Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-10 / 259. szám

www.ujszo.coml 2021. november 10. KULTÚRA 111 Szabadon élt ő is, mint Szindbád Születésének kilencvenedik és halálának negyvenedik évfordulóján vallomáskotet jelent meg Huszárik Zoltánról SZABÓ G. LÁSZLÓ Nagy festő volt, mondhat­nánk. Pedig grafikákat, szí­nes rajzokat hagyott ránk. És mégis! Nincs még egy olyan festője a magyar filmművé­szetnek, aki nála felkavaróbb, érzékibb (mozgó)képekkel tu­dott volna mesélni sorsokról, lelki tájakon tett utazásokról, apró történésekről, mint ő, Huszárik Zoltán. Születése kilencvenedik és halála negyvenedik évfordulóján majdnem ötven barátja, pályatársa, közvetlen kollégája és tisztelője vallomását ad­ta ki Mohi Sándor Átmeneti idők című könyvében, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia jelentetett meg e dupla évforduló alkalmából. Beszélgetések alapján született a kötet. A megszólalók mikrofon és kamera előtt idézik meg e rövid életű és csonka életművű, ám annál súlyosabb értéket ránk hagyott, ki­vételes tehetséggel megáldott művé­szembert. Mohi Sándor kérdezett, ők válaszoltak. A könyvből azon­ban kimaradtak a szerző kérdései. A válaszok pedig minden esetben val­lomássá forrtak össze. Formát vál­toztattak. Személyesebbek lettek. A dialógusokból monológok nőttek ki. Papíron háttérbe vonul a kérdező, mert tudja, a megkérdezettek vála­szában így is érezhetően ott van. „Nem a munka volt nagy, hanem a feladat volt megtisztelő - közli köny­ve Előszavában a szerző. - Örültem, s örülök most is, hiszen fokozato­san ismerhettem meg egy zseniális művészembert. Az igazi feladat szá­momra a titok megközelítése volt.” Dokumentumfilmesként kapta a felkérést Mohi Sándor, hogy vissza­emlékező beszélgetéseket készítsen Huszárik Zoltánról. 2017 és 2021 között eleget is tett e nemes feladat­nak. A beszélgetőtársak közül azóta el is mentek sokan. De a kézjegyük Huszárik Zoltán hófehér vásznán itt maradt. Mint ahogy itt maradt köz-RÖVIDEN tünk ő is. Pontosan úgy, mint Ká­dár Kata fotóján, a könyv borítóján. Nyári ingben, farmerben és saruban, szeretett bőrtáskájával a vállán, kezé­ben készülő filmje, a Csontváry for­gatókönyvével a járda szélén ülve, mélyen magába roskadva. Emblema­­tikus a kép. Ez mindig beugrik róla. Harmadéves volt rendező szakon, amikor kiebrudalták a főiskoláról. Nincs elég kulák az országban? Majd lesz! - döntött a rendszer, és mehe­tett, akire rámutatott. Nem állt ki senki Huszárik Zoltán mellett, nem volt, aki megvédje, megmentse őt. Nyolc éve ment veszendőbe. Kőmű­vesként dolgozott az aszódi laktanya építésénél. Volt szobafestő, építő­munkás, olajfúró, később biztosítá­si ügynök, majd népművelő. Időbe telt, míg folytathatta tanulhiányait. De akkor már világosítóként tette a dolgát a filmgyárban. Csodás rövidfilmek a halál kapu­jában várokozó öregasszonyokról, vágóhídra szánt lovakról, Amerigo Tótról, a Rómában élő magyar szob­rászról. Díjak Melbourne-ből, Prá­gából, Barcelonából, Oberhausenből, Velencéből, Berlinből, Krakkóból, Tamperéből. És a két „filmes nagy­regény”. 1971-ből a Krúdy Gyula műve nyomán készült Szindbád és 1980-ból a Csontváry. Két álomlovag Európa térképén. Csak éppen más utakon, más tájakon, más célokkal. A Szindbád már régóta etalon. Előbb­­utóbb a Csontváry is az lesz. „Gyé­mántbánya van a filmben”- üzeni András Ferenc. „Nem akartam elfogadni Huszá­rik halálát - emlékezik Sára Sándor, a Szindbád operatőre. - Amikor te­mettük Domonyban, a sír mellett és előtt közvetlenül borús idő volt. És egy pillanatra kisütött a nap. És odasütött. Fantasztikus volt. Megy­­gyászoltuk.” Főiskolai osztálytársa, Rózsa János szerint: „Két végén égette a gyertyát. Az élet habzsolása meg­volt benne mindig. Nem kímélte magát. Nem vitás, hogy sok szöget belevert a saját koporsójába. Olyan sokirányú képessége és tehetsége Tiltakoznak Demeter kijelentései ellen Nagy port kavart a magyar kul­turális életben Demeter Szilárd miniszteri biztos Telexnek adott interjúja, amelyben egyszerre ostorozza a magyar irodalmat, színházat, könnyűzenét és filmet. Mi a Bázis - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiá­ban egyesület nyilatkozatát kö­zöljük. „Sosem örömteli, amikor egy magas rangú magyarországi állami tisztviselő nevetségessé teszi magát, és műveletlenségé­­vel, hozzá nem értésével kérkedik. Főként ha ezt a magyar kulturális értékekért, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesz­téséért felelős miniszteri biztos teszi. Éppen ezért a Bázis tagjai együttéreznek Parti Nagy Lajos­sal, valamint többek között Arany Jánossal, Kemény Istvánnal és Rainer Maria Rilkével, továbbá az egész színházi és filmes szakmá­val, és nem utolsósorban a magyar irodalom 80%-ával.” Demeter, a magyar kultúrpolitika nagy hatal­mú döntéshozója azt is megjegyez­te, hogy a magyar irodalom 80%­­át a kukába dobná. (juk) Travis Scott állja a temetések költségeit Houston. Travis Scott rapsztár és fesztiváltulajdonos közölte, hogy fedezi annak a nyolc áldo­zatnak a temetési költségeit, aki­ket múlt pénteken agyontaposott a tömeg a houstoni Astroworld fesztiválon. A művész a Better- Help szervezettel is együttműkö­dik, hogy ingyenes lelki segélyt kapjanak a tragédiában érintettek. Továbbá visszafizetik a jegy árát a fesztivál mind az 50 ezer résztvevőjének. Nem kizárt, hogy további halálos áldozatok is lesznek, néhány fiatal ugyan­is kritikus állapotban fekszik a houstoni kórházban, köztük egy kilencéves fiú. A fesztivál promó­­tere, a Live Nation közölte, hogy ők is a résztvevők támogatásán dolgoznak, és fedezik a sérültek kórházi költségeit. (variety, juk) ÁTMENETI IDŐK MOHI SÁNDOR BESZÉLGETÉSEI HUSZÁRIK ZOLTÁNRÓL volt, hogy szerintem ő hozzá tudna szólni a mai világhoz.” Másik főiskolai osztálytársa, Sza­bó István röpködő angyalnak látta. „Krúdyt nagyon szerette. Főleg az életszeretete, az élet megismeré­sének, megélésének, bemutatásának sokszínűsége és gazdagsága miatt. Mert ő is valahogy így szeretett él­ni. O is ilyen Szindbádnak élte meg magát. Egészen különlegesen, követ­hetetlenül, sok aggódást, sok szoron­gást okozóan, de nagyon irigylésre méltóan szabad ember volt. Titokban vággyal és csodálattal néztük az ő szabad életét.” Bánfalvy Ágnes a Csontváryban kapott szerepet nála. „Úgy gondolom, hogy a küldetését mindenképpen véghez vitte, amit ő képviselt, amit ő létrehozott, az min­denképpen példaértékű. Mindenki azt szeretné, hogy valami maradjon belőle, ha már a testéből nem marad semmi, és ha innen nézzük, az ő éle­te abszolút értelmet nyert.” Ugyan­csak a Csontváryból egy másik sze­replő, Drahota Andrea megállapítása szerint a szakmán belül Huszárik­­nak nimbusza volt. O úgy lett nagy filmrendező, állítja, hogy közben megmaradt gyermeki lelkű, kedves, szeretetre méltó embernek. A bolgár színész, Iszhak Find, a Csontváry címszereplője, aki a hirtelen távo­zott Latinovits Zoltán helyett került nehéz szereplőválogatás után a film­be, kemény, szívós embernek látta rendezőjét, aki megy a magasra tű­zött céljai után, miközben érzékeny, sebezhető, finom ember, költői lélek. „Művész volt, aki tudta, mit akar, de azt is, hogyan érje el a célját.” A kötet legmegrázóbb vallomásai­nak egyike Huszárik Katáé. Mellette az utolsó fekete-fehér családi fotó. Mariska néni, a nagymama, a ren­dező édesanyja, mellette Kata, már bakfisként édesanyja, Nagy Anna ölében, mögöttük Huszárik Zoltán, arcán büszke mosollyal. „Apu olyan alkotásokat hagyott hátra, amelyek valahogy nem rom­bolódnak, nem mennek tönkre. Nem fog rajtuk az idő. Az igazán zseniális dolgok onnan ismerhetőek fel, hogy száz év múlva is ugyanolyan zseni­álisak. És apu ilyen filmeket, rajzo­kat készített rövidre szabott életében, olyan nyelven beszélt, amit minden­kinek meg kell ismernie.” Erre céloztam az elején, amikor azt írtam: nagy festő volt. Filmeket festett raffaellói ecsettel életről és ha­lálról, megőrzött emlékekről és el­vesztett pillanatokról, érzelmekről és érzékiségről. Elmenetelét a Nap is megsiratta. A szerző a Vasárnap munkatársa Szikora Robi Árpád-házi Szent Erzsébetről írt musicalt Az Ég tartja a Földet - Erzsé­bet, a szerelem szentje cím­mel írt musicalt Árpád-há­zi Szent Erzsébetről Szikora Róbert. A szövegkönyvet nem kisebb kaliberű szerző jegy­zi, mint Lezsák Sándor, az Or­szággyűlés alelnöke. A bemu­tató februárban lesz, a pro­jektet az adófizetők pónzóből finanszírozzák. A produkció a tervek szerint a bu­dapesti bemutatót követően jövő ta­vasszal indul a Kárpát-medencében. Zsuffa Tünde író, a zenés mű alap­jául szolgáló regény szerzője a pro­dukció sajtótájékoztatóján felidéz­te, hogy Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómi­séjén két magyar szentet emelt ki: az államalapító Szent Istvánt és Szent Erzsébetet. Az író szerint a musi­cal a hazaszeretetre fog tanítani. Arról is beszélt, hogy a művel reha­bilitálni szeretné Gertrúd királynét, akit Erzsébet mellett szintén a sze­A zeneszerző (Fotó: MTI) relem asszonyaként mutat be. Mint mondta, a Szent Erzsébetről szóló történet megírására Szikora Róbert kérte fel. Amikor elkészült a regény, felkérték Lezsák Sándort a dalszö­vegek és a szövegkönyv megírására. Lezsák Sándor, az Országgyűlés al­elnöke, író elmondta: húsz éve maga is foglalkozott Szent Erzsébet törté­netével, a regény pedig megerősítette abban, hogy a történetnek helye van a színpadon. Szikora Róbert elmondta, hogy az 1970-es években született meg ben­ne a Szent Erzsébet életéről szóló zenemű gondolata, amikor Türin­­giában, Wartburg várában járt, majd a 2000-es években kezdett dolgozni a zenén. A musicalben Dolhai Attila is sze­repet kap, a további szerepekre no­vember második felében szerveznek válogatást. Az előadást Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója rendezi, és olyan fiatal művészeket szeretne kiválogat­ni, akik maguk is példaképek. A pro­jektet az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma több mint 156 millió forinttal, a Miniszterelnökség mintegy 310 mil­lió forinttal támogatja. (MTI, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents