Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-12 / 261. szám
www.ujszo.com | 2021. november 12. KÖZÉLET I 3 A klímaváltozás egyre negatívabb hatásait már mindnyájan érzékeljük Szlovákiában a fiatalabb generáció, vagyis a 15 és 29 év közöttiek 87%-a gondolja azt, hogy az éghajlatváltozás a 21. század legnagyobb kihívása az emberiség számára (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. Szlovákiában az emberek 8096-a érzékeli az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életben - derül ki az Európai Beruházási Bank (EBB) friss felméréséből. Az uniós intézmény által kiadott elemzésben azt vizsgálták, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozásról, illetve milyen elvárásaik vannak a klímavédelem terén tervezett intézkedésekről. A közvélemény-kutatásba a 30 érintett országból több mint 30 ezer ember kapcsolódott be, az adatgyűjtésre augusztus 26. és szeptember 21. között került sor. Aggódó fiatalok Szlovákiában a lakosok háromnegyede gondolja azt, hogy az éghajlatváltozás a 21. század legnagyobb kihívása az emberiség számára. Ez a szemlélet elsősorban a fiatalabb generációra jellemző, a 15 és 29 év közöttiek 87%-a vélekedik így, a másik oldalon, a nyugdíjasokat már annyira nem nyomasztja klímánk jövője. A demográfiai tényezőkön kívül szerepet játszott a válaszadók anyagi helyzete is - az alacsonyabb bevétellel rendelkező személyeket magasabb arányban (79%) nyugtalanítja a klímaváltozás, mint azokat, akiknek nagyobb jövedelmük van (72%). A válaszadók túlnyomó többsége (80%) azt nyilatkozta, az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életben is érzékeli. Ez az arány meghaladja az uniós átlagot (77%), és még magasabb a fiatal felnőttek körében (83%). Érdekesség, hogy a politikai beállítottság alapján is jelentős különbségek mutatkoznak - míg a baloldalhoz közelebb álló személyek 72%-a találkozik napi szinten az éghajlatváltozásjeleivel, addig ajobbra tendáló személyeknél ez az arány közel 20%-kal magasabb (89%). Hiányzó politikai akarat A kormány tétlensége nem kerüli el a lakosok figyelmét, a megkérdezettek háromnegyede szerint az éghajlat válsága jobban nyugtalanítja őket, mint az ország vezetőit. Éppen ezért sokan kételkednek abban, hogy Szlovákia képes lesz a sikeres zöld átállásra. A válaszadók mindössze 40%a gondolja azt, hogy teljesítjük a párizsi klímaegyezményben tett vállalásokat, és 2050-re jelentősen csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást. A válaszadók 55%-a támogatja a szigorúbb intézkedések bevezetését, amelyek hozzájárulnak az emberek tudatos és környezetbarát viselkedéséhez. Mindössze a megkérdezettek 12%-a véli úgy, hogy a globális felmelegedés nem az emberi tevékenység következménye. Arra a kérdésre, milyen energiaforrásra kellene támaszkodni a globális felmelegedés elleni harc során, a hazai válaszadók többsége azt felelte, elsősorban a megújuló energiaforrásokra kellene összpontosítani. Az uniós átlaghoz képest Szlovákiában nagyobb támogatást élvez az atomenergia felhasználása. Az elemzésből kiderült, az európai országokhoz viszonyítva hajlamosabbak vagyunk az energiatakarékosság fontosságának felismerésére. Ez főként az idősebb generációra érvényes, a 64 év feletti nyugdíjasok 45%-a szerint jobban kellene spórolni az energiával. A fiatalok körében ez az arány sokkal alacsonyabb, mindössze 11%. Jöhet a változás A megkérdezettek kétharmada támogatná a környezetvédelmi adó bevezetését, amely azokra a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozna, amelyek a legnagyobb mértékben felelősek a globális felmelegedésért. Az alacsony bevételű válaszadók 71%-a javasolja ezt a megoldást. Az elektromos termékekre meghosszabbítanák a jótállási időt, azt szeretnék, ha 5 évig lehetne visszavinni a meghibásodott terméket. Az emberek 92%-a alacsony kibocsátású vonatokkal váltaná fel a repülőket a rövidebb távokon. Januártól újabb csapást mérnek az étkezési utalványt választókra A pénztárcánkon is megérezziik a járványt MOLNÁR IVÁN Januártól újabb változásra számíthatunk az alkalmazottaknak biztosított ótkszósi hozzájárulással kapcsolatban: az ótkszósi utalványhoz ragaszkodók elvesztik az adószabályok biztosította idei előnyüket a kószpónzt választókkal szemben. Pozsony. A márciustól bevezetett új szabályoknak köszönhetően az alkalmazottak dönthetnek az étkezési utalványok és a pénzbeli juttatás között, kivéve persze azokat, akik olyan munkáltatónál dolgoznak, amely saját vagy bérelt éttermében biztosítja az alkalmazottak étkeztetését, ők továbbra sem élhetnek a választás lehetőségével. A munka törvénykönyvének ezzel kapcsolatos módosítása azonban egy átmeneti időszakkal is számol, lehetővé téve a munkáltatóknak a felkészülést. Az új.szabályok így csak jövő januártól lesznek kötelezők a munkáltatók számára, addig ezt csak azok az alkalmazottak vehetik igénybe, akiknek a munkáltatójuk ezt már idén lehetővé teszi. Januártól azonban nem ez lesz az egyetlen változás az étkezési hozzájárulással kapcsolatban. Akik ugyanis már idén élhettek a választás lehetőségével, meglepve tapasztalhatták, hogy az új szabályok továbbra is az étkezési utalványokat választókat részesítik előnyben azokkal szemben, akik inkább a készpénz mellett döntöttek. „Az eddig érvényes szabályok szerint jobban megérte az étkezési utalványt választani, ez ugyanis ennek az összegétől függetlenül adó- és járulékmentes, ami a készpénzes hozzájárulásra nem vonatkozik. Ez utóbbi esetében a napi 2,81 euró feletti összeg már adó- és járulékköteles” - mondta el Radovan Ilmát, a Szlovák Adótanácsadók Kamarájának (SKDP) a tanácsadója a TASR hírügynökségnek, egy konkrét példán szemléltetve a különbséget. Ebben egy olyan munkáltatót vett alapul, amely napi 5 euróval járul hozzá az alkalmazottja étkeztetéséhez. Az étkezési utalványok esetében ez adó- és járulékmentes, így akik ez utóbbi mellett döntöttek, azok 20 munkanapra 100 euró értékű étkezési utalványra számíthattak. A készpénzes hozzájárulás az említett határérték felett azonban már adó- és járulékköteles, az ezt választók így csak 88 euróra számíthattak, a fennmaradó 12 euróra ugyanis az állam tette rá a kezét. Januártól azonban azonos feltételeket szabnak az utalványos és a készpénzes megoldás esetében, adókötelessé téve az előbbit is. „Akik idén a készpénzes megoldást választották, azoknak semmi sem változik, akik azonban utalványban részesülnek, jövőre már alacsonyabb összegre számíthatnak” - tette hozzá Ilmát. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az eddiginél is gyorsabban növekvő árak, a vártnál lassúbb gazdasági növekedés - az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzése szerint Szlovákia is megfizeti az árát a lakosság alacsony átoltottságának, akoronavírus-járvány újabb hullámát a pénztárcánkon is megérezzük. Míg a tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság (EB) 4,8 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákiának az idei évre, a most közzétett prognózisa már csak 3,8 százalékos bővüléssel számol, amit az EB elemzői az egyre rosszabb őszi járványhelyzettel, és a szlovákiai vállalatokat - elsősorban az autógyártókat - sújtó alkatrészhiánnyal magyaráznak. Jövőre ugyan már 5,3 százalékos növekedést jósolnak, ez azonban csak 0,1 százalékponttal haladja meg a tavaszi előrejelzésben szereplő adatot. A lakosság számára ennél is rosszabb hír, hogy a drágulás üteme nem hogy nem enyhül, hanem még nagyobb sebességbe kapcsol. Az Európai Bizottság szerint a tavalyi 2 és az idei 2,8 százalékos inflációt jövőre 4,3 százalékos követheti, ami nagyjából duplája a tavasszal jelzettnek. A szlovák inflációs adat az euróövezeti és az uniós átlagnál is magasabb. Az előrejelzések szerint az euróövezet inflációja idén 2,4 százalékon tetőzik, majd 2022-ben 2,2 százalékra csökken. Az EU inflációs mutatója idén 2,6 százalékot, 2022-ben 2,5 százalékot jelez. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az energiaárak emelkedése áll, de nem választható el a világjárvány utáni gazdasági kiigazításoktól sem, ami azt jelentheti, hogy a megemelkedett árszint átmeneti jellegű lehet. Nem várható nagyobb áttörés azonban a szlovák munkapiacon sem. Az állástalanok aránya - a tavalyi 6,7 százalékról - idén 6,8 százalékra nő, és még jövőre is 6,4 százalék körül mozoghat. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos szerint a gazdaság helyreállása nagymértékben függ a járvány alakulásától, és nem zárható ki a gazdasági tevékenységre kiható korlátozások újbóli bevezetése. Az EU-ban ez a kockázat különösen érinti a viszonylag alacsony átoltottsággal rendelkező tagállamokat, így Szlovákiát is. „Az árvágta a mostani előrejelzésnél magasabb is lehet, ha az ellátási korlátok tartósnak bizonyulnak, és ha a termelékenységnél nagyobb mértékű béremelkedést áthárítják a fogyasztói árakra” - tette hozzá Gentiloni. Szerinte a tavaly tapasztalt meredek csökkenést követően az energiaárak, különösen a földgáz ára, viharos ütemben emelkedtek az elmúlt hónapban, és mára jóval a koronavírus-járvány előtti szint felett vannak. (mi, TASR, MTI) Az étkeztetést a saját éttermében biztosító munkáltatónál dolgozók továbbra sem élhetnek a választás lehetőségével (TASR-feivétei)
