Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-05 / 229. szám
www.ujszo.com | 2021. október 5. KULTÚRA 113 A festészet és a fotó határán Október 28-ig látható Zoltai Bea kiállítása a Liszt Intézetben, azaz a pozsonyi magyar nagykövetségen HAVRAN KATI Egy afrikai kislány fordul a kapuból beáradó fény faló, odóbb első világháborús rozsdás konzervdobozokat látunk, Haitin gyerekek capoeiráznak az iskolában, Benedek pápa látogatást tesz egy börtönben, kalkuttai Szent Teréz jelenik meg egy kisgyerekkel, menekültek órkeznek a tengeren - ezek mind Zoltai Bea A híreken túl című montázssorozatának mozzanatai, elemei. A Padovában és Budapesten készült képek különböző világok, jelen és letűnt korok történéseit kapcsolják össze, melyhez a padovai II Messagero dokumentarista lap két évadnyi fotóanyaga szolgált alapul. A művész különböző tárgyakat és figurákat vágott ki a fotókból, hogy megszabadítva közvetlen közegüktől, a sajtóanyag tartalmától, tussal festett alapra applikálja őket, és így új értelmezési lehetőségeket keressen. Mivel a sajtófotó Zoltai Bea számára önmagában korlátozott műfaj, mely arra hivatott, hogy acikk szöveganyagát illusztrálja, egy konkrét, múlékony pillanatot ábrázoljon, az alkotói folyamat során arra kereste a választ, hogyan tudja a fotókat egyedi alkotás részévé tenni azzal, ha elemeit bonyolultabb felülettel ötvözi. A fekete tussal létrejött felületeket papíron és merített papíron hozta létre - az utóbbinál már maga az alap egyedi karakterrel bír. „Ezekbe időnként, amikor még nedves volt a felület, ceruzával belerajzoltam, és egyfajta irányított véletlenszerűség elve mentén figyeltem, hogyan keletkeznek a formák, foltrendszerek, hogyan változik, alakul ki a képek tere. Ezekbe a megfigyelt térrendszerekbe kezdtem el történeteket építeni az újságból kivágott rengeteg, számomra valamiért érdekes fotóból.” A kollázs műfajában rejlő lehető-Zoltai Bea Átjáró című alkotása ségéket Európában az avantgárd irányzatok tárták fel: Braque és Picasso kubista festményeiben látunk más forrásból származó applikált részleteket, például újságkivágásokat és textildarabokat, majd a dadaisták és szürrealisták voltak azok, akik metaforikus, ironikus, kritikai tartalmakkal bíró képzettársításokkal kezdtek játszani. Ekkor válik izgalmas kifejezőeszközzé a fotómontázs technikája is, hiszen az avantgárd irányzatok új asszociációkat és új tartalmak kifejezésének lehetőségét keresik azzal, hogy ellentéteket állítanak párhuzamba, vagy épp a valóságban egyszerre nem látható dolgok viszonyára mutatnak rá. Zoltai Bea munkásságában az eszközileg klasszikusabb hangvitel volt talán szembetűnő eddig -legutóbb például a pápai zsinagóga belső tereiről festett sorozata - azonban a kollázsszerű elemekből épülő alkotás sem új, és a véletlenszerűen talált tárgyi anyag szintén fontos inspiráció számára. Érdekes története fűződik például egy 130 éves zsalugáterhez, melyet egy budai utcán sétálva látott meg, épp akkor, amikor építőmunkások beemelték egy konténerbe. A megsemmisítés elől megmentve, új térbe áthelyezve ez a zsalugáter inspirálta a„kinn-benn” képsorozatát. Egy másik alkotása atlantai tartózkodásához fűződik, ahol minden nap összegyűjtötte az aznap elfogyasztott élelmiszerek csomagolópapírját. Ezeket apróbb részekre bontotta és összevarrt belőlük három kínai írásjelet, mely egy számára fontos és inspirativ üzenetet rej(Forrás: Zoltai Bea) tett. A művész számára valami oknál fogva fontos tárgyak, melyek személyes üzenet lehetséges hordozói, központivá válnak a pozsonyi képanyagban is. A pozsonyi kiállítás Átjáró című képe egy afrikai kislány alakját helyezi előtérbe. Lehetséges, hogy menekült, az eredeti fotó történetét azonban már nem ismerjük. A kislány a fekete tussal létrehozott téren túl egy nyitott kapu felé néz, melyen beözönlik a fény. A lány alakja és a fénysugár kapcsolata reményteli élet üzenetét hordozhatja - rajtunk áll azonban, hogyan értelmezzük a kapu fölött elhelyezkedő szempártömeget, mely a kislány alakjára irányul. Zoltai Bea azonban nem egyetlen, dekódolható üzenet kíván elhelyezni a képeiben. Számára nem is léteJaromír Nohavica Rimaszombatban Több nemzedéket is megtud szólítani (Képarchívum) Hosszú pályafutása során először koncertezik Rimaszombatban a cseh folklegenda, Jaromír Nohavica. A kultúrtörténeti esemény helyszíne a városi művelődési ház, az időpont pedig vasárnap 19.30. A ma már mainstream előadónak számító egykori tiltott dalnok, a hazai magyarok körében is rendkívül népszerű ostravai énekes-dalszerző fellépett már szimfonikus zenekari kísérettel, gyermekkórussal, de egy szál gitárral is gond nélkül megtölt stadionokat. Az utóbbi években leginkább trióban szeret koncertezni Robert Kusmierski lengyel harmonikaművésszel és a cseh Pavel Plánkával. A régebbi dalok izgalmas, friss hangszerelést kaptak, az újak pedig magától érthetődé természetességgel szólalnak meg kamarastílusban. Ez a felállás olyan sikeresnek bizonyult, hogy pár éve zsúfolásig megtöltötte a pozsonyi Nemzeti Teniszcsamokot. A 68. születésnapját nemrég ünneplő Jaromír Nohavica ma is több nemzedéket meg tud szólítani. Irodalmi igényű szövegeit jellegzetes, elnéző humor és éles irónia hatja át, máskor édes-bús melankóliával reflektál az őt körülvevő világra, de a kemény szókimondástól sem riad vissza. (juk) RÖVIDEN A Coldplay imádja Selena Gomezt London. Legalábbis Chris Martin frontember a hírek szerint nagy rajongója a fiatal énekesnőnek, akivel a brit sztárzenekar a napokban közös dalt rögzített. A kollaborációról eddig annyit tudni, hogy a Let Somebody Go című közös szám szerepel majd a Coldplay idén megjelenő albumán, kislemez formájában pedig október 15-én lát napvilágot. Chris Martinéknak nem ez az első meglepő húzásuk idén ősszel: nemrég a sikert sikerre halmozó BTS koreai fiúcsapattal vettek fel egy közös dalt. A My Universe stúdiómunkálatairól dokumentumfilm is készült, és a szerzemény akusztikus verzióban is megjelent. A remélt siker nem maradt el: a My Universe október 1-én a hivatalos brit kislemezlista harmadik helyén debütált, új rajongókat szerezve az 1996 óta működő rockzenekamak. (nme,juk) zik egyetlen helyes megfejtés, hiszen azt hangsúlyozza, hogy szimbólumrendszereink szerteágazóak, kultúránként eltérőek lehetnek, és megtörténhet, hogy olyan szimbólumokat, melyek száz évvel ezelőtt még egyértelműek lettek volna, ma nem ismernénk fel, vagy másképpen értelmeznénk. Zoltai Bea pont azt szeretné elérni képeivel, „ha közö-. sen gondolkodnánk a valóság fogalmáról, valóságunknak a befogadásáról, befogadhatóságáról, a vizuális érzékelésünknek a biztos vagy bizonytalan voltáról, vagyis változékonyságáról, végtelen sokarcúságáról.” Alkotásai tehát nem egy pontos üzenetet szeretnének megfogal-Zoltai Bea (Fotó: Schild Tamás) mazni, hanem az átrendezés, átalakítás folyamatára szeretnének rávilágítani, miközben saját rendszerünk megtalálásának lehetőségét nyújtják. A tárlat anyagából kiemelkedik a Mesék Tóbiásról és az Angyalról című sorozat, mely merített papírra készült. A kézzel készített alapanyagon a többitől eltérő tus-terek jöttek létre, a képek már formailag kitűnnek a tárlaton. Az Amarcord című sorozat pedig témájában tér el a kiállítás többi képétől, mely Federico Fellini olasz filmrendező hetvenes évekbeli világát idézi. Török fesztiváldíj Szabó Istvánnak Budapest. Szabó István legutóbbi rendezése, a Zárójelentés nyerte az izmiri Balkán Panoráma Filmfesztiválon a legjobb film díját, a legjobb színésznő díjával pedig Kerekes Évát tüntette ki a filmben nyújtott alakításért a nemzetközi zsűri. A filmfesztivált tizenhat ország részvételével rendezték meg, immár a hetedik alkalommal, a nyitófilm szintén magyar alkotás volt: Lakos Nóra Hab című romantikus vígjátéka. Az Oscar-díjas Szabó István hosszabb kihagyás után, legkedvesebb alkotótársaival, Klaus Maria Brandauerrel, Eperjes Károllyal és Koltai Lajos operatőrrel 2018-ban forgatta le a Zárójelentést, amelyet tavaly februárban mutattak be a magyarországi mozik. A Szabó István eredeti forgatókönyve alapján készült film producere Sándor Pál, Tőzsér Attila és Pék Csaba volt. (MTI)
