Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-06 / 230. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com | 2021. október 6. 5 Újra Slezákné Kovács Edit a MIDAS elnöke MIDAS-díjas az Új Szó Régió rovatának vezetője (Képarchívum) TRIESZT A hétvégén tartotta éves közgyűlését a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szövetsége Triesztben. A tisztújító közgyűlést követően kiosztották a tavalyi és az idei MIDAS-, illetve Otto von Habsburg-díjakat. A koronavírus-járvány miatt tavaly online tartották meg a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szövetségének (MIDAS) közgyűlését. Idén az egyik központi téma a járványnak a kisebbségi és regionális napilapokra gyakorolt hatása volt. A szerkesztőségek képviselői beszámoltak arról, hogy hogyan próbáltak megbirkózni egy olyan helyzettel, amelyre korábban nem volt példa. Minden napilapot negatívan érintett a járvány, 2020 márciusában szinte valamennyi szerkesztőség átállt az otthoni munkára. A hatékony munka érdekében és a kollégák védelmében új kommunikációs csatornák segítségével szervezték a munkát. Több napilap a lezárások, illetve az ezzel járó különböző sport-, kulturális és egyéb nagyobb tömegeket vonzó rendezvények elmaradása, a reklámbevételek visszaesése miatt kénytelen volt csökkenteni az újság oldalszámát. Számos napilapnak komoly gondot okozott az előfizetett újságok kézbesítése a kézbesítők megfertőződése miatt. Sarány István főszerkesztő elmondása szerint több alkalommal előfordult, hogy a Csíkszeredái Hargita Népe közéleti napilapot csupán heti egy alkalommal kézbesítette a posta. A bezártság következtében a lakosság az internet felé fordult, a napilapok internetes portáljainak látogatottsága jelentősen megugrott. Megerősítették a portálokat, applikációkat fejlesztettek az olvasók kényelme érdekében. 2021 márciusától az újságírók visszatértek a szerkesztőségekbe. Triesztben megtartották a MIDAS soron következő tisztújító közgyűlését is, melyen az Új Szó lapigazgatója ismét bizalmat kapott, így újabb négy évig Slezákné Kovács Edit vezeti a MIDAS-t. „Tekintettel a napilapok megváltozott helyzetére, nagy kihívások előtt áll a szervezet, hiszen különösen az online térnyerése miatt az új kommunikációs technológiákra kell koncentrálnia. Mindemellett a jövőben az újságírók szélesebb körű együttműködését is támogatni fogja a tagszerkesztőségekben való tapasztalatcsere formájában. Az ez irányú munkát már az idén elkezdtük. Több tanfolyamot is szerveztünk az online térben az újságírás és aszociális média témájában. Széles körű együttműködés kezdődött el a nemzetközi újságíró-szervezettel (IPI), valamint a Project Syndicattel” - mondta Slezákné Kovács Edit. A házigazda, a Primorski dnevnik olaszországi szlovén napilap átfogóan tájékoztatott az Olaszországban élő szlovén kisebbség helyzetéről. Ä járvány miatt idén adták át a tavalyi és az idei MIDAS-, illetve Otto von Habsburg-díjakat. 2020- ban az Új Szó munkatársának, Ibos Emesének ítélték a MIDAS-díjat a kisebbségi oktatási témákkal foglalkozó írásaiért, a 2021-es MIDAS-díjas Abel Gallardo, a Regio7 katalán napilap újságírója. A 2020-as Otto von Habsburg-díjat - amelyet az országos napilapok kisebbségvédelemmel is foglalkozó újságíróinak adnak - Paolo Rumiznak, a La Repubblica újságírójának, az idei elismerést pedig Katharina Brunner osztrák újságírónak ítélték oda. (ú) NYERGES CSABA „Óriási felelősség, hogy miként mérlegelünk a témaválasztásnél, hogyan közvetítünk egy-egy információt az olvasónak" - vallja az újságírásról Ibos Emese. Az Új Szó Régió rovatának vezetője az európai kisebbségi sajtót tömörítő szakmai szervezet, a MIDAS rangos díját vehette át a legutóbbi közgyűlésen. „Nagyon érdekes tapasztalat volt belelátni a MIDAS légkörébe. Érezhető, hogy szinte mindenhol ugyanazokkal a gondokkal, nehézségekkel küzdenek a szerkesztőségek, és ezt még nehezebbé tette a világjárvány. Csökkenő közösségek, fogyó előfizetők, zsugorodó oldalszámok, nehéz újságírói utánpótlás-nevelés, közönyös többségi társadalom. Ráadásul máshol is ugyanúgy késve került a lap a postai fennakadások miatt az előfizetőkhöz a pandémia idején, mint nálunk” —mondta Ibos Emese. Az Új Szó Régió rovatának vezetője az oktatásügyről írott cikkeivel pályázott a díjra. „Sajnos, több sebből vérzik a szlovákiai magyar iskolarendszer. Akár a szlovák módszertanról, akár a történelemoktatásról beszélünk, akár a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséről, számos terület van, ahol előre lehetne és kellene is lépni” - vallja a rovatvezető, aki tanári diplomával a kezében a Pátria rádiónál kezdte az újságírói pályát. „Nagyon örültem, amikor gyakornokokat kerestek. Tetszett a hírek világa, izgalmas volt összeállítani egy-egy Krónikát. Ahogy mérlegelhettük, hogy mit tartunk fontosnak, és közvetíthettük a hallgatók felé. Ugyanez érvényes most az Új Szónál is. Itt kezdetben az oktatásügy felé terelődtem a belpolitikai rovatban. Mindig arra próbáltam figyelni, hogy azokat a nehézségeket, problémákat mutassuk meg, tárjuk fel az olvasóknak, amelyek mindannyiunkat érintenek. Azért, hogy a gyerekeinknek jobb legyen és az anyanyelvükön, kapIbos Emese hassanak színvonalas képzést” - vallja a díjazott, aki pályázatába is az oktatásügyről írott cikkek közül válogatott. Foglalkozott olyan kisiskolával, ahol a fennmaradásáért komoly harcot vívnak, miközben a legközelebbi magyar iskola harminc kilométerre van. Bemutatott más intézményeknek is pozitív példákat adó alapiskolákat, a tanítványokra nagy hatást gyakorló pedagógusokat. Átfogó elemzést készített a szlovákiai magyar iskolahálózatról, illetve arról, mennyire lenne szükség a hálózat racionalizálására. „Azt gondolom, a demográfiai mutatók nem kedvezőek, csökken a diáklétszám, több magyar szülő szlovák iskolába íratja a gyermekét. Eközben hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha a magyar iskolahálózat a jelenlegi formájában is fenntartható lenne. Nyilván jobb volna, ha a szlovákiai magyar közösség önmaga tudatosítaná, hogy ez nem feltétlenül van így, és kidolgozná azt a fajta optimalizációt, amit a legjobbnak tart. Mielőtt végül felülről kényszeritenének rá egy elfogadhatatlan struktúrát. Ehhez széles körű összefogásra lenne szükség a szakmai szervezetek, az önkormányzatok, a fenntartók és a politikusok részéről egyaránt” - vallja Ibos Emese. Amikor szülőföldjéről, az otthonról hozott értékrendjéről kérdezzük, a Bodrogközt említi elsőként, ahol sok időt töltött gyermekkorában anyai nagyszüleinél, és Gömörországot, ahová most is gyakran hazalátogat. A vallásos neveltetés és a munkához való alázat köti össze mindkét szeretett tájegységet, ami egyaránt a szíve csücske. Csakúgy, mint az általa szenvedéllyel, nagy odaadással vezetett Régió rovat az Új Szóban. Nap mint nap átfogó képet adnak a hosszan elnyúló dél-szlovákiai régiókról, arra törekszenek, hogy olyan, magyarok lakta területekről is bemutassanak érdekes, különleges embereket, fontos eseményeket, amelyek távolabb vannak a frekventált nyugattól. Hogyan lehet összetartani a gyakran különálló tömbökben élő felvidéki magyarságot? „Elsősorban az anyanyelvűnkön, a kultúránkon, a vallásunkon, a hitünkön és az oktatáson keresztül, mert ebben éljük meg a mindennapjainkat” - vallja az Új Szó MIDÁS-díjas rovatvezetője. r r Uj sportpálya a Vámbéry Armin Gimnáziumban KISS BARTALOS ÉVA Tegnap átadták a Vámbéry Ármin Gimnázium felújított sportpályájának egy részét, a diákok azonnal kipróbálták a multifunkciós műfüves pályát, hamarosan a nyilvánosság is élhet a lehetőséggel. DUNASZERDAHELY Többfunkciós műfüves pályát építettek, és 150 méteres modem futópályát alakítottak ki a megyei fenntartású intézmény udvarán. Nagyszombat megye költségvetéséből 250 ezer eurót különítettek el a felújításra, amely hónapokon belül az egyelőre aszfaltborítású kosárpálya modernizációjával lesz teljes. Valkai Anett, a gimnázium igazgatója rámutatott, hogy néhány hete még használhatatlan volt a pálya, amelynek helyén most 21. századi sportolási lehetőségeket tudnak kínálni a diákoknak. A dunaszerdahelyi felújítás egy 7 millió euró összköltségvetésű projekt része, erről beszélt Jozef Viskupic megyeelnök. A keretből megyeszerte 13 sportpályát újítanak fel. Berényi József, a megye alelnöke is kellemes sportélményeket kívánt a diákoknak és emlékeztetett az eddigi beruházásokra: az épület homlokzatának felújítása, a vezetékek cseréje és a lift beépítése. Valkai Anett az átadáson a gimnázium hetvenéves múltjára visszatekintve megjegyezte, az épületen megvalósult változások mindig a fejlődést szolgálták, és a jövőben is a sport-, a nyelvi és a kommunikációs készségek fejlesztésével összhangban várhatók változások. „Ez egy modem, nyitott iskola, amely nem feledkezik meg a gyökereiről. A sport a nevelés szempontjából is jelentős, de ehhez megfelelő körülmények is kellenek. Várom a sportteljesítményeket, a győzelmi sikereket. A mai nap erős impulzus iskolánk jövőjét illetően” - szögezte le az igazgató. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere és megyei képviselő szerint is új korszak kezdődhet a diákság életében a beruházásnak köszönhetően. Megjegyezte, ő is ide járt gimnáziumba, itt érettségizett, de eddig nem sok változás történt a pályán. „Ezért is örültem, hogy felújítjuk a sportpályákat a megyében. Ézt a sportpályát nemcsak a diákok használhatják majd, hanem alkalmanként a város lakosai is” - zárta Hájos. A diákok egy rendhagyó évfolyamok közötti focibajnokság keretében vették birtokba az új pályát, amelyen Sánta Péter, a DAC egykori kapusa végezte el az ünnepi kezdőrúgást. A tanulók örömmel buzdították osztálytársaikat a pálya szélén, a fiatal focisták pedig megjegyezték, hogy elég csúszós az új felület. A tervek szerint hónapokon belül folytatódhat a sportpálya átépítése. A diákok minifocitornával avatták fel a pályát (A szerző felvétele)
