Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-06 / 230. szám
2 KÖZÉLET 2021. október 6.1 www.ujszo.com Rengeteg ételt dobunk ki fölöslegesen A legújabb felmérés alapján a lakosság alig több mint egynegyede figyel oda, hogy egyáltalán ne pazarolja az ételt. Ennek eredménye, hogy egy főre átszámítva évi 163 kilogramm élelmiszert dobunk a kukába. Mindezt úgy, hogy a lakosság közel 15 százaléka olyan szegénységben él, hogy csak minden második nap engedhet meg magának rendes főtt ételt ebédre. (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Szlovákiában továbbra is túl sok ételt pazarolnak el a háztartások - figyelmeztetett az ENVI-PAK nevű zöld szervezet. A legfrissebb felmérésükből kiderült, hogy a lakosság több mintegyharmada hetente kidob valamilyen ótelt. Pedig a pazarlást könnyedén meg lehetne állítani, csak néhány apróságot kellene megváltoztatni a fogyasztók magatartásában. A hulladékpolitikával foglalkozó ENVI-PAK szeptemberben készített egy felmérést, amelyben 1000 személyt kérdeztek meg arról, hogyan bánnak az étellel a háztartásokban. Kiderült, hogy a válaszadók 39 százaléka hetente, 7 százaléka pedig naponta kidob valamilyen ételmaradékot. Pusztán 27 százalékuk állította, hogy egyáltalán nem pazarolja az élelmiszert. A felmérésből az is látszik, hogy a pazarlás inkább a fiatal korosztályra jellemző (főként a 18 és 39 év közöttiek). Leginkább a kisebb falvakban élő (5000 lakos alatt), idősebb lakosság az, aki megbecsüli az ételt. Apró figyelmetlenségek Ami az ételhulladék összetételét illeti, leginkább a frissességüket vesztett főtt ételek kerülnek a kukába. A pazarlást beismerők 65 százaléka mondta, hogy gyakran dob ki ilyen maradékot. Szintén gyakori ételhulladéknak számít a kenyér és a különféle pékáru, valamint a zöldség és a gyümölcs. A legtöbben azért dobják ki az ételt, mert megromlott, mielőtt elfogyaszthatták volna (a pazarlást beismerők 68 százaléka mondta ezt). Gyakran előfordul az is, hogy nem figyelnek a szavatosságra, így sok élelmiszer jár le a hűtőjükben. Az ételt kidobó válaszadók 28 százaléka azt mondta, azért is kerül élelmiszer a kukájukba, mert túl sok ételt főztek, és végül nem győzték elfogyasztani. Hatalmas pazarlás Ennek a pazarlásnak az eredménye, hogy a becslések szerint Szlovákiában évente 860 ezer tonna élelmiszer végzi a szemétben. Egy lakosra átszámítva évente ez körülbelül 163 kilogrammnak felel meg. Az uniós átlag ennél még magasabb: évente mintegy 87 millió tonna élelmiszert dobnak ki az európaiak, ami átlagban 173 kilogramm ételt jelent egy lakosra átszámítva. Ennek a hatalmas mennyiségű ételhulladéknak az 53 százalékát, vagyis több mint felét a háztartások termelik ki. A problémát az Európai Parlament is észlelte, és el is fogadott egy olyan határozatot, amelyben kötelezi a tagállamokat, hogy 2025-ig 30 százalékkal, 2030-ig pedig 50 százalékkal csökkentsék a kidobott ételhulladék mennyiségét. Mivel a legtöbbet éppen a háztartásokban pazarolják, ezért az unió támogatja a felvilágosító kampányokat, amelyek megváltoztatnák a fogyasztók magatartását. Eltérő dátumok Az EP szerint a probléma ott kezdődik, hogy sok vásárló nem tudja megkülönböztetni egymástól a minimális tartósság időpontját (dátum minimálnej trvanlivosti) és a fogyasztás dátumát (dátum spotreby). A minimális tartósság időpontját főként az olyan tartós élelmiszereken jelzik, mint a liszt, a rizs, a tészta, a konzervek, a kekszek és a különféle szószok. A megadott dátum azt határozza meg, hogy megfelelő tárolás mellett meddig őrzik meg a kiváló minőségüket. Ezek az ételek a feltüntetett időpont után is biztonságosan fogyaszthatok. A másik időpont, vagyis a fogyasztás dátuma viszont már azt jelzi, hogy az adott élelmiszernek mikortól válik veszélyessé a fogyasztása, tehát mikor jár le. Erre főként a friss élelmiszereknél kell odafigyelni, mint például a húsok, a tejtermékek vagy a halak. Káros hatások A probléma nemcsak a pazarlással van, hanem azzal is, hogy a kidobott élelmiszer milyen hatással van a környezetre. Katarina Kretter, az ENVI-PAK kommunikációs igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a kommunális hulladék közel felét tavaly éppen az ételhulladék képezte. Ennek a nagy része a fekete konténerekből a szemétdombra kerül, ahol a rothadás során olyan üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, amelyek nagyban roncsolják az ózonréteget, ezzel komoly környezeti károkat okozva. Ennek a megakadályozására vezették be Szlovákiában az ételhulladék szelektálását. Idén júliusban már minden városban és faluban kötelező volt a barna kukák elhelyezése (kivéve ott, ahol az önkormányzatok meg tudták oldani a házi komposztálást), ahová a megmaradt élelmiszert kell kidobni. Hogy ez az intézkedés valóban meghozta-e a várt hatást, Kretter szerint egyelőre korai lenne megítélni. „Túl kevés idő telt el ahhoz, hogy az eredményeket értékelni tudjuk. Hosszú távon mindenesetre arra számítunk, hogy a biohulladék szelektálása csökkenti a szemétlerakatok számát” - tette hozzá a kommunikációs igazgató. Hasznos tanácsok A szakértők egyetértenek abban, hogy az egyének apró magatartásbeli változtatásai nagyban segíthetnék a pazarlás visszaszorítását. Nagyon sokféle módszer létezik arra, hogy az emberek körültekintőbben bánjanak az otthoni élelmiszerrel. Az egyik legfontosabb, hogy már a bevásárlásnál is szükség van némi odafigyelésre, tudatosságra. Az ENVI-PAK szerint az a célravezető, ha előre megtervezzük a vásárlást, tehát listát írunk, és valóban csak azt vesszük meg, amire szükségünk van. Apróságnak tűnhet, de a szakértők szerint az is fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert olyankor könnyebben kívánunk meg különféle ételeket, amiket aztán nem fogyasztunk el. Nem szerencsés az sem, ha felhalmozás céljából vásárolunk, inkább a több, kisebb beváráslást javasolják. Ami viszont kiemelten fontos, hogy mindig figyeljünk a lejárati dátumra. A tudatosság aztán otthon, az ételek tárolásánál is folytatódik. Alapvető, hogy megtanuljuk, milyen ételeket kell a hűtőbe tenni. Gyakran azonban az sem mindegy, hogy a hűtőben hova helyezzük el az élelmiszert. A szakértők szerint a felső polcon érdemes a sajtot, a vajat és a tojást tárolni. A középső polcra helyezzük el az egyéb tejtermékeket és a különféle félkész termékeket, az alsó polcra pedig lehetőség szerint inkább a gyorsan romló élelmiszereket tegyük (húsok, főtt ételek). Az alsó, fiókos részek a zöldségek és gyümölcsök tárolására szolgálnak, az ajtón található polcokra pedig érdemes á különféle ízesítőket és az üdítőket helyezni. Emellett arra is ügyeljünk, hogy ha két vagy több ugyanolyan terméket vásárolunk, akkor azt tegyük előre, amelyiknek hamarabb lejár a szavatossága. Végül pedig arra is oda kell figyelni, hogy ne főzzünk túl nagy adagokat, hiszen akkor nagyobb eséllyel kerül az étel a szemétbe. Elpazarolt élelmiszer számokban ► Szlovákiában évente mintegy 860 ezer tonna élelmiszert dobunk ki. Egy lakosra átszámítva átlagban ez évi 163 kilogramm ételhulladékot jelent. ► A lakosság 39 százaléka hetente, 7 százaléka pedig naponta dob ki ételt. Mindössze 27 százalék vallja, hogy egyáltalán nem pazarol. ► Az európai átlag ennél is rosszabb: évi 87 millió tonna étel kerül a szemétbe, ami egy főre átszámítva évi 173 kilogrammot jelent. Az Európai Parlament 2025-ig30 százalékkal, 2030-ig pedig 50 százalékkal szeretné csökkenteni az ételhulladék mennyiségét. ► Az európai ételhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. További 19 százalék írható az élelmiszeripari gyártás, 12 százalék pedig az éttermek számlájára. A szemét 11 százaléka a mezőgazdasági tevékenységek során jön létre, 5 százalék pedig a beszállítás során. A vegyes bizottságok ellenőriznék a magyar támogatásokat Szijjártó Péter szerint a magyar kormány kész a Szövetséggel való szoros együttműködésre (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Ivan Kordok (SaS-jelölt) szlovák külügyminiszter azt kérte magyar kollégájától, Szijjártó Pótertől (Fidesz), hogy a budapesti kormány által Szlovákiának folyósított támogatásokról mindig tájékoztassák Pozsonyt. Pozsony. Korcok a Szijjártóval való pozsonyi találkozó után azt kérte a magyar kollégájától, a magyar állam által Dél-Szlovákiába adott gazdaságélénkítési támogatásokat a jövőben kétoldali megállapodás alapján és a két állam által kölcsönösen elfogadott feltételrendszer mellett fizessék ki. Szijjártó szerint olyan keretrendszert akarnak létrehozni, amelyet a szlovák-magyar vegyes bizottság felügyel majd. Ugyanígy fog működni az oktatási és kulturális támogatások ellenőrzése is, amelyet a kisebbségi vegyes bizottság fog felügyelni. Szijjártó ígéretet tett arra, hogy a Budapest által finanszírozott szlovákiai templomfelújításokról is tájékoztatja a pozsonyi partnerét. A magyar gazdaságélénkítési támogatásokra vonatkozó feltételekkel kapcsolatban a szlovák külügynél aziránt érdeklődtünk, Pozsony elválja-e majd, hogy ezeket a dotációkat a nyilvánosság számára is átlátható módon ítéljék oda és fizessék ki. Ahogy azt ugyanis lapunk is feltárta, egy-egy magyarországi támogatási program keretében több tízmillió eurót osztanak szét anélkül, hogy nyilvános lenne, ki döntött a támogatásokról és pontosan mire költik azt a kedvezményezettek. A szlovák külügy szerint a rendszer transzparens lesz. A sajtótájékoztatón a Benes-dekrétumok ügye is előkerült. Az ilyen témákkal kapcsolatban Korcok egy történészekből álló bizottság felállítását javasolta. Szijjártó tegnap reggel a Szövetség vezetőivel is beszélt. „A magyar kormány készen áll arra, hogy szoros együttműködést tartson fent a Szövetséggel” - mondta a találkozó után a tárcavezető. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke megköszönte a magyarországi támogatásokat, és arról beszélt, szorosabbra kell fűzni a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat. Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, a szlovák pártokkal való partnerség építése is fontos. Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovák kormány a közelmúltban több, a hazai magyar kisebbségnek kedvezőtlen lépést is tett, például a MinoritySafe Pack elleni fellépést.
