Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-09 / 258. szám
2 KOZELET 2021. november 9. | www.ujszo.com Lázadnak a gazdák a szédítő átvágta miatt A jövő évi termés megalapozásához elengedhetetlen a műtrágya (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Fellázadtak a gazdák a műtrágyagyártók ellen, szerintük ez utóbbiak visszaélnek a piaci helyzetükkel, és indokolatlanul magas árat kérnek a termékeikért. A Szlovákiai Agrárkamara bojkottra buzdít a műtrágyagyártók ellen. A drágulást az üzletekben is megérezzük. A gáz világpiaci árának a növekedése miatt a műtrágyagyártók költségei is alaposan megugrottak. A piacvezető szlovákiai műtrágyagyártó vállalat, a vágsellyei Duslo szerint a gáz megawattóránkénti ára csak szeptemberben 40 euróval nőtt, elérve a 90-100 eurót. Az energiaárak drasztikus növekedése miatt a Duslo is kénytelen volt visszafogni a gyártását, és hasonló cipőben jár a többi ilyen cég is. így csak idő kérdése volt, hogy mindez a műtrágya árára is rányomja a bélyegét. Pánikvásárlás A cégleállások miatt a gazdák attól tartanak, hogy nem lesz elegendő műtrágya a piacon, így ezt tömegesen kezdték el felvásárolni. A kereskedők szerint a kereslet duplája a tavalyinak, ami szintén hozzájárult a dráguláshoz. „A jövő évi termés megalapozásához elengedhetetlen a műtrágya, ennek hiányában ugyanis látványosan csökken a termények hektárhozama. A gazdák költségei a növekvő árak miatt ugyanakkor 30-50 százalékkal ugrottak meg az egy évvel korábbiakhoz képest” - mondta el Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője, aki szerint az árak az elkövetkező időszakban tovább nőhetnek. Bojkottra buzdítanak A Szlovákiai Agrárkamara (AKS) arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes gyártók visszaélnek a helyzettel, és nemegyszer akár 100 százalékkal is magasabb áron kínálják a műtrágyát a tavaszi hónapokhoz vagy az egy évvel korábbihoz képest. „A gyártók visszaélnek a jelenlegi helyzettel” - állítja Patasi Ilona, az AKS elnöke, aki indokolatlannak tartja az árak rég nem látott megugrását. „A raktáron levő műtrágya nagy részét még akkor gyártották, amikor az energiaárak ugyanolyan szinten voltak, mint egy évvel ezelőtt. Tény és való, hogy a koronavírus-járvány gondot okoz a gyártóknak, de hasonló problémákkal küszködnek a mezőgazdasági termelők is” - tette hozzá Patasi. A Szlovákiai Agrárkamara ezért arra szólította fel a mezőgazdasági termelőket, hogy amíg ilyen magas áron kínálják számukra a műtrágyát, ne vásároljanak belőle. Drágul az élelmiszer A gazdák költségeinek a megugrását hamarosan az üzletekben is megérezhetjük, amire az SPPK már a múlt héten felhívta a figyelmet. „A szlovákiai agrárvállalkozások nem szeretnének csődbe menni, és nem szeretnék elbocsátani az alkalmazottaikat sem. Hogy ezt elkerüljék, kénytelenek lesznek növelni az áraikat” - figyelmeztet Emil Macho, az SPPK elnöke. Marián Solty, az SPPK alelnöke szerint nagyjából 10-20 százalékos áremelést terveznek, az egyes élelmiszerek között azonban jelentős különbségek lehetnek. A malmok 25-30 százalékkal növelnék a liszt árát, ami miatt drágább lesz a kenyér is. Drágulást jeleznek a tejfeldolgozók, a cukor-, az étolaj- és a konzervgyártók, de 5-15 százalékos áremelést terveznek a bortermelők is. Berényi elnézést kért a félresikerült oltás miatt Eurómilliókat költenek a BUGÁRANNA Dunaszerdahely. Megváltozhat a nagy kapacitású oltóközpont helyszíne - árulta el lapunknak Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke. Szombaton többórás késéssel indult a koronavírus elleni oltás harmadik dózisának beadása. Hatalmas tömeg gyűlt össze az oltópont előtt, az oltásra érkező nyugdíjasok kénytelen voltak órákon keresztül ácsorogni, majd egy szűk folyosón szorongva eljutni az oltópontig. A reggeli órákban eluralkodott a káosz, több idős rosszul lett, és orvosi ellátásra szorult. Berényi szerint a fennakadásnak több oka van.„A rendszer egyszerre hirdette meg a Modema és a Pfizer oltását, ugyanakkor a két oltóanyag regisztrációja egyszerre nem lehetséges, ezért először a Modemával oltottunk, amiből 130 volt, utána pedig a Pfizerrel, amiből több mint 1500” — magyarázta, hozzátéve: 9 és 11 óra között rengeteg embert rendelt be a rendszer, 350 személyt kellett volna beoltani 2 óra alatt. „Éz 10 oltási napból egy alkalommal történik meg, 9-szer nincs torlódás” - folytatta. A politikus szerint a problémát fokozta, hogy elsősorban idős emberek kaptak meghívót, akik korukból kifolyólag lassabban abszolválják a regisztrációt, és az oltást is tovább tart felvenniük. Berényi szerint az időpontokért felelős rendszer nem veszi figyelembe, hogy az idősebb generáció oltására több időt kell szánni. Az esettel kapcsolatban felkerestük a Egészségügyi Információk Nemzeti Központját (NCZI), a lapzártánkig azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre. Berényi belátta, a Vidékfejlesztési Szakközépiskola épülete nem a legalkalmasabb a tömeges oltás lebonyolítására, már csak azért sem, mert hétköznap az iskolában tantermi oktatás zajlik. „Mindenképpen tervben van, csak az emberek ide szoktak” - jegyzi meg a „költözés” kapcsán, majd emlékeztetett, március óta itt oltanak. Az alelnök közölte, az előírásoknak megfelelő új helyszínt már keresik, jelenleg két alternatívával dolgoznak. A megye készen áll szombaton folytatni az oltást, ehhez azonban még az egészségügyi minisztérium hozzájárulására van szükség. A hétvégi feszültséghez nagyban hozzájárult a tájékoztatás és a megfelelő kommunikáció hiánya — a jelenlévők nem tudták, miért kell órákig várakozniuk, illetve, mikor kerülnek sorra. Berényi elmondta, nyár óta alacsonyabb volt az érdeklődés, egy héttel korábban pedig 500-an mentek el, ezért nem volt szükség rendőri jelenlétre, folyamatosan zajlott az oltás. „Most szükség lett volna rá, de kiszámíthatatlan volt, hogy 1600 ember jelenik meg” - véli. Hozzátette, sokan érkeztek időpont nélkül is, de ennek ellenére mindenki be lett oltva. „Elsősorban a kísérőknek nem volt regisztrációjuk. Nagyon sokat segítene, ha mindenki kitöltött nyomtatványokkal érkezne” - hangsúlyozta. Az oltásra egyébként sokan felkészülten érkeztek, de menet közben kiderült, rossz nyomtatvánnyal rendelkeznek, ezért meg kellett ismételniük a kitöltést. Zárásképp elnézést kért mindenkitől, akinek kellemetlenséget okozott a csúszás. „Igyekezni fogunk a lehetőségeinken belül változtatni a helyzeten” - fogalmazott. nyugdíjasok IT-oktatására MOLNÁR IVÁN Látványos technológiai ugrást érhet el Szlovákia az uniós helyreállítási alapból származó forrásoknak köszönhetően - állítja Veronika Remiiová, a beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációórt felelős tárca vezetője, aki szerint a nyugdíjasokat is szeretnék felkészíteni a digitális korszakra. Pozsony. „Az Európai Unió célja, hogy tíz éven belül 20 millió IT- szakember dolgozzon az uniós tagországokban. Jelenleg azonban nem egész 8,5 millió ilyen szakember van az EU-ban, közülük Szlovákiában alig 105 ezer. Ha növelni szeretnénk a versenyképességünket a világ többi részéhez képest, alaposan bele kell húznunk” - mondta el Remisová a Pozsonyban hétfőn megnyitott háromnapos nemzetközi technológiai szakkonferencián. A tárcavezető szerint a helyzet javítása érdekében már nem halogathatjuk tovább az iskolaügy átfogó reformját, amihez jelentős segítséget nyújthat Szlovákiának a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítését célzó uniós helyreállítási alap is. Szlovákiának ebből nagyjából 6,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás jut a járvány utáni válság kezelésére és a versenyképes zöld gazdaság kiépítésére. Nem feledkeztek meg az idősebb generációkról sem., Javítanunk kell a hátrányosabb helyzetben levők, elsősorban az idősebb generációk és a nyugdíjban levők digitális képességein is. A helyreállítási alapból csak erre a célra nagyjából 70 millió eurót szeretnénk fordítani” — állítja Remisová. A cél, hogy a lakosság 80 százaléka 2030-ra legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezzen. Szlovákiában ez az arány jelenleg 54 százalék körül mozog. Az uniós forrásoknak köszönhetően azt is szeretnék elérni, hogy 2030-ig valamennyi háztartás számára elérhetővé váljon a gigabites sebességű internetes csatlakozás lehetősége, az 5G-hálózattal pedig valamennyi lakott területet szeretnének lefedni. A nyugdíjasok digitális készségeinek a javítására az uniós helyreállítási alapból nagyjából 70 millió eurót szeretnének fordítani (TASR/AP-felvétel)
