Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-11 / 260. szám

www.ujszo.com | 2021. november 11. RÉGIÓ 5 „A munka kötött össze bennünket” 70 éve együtt a Lévák házaspár vataSőin Péter Lévák Henrich (1932) és - lánykori nevén - Vizsgyák Matild (1933) hét évtizedet éltek lejóban, rosszban, szabó házaspárként. NASZVAD A szabómühely három varrógépe már szinte muzeális értékű, de ettől függetlenül még szépen működik, ha van valaki, aki bánni tud velük. Lé­vák Henrich nem habozik megmu­tatni, milyen az, ha egy sok évtizedes gyakorlattal rendelkező szabómester dolgozik rajtuk. Érdeklődésünkre azonnal leül az egyik géphez, s foly- j tatja az egyik textilanyag varrását, míg felesége, Matild, leül melléje se- : gíteni. A mozdulatok pontossága, kettejük összehangolt munkája olyan valami, amihez bizonyosan szükség volt arra a hét évtizedre, amelyet együtt éltek le Naszvadon. Ma már inkább a kert és a háziállatok kötik le őket, de néha azért még foglalkoznak a szabással-varrással is. A kezdetek Lévák Henrich szülei Barsfüssről (Trávnica) települtek Bécsújhely mellé, a naszvadi szabómester így Alsó-Ausztriában látta meg a nap­világot egy szlovák családban. Vé­gül 14 éves korában szabóinasnak állt, s az élet úgy hozta, hogy Nasz­­vadra került. „Úgy ismerkedtünk meg, hogy a kertünk nem egészen egybeért, s ő az ablakból engem Iá- j tott. Különben nem is annyira ismer­kedésről volt szó, mert akkoriban a tyúkokat írták össze. Mivel ő szlo­vák fiú, neki is kötelessége volt az Helyi Nemzeti Bizottságtól [MNV] összeírást végezni a beszolgáltatá­sokhoz, azt számolta, kinek mennyi tyúkja van” - meséli a naszvadi születésű Matild 1948-as megis­merkedésük történetét, amelynek 1951 -re házasságkötés lett az ered­ménye - amit az 50. évfordulón, (A szerző felvétele) Házasságkötésük évében, 1951-ben (Kép: A Lévák család fotóalbuma) 2001-ben meg is újítottak. Kapcso­latukban a szabómesterség a kezde­tek óta fontos szerepet játszott, a fe­leség szerint férje mutatta meg neki, „hogyan kell a ruhaujjat szépen be­varrni”. Nehéz idők Akárhány ember életét vesszük szemügyre, a második világháború utáni kor szinte mindenki sorsán markáns nyomot hagyott. Lévák Henrich csak nagy nehézségek árán tudott professzionális szabóvá válni, ugyanis a korabeli államhatalom a bányamunkát ajánlotta figyelmébe a szabómesterség helyett, Naszvadon pedig kezdetben némileg „idegennek tartották”. Házasságuk első 10 évé­ben ezért nehezen tudtak megélni, ám sikerült kitartaniuk. „Mi majdnem a semmiből éltünk meg. Az volt a sze­rencsénk, hogy mind a ketten iparkodtunk” - mondja Matild, majd félje hozzáteszi: .Akármennyit is ke­restünk, be tudtuk osztani. Éz volt a legfontosabb.” Ismét a felesége veszi át a szót: „Volt olyan, hogy el kellett dönteni, kenyeret fogunk sütni vagy gombot veszünk. Akkor felültem a biciklire, elmentem Érsekújvárba, megvettem a gombokat, ő felvarrta azokat a ruhára, amiért lejött a ma­­nusz, s már lett is pénzünk.” Tágas családi házukat végül főleg a szabó­munkának köszönhetően építették fel 1970 környékén. Lévák Henrich és Lévák Matild Páros munka Lévák Henrich végül a Vzorodev Termelőszövetkezetben vállalhatott munkát, s a vállalat átalakulása után is ott dolgozott egészen nyugdíjazá­sáig. Házasságuk szempontjából az összetartásukat értékelik a legjob­ban. „A munka kötött össze bennün­ket. Ha hiszi, ha nem. O csinálta a fő­munkát, én a kézit. Ha volt közben női ruha, én megvarrtam azt is, ná­lunk minden fillér nagyon számított. Persze akadt olyan is, hogy vesze­kedtünk, olyan nincs, hogy ne le­gyen veszekedés, az kell” - mondja nevetve Matild. Ünnepek előtt az is megesett, hogy a tömeges megren­delések miatt egy-egy éjszakát alvás nélkül dolgoztak végig, közben Naszvad korábbi hírnevéhez méltón a házuk felépítése után intenzíveb­ben kertészkedtek is. Egy-egy ruha­darabjuk valóságos divathullámot váltott ki Naszvadon, és sorozatban gyártották őket. „Aki eljött hozzánk, és megosztotta velünk gondját-baját vagy a titkát, az itt maradt, nem ad­tuk tovább. Nagyon bizalmasak vol­tunk az emberekkel. Nekünk a műhelyből nem kellett kimerülünk, tudtunk mindenről. Voltak olyan kuncsaftjaink is, „akik a gyerekeik­nek is varrattak. Ők meghaltak, de a gyerekeik tovább jártak hozzánk” - idézi fel Matild. Fő a csalód „Azon voltunk, hogy a gyereke­inknek jobb életük legyen, mint nekünk” - mondják mindketten nagy egyetértésben. Három gyermekük született, mellettük már hat unokájuk és nyolc dédunokájuk van. „Utódunk is van. Az első unokánk szabó, Ér­sekújvárban van szalonja, amire na­gyon büszke a papa. A gyerekeinket valahogy nem érdekelte a szakma, ez az unokánk viszont négy hónapos korától kezdve a műhelyünkben volt, mivel az anyjának vissza kellett men­nie dolgozni. Vajon hogyan ivódott bele a szabóság?” - teszi fel a költői kérdést Lévák Matild. A 70. házassági évfordulót - ob­jektív okok miatt - ha nem is a teljes családdal, de szépen megünnepelték. Az önkormányzat is felköszöntötte őket a kerek évforduló alkalmából. Szabóműhelyük a varrógépekkel ma is megvan, könnyedén beindítják a gé­peket, ha úgy tartja kedvük vagy munka akad Kaufland Sztárok között is sztár a Kaufland Card Elérhető boltjainkban és a kaufland.sk/kauflandcard oldalon Élvezze a kártya előnyeit! DP210644

Next

/
Thumbnails
Contents