslat tárgyalását a parlament következő, november 23-án kezdődő ülésére. A tárcavezető ugyanis beteg, nem tud részt venni az ülésen. A tervezetet első olvasatban még idén márciusban szavazta meg a törvényhozás. Gyimesi egy módosító javaslatot nyújtott be az állampolgársági törvény átalakításáról szóló tervezethez. Eszerint visszaállna a 2010-es ellentörvény előtti állapot, újra szabaddá válna a kettős állampolgárság. A javaslatot a képviselő azonban most visszavonja. Elmondta, a Sme rodina és az OEaNO nem látott problémát a javaslatában, azzal, hogy a parlamenti frakciójuk tagjai saját belátásuk szerint szavazhattak volna az indítványról. „Ez ellen azonban tiltakozott az SaS, ők vétózták, így visszavonom a módosítást” - mondta Gyimesi. A képviselő arról is beszámolt, hogy a koalíció csak részben fogadta el azt a módosító javaslatot, amelyet az OEaNO és az SaS frakciójában ülő néhány képviselő adott be és amely némileg enyhítene a tiltáson. Szlovákia kudarca a nemi egyenlőség terén BUGÁRANNA A nemek közötti egyenlőség eléréséhez további három generációra lesz szükség, a koronavírus-járvány azonban a minimális előrelépést is veszélybe sodorja - állítják a szakértők. Pozsony. Carlien Scheele, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vezetője október végén egy nemzetközi online konferencia keretén belül ismertette az idei nemek közötti egyenlőség mutatóját, amely a szakpolitikai döntéshozás egyik fontos eszköze, s felhasználásával mérhető a nemi egyenlőség terén elért haladás az EU-ban. A tagállamok minden évben kapnak egy pontszámot 1-től 100-ig. A 100 pont azt jelentené, hogy az adott ország elérte a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget. Erre azonban egyelőre nincs példa, és a szakma képviselői szerint még évtizedekbe telhet, amíg a nők teljesen egyenrangúvá válnak a férfiakkal. Az európai élvonalat tekintve továbbra is a skandináv országokban a legkedvezőbb a helyzet - Svédország 83,9-es, Dánia 77,8-as pontszámot ért el. Az Európai Unió esetében csekély javulás észlelhető, gyenge közepesnek értékelhető a 68- as idei osztályzat, ami éves szinten mindössze 0,6 pontos elmozdulást jelent a jó irányba. Bizonytalan előrelépés A 2010-ben mért adatokhoz képest mérsékelt haladást figyelhetünk meg, az elmúlt évtizedben a nők Szlovákiában és az EU-ban lassacskán ugyan, de nagyobb befolyáshoz, jobb egészséghez és igazságosabban beosztott szabadidőhöz jutottak. „Európa a nemi egyenlőség terén csupán törékeny sikereket ért el, a koronavírus-járvány következtében azonban hatalmas veszteséget szenvedtünk el” - figyelmeztetnek a tanulmány készítői. A pandémia rámutatott, ez a folyamat nemcsak csigatempóban halad, de rendkívül sérülékeny is. Scheele ezt azzal indokolta, a járvány komoly hatással volt a nők mindennapi életére, és még látványosabban elmélyítette az eddig is létező szakadékokat. „Ez nagyrészt azért van, mert a pandémia alatt a nők vállalták magukra a fizetetlen munka oroszlánrészét, ami kihatott a munkavállalási képességükre. A nők nagyobb valószínűséggel vesztették el a munkájukat amiatt, hogy családtagjukról gondoskodtak, vagy a távoktatás miatt otthonról tanultak a gyermekeikkel” - mondta záróbeszédében. Emlékeztetett, ez a munka ugyan nincs feltüntetve az országok teljesítményjelentésében, de ettől függetlenül gazdasági értéke van: a nevelt gyerekek jövőbeli adófizetők, az idős szülőkről pedig másként az államnak kellene gondoskodnia. Az intézetvezető rámutatott, a nőket rosszabbul érintette a munkahely elveszítése — nagyobb arányban dolgoznak olyan ágazatokban (vendéglátás, kiskereskedelem), amelyeket jelentős veszteség ért az óvintézkedések miatt, és a férfiakhoz képest hosszabb ideig tartott, míg új állást találtak. „A kevesebb gazdasági erő kisebb hatalmat jelent az élet összes területén: a bántalmazó párkapcsolatból való kilépéstől az egészségről való gondoskodásig” - tette hozzá. Utolsók között Szlovákiában a vizsgált mutató minimális emelkedésről tanúskodik- a tíz évvel ezelőtti tanulmányhoz képest 3 ponttal jutottunk előrébb, a tavalyi adatokhoz viszonyítva viszont csak fél pontot sikerült javítani (56 pont). Ez az eredmény mindössze a negyedik helyezésre volt elég- hátulról. Szlovákia összességében a sereghajtók között kullog, 12 ponttal elmaradva az uniós átlagtól. Csehország, Lengyelország és még Bulgária is jobban teljesít nálunk a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség kiküszöbölése szempontjából. A legrosszabb értékelést Görögország kapta, Magyarország pedig alig eggyel több pontot elérve az utolsó előtti helyen végzett. A tanulmány készítői több területre is kitértek, kiderült, hazánkban a döntéshozatalban vannak legjobban alul képviselve a nők, a hatalom főként a férfiak kezében összpontosul. A szabadidő terén jóval korlátozottabb lehetőségeik vannak a nőknek, a másik oldalon viszont sokkal nagyobb teher nehezedik rájuk a „láthatatlan”, meg nem fizetett munka formájában. Szlovákiában kevesebb nőt alkalmaznak, mint férfit, a legnagyobb különbség azonban a gyermekes párok között van. Igaz, hogy 2010 óta nőttek a bérek, de a nők még mindig 21%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál. A családoknál ez az eltérés 25%. A nők hiánya a vezetői pozíciókban enyhe javulástmutat, a nagy cégeknél 25%ra emelkedett a nők aránya az elnökségi körökben. A Szlovák Nemzeti Bank esetében azonban drasztikus visszaesés történt az elmúlt években-míg tíz évvel ezelőtt 14%os arányról tájékoztattak, mára nullára zuhant ez az érték. Fókuszban az egészség Az idei tanulmány kidolgozása során különös figyelmet szenteltek az egészségnek. A vírus halálos áldozatait tekintve a férfiak vannak túlsúlyban (55%), a szakértők szerint ez a viselkedési szokásaikkal, valamint a krónikus betegségekkel (cukorbetegség, érrendszeri megbetegedések) lehet összefüggésben. Az egészségi állapotot illetően Szlovákiában a nőknél rosszabb a helyzet, a megkérdezettek 61%-a vallotta egészségesnek magát. A legnagyobb különbség az alacsony végzettséggel rendelkező személyek között mutatkozik - a nők mindössze 41%-a mondta azt, jó egészségnek örvend, míg a férfiak aránya 24%-kal magasabb volt. A nők általában tovább élnek, de átlagban 19 évet rossz egészségügyi állapotban töltenek, a férfiaknál ez nagyjából Hév. A kutatás alapján Szlovákiában magas a szülési arány a fiatal felnőttek körében - ezer 15 és 19 év közötti lányra 26 szülés jut, míg az uniós átlag 11. A járvány összességében negatív hatással volt a gyermekvállalási kedvre, sok pár későbbre halasztotta a családalapítást, többen pedig úgy döntöttek, nem hoznak a világra saját utódot. A szülési ráta Spanyolországban és Franciaországban csökkent a leginkább, de Magyarországon is 10%-os visszaesést regisztráltak. A lelki egészség szempontjából a járvány mindhárom hullámát a nők viselték nehezebben - főként a produktív korban lévő személyeknél mértek alacsonyabb szintű mentális jólétet. „Van egy fenyegető mentális egészségi válságunk és egy családon belüli erőszak járványunk, amivel szintén meg kell küzdenünk” - zárta Scheele. A parlamenti vitában olyan nézet is elhangzott, mely szerint ha az állam nem határoz meg feladatokat, melyek elvégzését a támogatásért cserébe elvárná a szervezettől, a támogatás odaítélése akár alkotmányellenes is lehet (TASR-feivétei)
