Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-09 / 258. szám

4 J________________ ■■ Segítik a nehéz sorsú diákokat a Jókai suliban REGIÓ 2021. november 9. | www.ujszo.com A javasoltnál alacsonyabb lesz a fejlesztési illeték SZÁZ ILDIKÓ Tavaly nem kellett fizetniük fejlesztési illetéket sem a vállalkozóknak, sem a magánszemélyeknek a városban (A szerző illusztrációs felvétele) VATAŐŐIN PÉTER Az idén márciusban elindított gyűjtést olyan iskolásokra gondol­va indította el a Jókai Mór Alapisr kola mellett működő Schola Pro Pueri Polgári Társulás, akik szülei a járvány miatt egzisztenciális ne­hézségekkel szembesültek, vagy a legrosszabb esetben Covid-fertőzés miatt vesztették életüket. A segít­ségnyújtásnál mindössze annyi fel­tételt támasztottak, hogy a gyer­meknek rendszeresen kell iskolába és napközibe járnia. „Volt olyan tá­mogató, aki 90 évesen a nyugdíjá­ból adakozott, más rendszeres uta­lással küldi a havi 10 eurót, és vol­tak olyanok is, akik nagyobb össze­gekkel járultak hozzá a gyűjtéshez. Az tetszett nekünk, hogy a gyűjtés RÖVIDEN Ijesztő füstfelhő Garamlökön Garamlök. Sűrű fekete füst go­­molygott a sínek felett tegnap dél­után a lévai járásbeli Garamlökön lévő vasútállomáson. Leszállították az utasokat és riasztották a lévai tűzoltókat, valamint a garamkálnai önkéntes tűzoltókat. Az Urpín 836- os gyorsvonat 10.32 órakor indult Besztercebányáról és 13.58 órakor ért volna Pozsonyba. A Szlovák széles körű összefogássá alakult, mert az ország különböző részeiről kaptunk támogatást” - fejtette ki lapunknak Berta Tünde, a Schola Pro Pueri Polgári Társulás elnök­ségi tagja. A tanév elején határoz­ták meg, hogy kik minősülnek a leginkább rászorulónak. Szeptem­bertől így 17 alsó tagozatos gyer­mek napközis ellátásának havi költségét állják egészen az idei tan­év végéig. Korábban taneszközök és iskolai kirándulások finanszíro­zására is gondoltak, de végül a nap­közi ellátás mellett döntöttek, rá­adásul ennek köszönhetően az elő­zetesen tervezettnél több diáknak tudnak segítséget nyújtani. A gyűjtést év végéig, decembe­rig folytatják. A segíteni szándéko­zók az SK95 5200 0000 0000 1901 6651-es számlaszámra küldhetik felajánlásaikat az iskola diákjainak. Vasúttársaság megerősítette, hogy Garamlökön transzformátorolaj ömölhetett ki a vonatból a sínekre. Senki sem sérült meg a vonat har­minc utasa közül, akik a legköze­lebbi személyvonattal Nagy­­surányba, majd Pozsonyba utaztak. A műszaki hiba okát vizsgálják. Közel két órára áramtalanították az érintett szakaszon a magasfeszültségű vezetéket. Két személyvonatnak és két tehervo- . natnak volt emiatt 30-50 perces késése. (száz) Ismét jóváhagyták a fejleszté­si illetéket a vágsellyei képvi­selők, de jóval alacsonyabb lesz, mint ahogy azt annak idején 2019-ben tervezte, és 2020 elején bevezette a testü­let. Tavaly a koronavírus­­helyzet miatt Vágsellyén felmentették a lakosokat és a vállalkozókat a fejlesztési illeték fizetése alól. Első alkalommal még 2019-ben tárgyalt a testület a fejlesztési illeték bevezetéséről. Óvodák, iskolák, szo­ciális központok felújítására, vala­mint parkok és helyi utak javítására fordították volna a fejlesztési illeték­ből származó, a városi büdzsét gya­rapító összeget. Az akkori ülésre be­telj esztett javaslat szerint magánsze­mélyektől 3, vállalkozóktól 10 euró fejlesztési illetéket kért volna a város minden beépített terület négyzetmé­teréért. Később az egyik képviselő ja­vaslatára módosították az összeget és a családi házat építő magánszemé­lyektől négyzetméterenkénti 10 eu­rót, a vállalkozóktól négyzetméte­renkénti 20 euró fejlesztési illetéket kértek. Az önkormányzatokról szóló törvény alapján 34ól 35 euróig ter­jedhet a fejlesztési illeték minden megkezdett beépített terület négyzet­méteréért. Azokat mentik fel az ille­ték fizetése alól, akik már meglévő ingatlant újítanak fel, vagy huszonöt négyzetméternél kisebb területet épí­tenek be egy már meglévő ingatla­non. Fejlesztési illetéket nem fizet­nek a múzeumok, a galériák, a kultu­rális vagy sportlétesítmények üze­meltetői sem. Jozef Beliek^ polgár­­mester javaslatára 2021-ben a koronavírus-helyzet okozta gazdasá­gi gondok miatt nem kértek fejlesz­tési illetéket sem a magánvállalko­zóktól, sem a lakosoktól. A legutóbbi ülésen a testület úgy döntött, hogy 2022 januáijától ismét bevezetik a fejlesztési illetéket, az eredeti javas­latban az állt, hogy a vállalkozóktól 20, a magánszemélyektől 10 eurót kémek. Róbert Tölgyesi képviselő javasolta, hogy mindkét esetben csökkentsék a felére az illeték össze­gét, mert ezzel a lakosokra és a vál­lalkozókra túl nagy teher nehezedne a jelenlegi, továbbra is elég bizony­talan helyzetben. A lakáscélt Szolgáló beruházások­nál minden megkezdett négyzetmé­terért 5 euró fejlesztési illetéket fi­zetnek jövő évtől a vágsellyei lako­sok. A mezőgazdasági termelésre, üvegházak építésére szánt telkeknél, vagy raktárak és irodaházak építése­kor ez az összeg minden megkezdett négyzetméterért 10 euró lesz a járási székhelyen. Kész tervekkel fejlesztenék Kolont VATASÖIN PÉTER A mintegy 1600 lakosú zoboraljai falu eddig jól vészel­te át a járványt. A térségben bőven van turisztikai poten­ciál is, ám egyelőre hiányzik az az „ernyő", ami összefogná a települések kínálatát. KOLON A zoboraljai falu - szomszédai­hoz hasonlóan - festői környezetben fekszik a Tribecs lábánál. A nyitrai agglomeráció hatása több módon ér­ződik, ami legalább annyira áldásos, mint megterhelő. A kolóniák legin­kább a megyeszékhelyen vállalnak munkát, Aranyosmarótnak vagy Ve­­rebélynek már nincs olyan szerepe, mint a múltban. A legnagyobb koloni munkáltatónak a Szlovák Mezőgaz­dasági Egyetemhez tartozó Főiskolai Mezőgazdasági Vállalat iskolabirto­ka számít, ahol tudományos kutatá­sokat is végeznek, s az alkalmazottak között 20 falubelit is találunk. Megvalósult, kósz tervek Balkó Róbert (Szövetség) polgár­­mesterrel az önkormányzati hivatal­ban találkoztunk. Az önkormányzat helyzetéről és terveiről beszélve el­mondta, idén nem igazán volt túl sok olyan állami pályázati kiírás, amely­re igényt tarthattak volna. Ugyanak­kor gyakorlatilag kész projektterve­ik vannak, amelyekre azonnal tud­nak forrásokat kérni, ha találnak a fejlesztési elképzeléseiknek megfe­lelő felhívást. Mivel a leadási határ­idők szűkösek, igyekeznek ilyen té-A koloni tájház és falumúzeum ren is lépéselőnyben lenni. Minél előbb szeretnék az önkormányzat­nak is helyet adó épület energiaha­tékonyságát növelni hőszigeteléssel, ablak- és radiátorcserékkel. A közelmúltban a tájház, illetve falumúzeum belseje, valamint ud­vara újult meg. Újraindították a ko­loni könyvtárat is, amelynek közös­ségformáló szerepet is szánnak. Ve­zetője, Hodulík Lívia muzeológiai szakember, s hozzá tartozik a falu­múzeum is. A polgármester azon a vélemé­nyen van, hogy az önkormányzat és lakosság között folyamatosan konstruktív viszonynak kell lennie: „Itt nem arra gondolok, hogy állan­dóan simogassuk egymást, hanem hogy a közösségben megfogalma­zott gondolatok, ötletek, elképzelé­sek az önkormányzati tagokon ke­resztül megjelenjenek a döntéshoza­talban is.” (Az önkormányzat felvétele) Fejlődött az óvoda Kolonban egy igazgatóság alatt működik az óvoda és az alapiskola is. Utóbbinak magyar tannyelvű alsó ta­gozata van csak. A szlovák szülök a szomszédos Gímesre viszik a gyér­mekeiket, ám az önkormányzat sze­remé újraindítani a szlovák tannyelvű oktatást is a kisiskolások számára. Idén az óvoda bővítését is elvégez­ték, már 52 gyerek látogatja azt a ko­rábbi 35 helyett. „Szerettünk volna minden beérkező igénynek eleget tenni. Minden jelentkezőt felvettünk” - hangsúlyozza Balkó Róbert, aki szerint erre nem a kötelező óvodalá­togatás miatt került sor. Gyakorlati­lag a korábban kiürült iskolai terme­ket alakították át óvodai célokra. Átvészelték a járványt Kolonban a szlovákiai átlaghoz képest nem volt sem súlyosabb, sem könnyebb a járvány lefolyása, s ami a legfontosabb: nem tapasztaltak a szokottnál sokkal több elhalálozást. Gócpontok leginkább családokon belül alakultak ki, s Balkó Róbert úgy látja, az antigénszűrések, a karantén és az óvintézkedések alapján ki tud­ták szűrni és meg tudták állítani a fer­tőzési láncokat. A gyorstesztekkel végzett folyamatos szűréshez ,jó csapatot” sikerült összeállítaniuk a koloni szakemberekből. „A járvány­nak az az egyik pozitív hozadéka, hogy több lakosunkat sikerült ráven­nünk, illetve ők találták meg azt a le­hetőséget, hogy elektronikus úton kommunikáljanak velünk” - mondja a településvezető, majd emlékeztet arra is, hogy bevezettek egy ingye­nes, SMS-alapú kommunikációs rendszert, így közvetlenül a lakosok mobilszámaira küldenek aktuális üzeneteket a község eseményeiről. A járvány nem ütött lyukat a község költségvetésén, s ami a részadók 7- 8%-os csökkenését illeti, azt a gaz­dasági klíma alakulásának számlájá­ra írják. Zoboraljai brand? Ottjártunkkor az októberi színek ha lehet, csak még jobban kiemelték a környék megkapó mivoltát, amely a természeti szépségeken túl bőven kí­nálhat mást is, kezdve a történeti ne­vezetességektől egészen a gasztrotu­­rizmusig. Az adottságok Balkó Ró­bert szerint is megvannak, ám ezidáig még nem sikerült hozzá kialakítani egy átfogó, zoboraljai turisztikai koncepciót. Van betöltendő űr is bő­ven, hiszen például Kolonban az ér­deklődőknek nincs hol megszállniuk, s nem működik étterem sem. Más té­ren azonban már kész „kínálatuk” van, ilyen például a szentivánéji bor­út a faluban, ahol a látogatók már GPS-navigációval közlekedhetnek a pincék között. Egy készülő szlová­kiai zarándokút kerékpáros útvonala is érinteni fogja Kolont. A koloni Szent István király templom (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents