Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-05 / 229. szám
4 I KÖZÉLET 2021. október 5. | www.ujszo.com Szent Mihály szobra díszíti a templomkertet r A városi rendőrség megalakulásának harmincadik évfordulóján avatták fel Szent Mihály arkangyal szobrát a vágsellyei reneszánsz kastély közelében lévő templomkertben. A gonosz elleni küzdelemben jeleskedő, a veszélyes foglalkozást űzőket védelmező szent szobra a főútról is jól látható. Józef Belicky ezúttal a város polgármestereként vett részt a jubileumi ünnepségen, holott 1991- ben még elsősorban a Vágsellyei Városi Rendőrség alapítójaként, 2002-ig annak a parancsnokaként ismerhették a járási székhelyen élő lakosok.-Szent Mihály arkangyal a rend őreinek védőszentje, az őt ábrázoló szobor talapzatán feltüntették azok nevét, akik támogatták a szobor elkészítését, továbbá azokét is, akik a városi rendőrség állományához tartoztak, vagy tartoznak a mai napig. Erika Kollerová, a városi hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint az elmúlt harminc évben több mint százezer sikeresen megoldott esetről számolhatnak be a Szent Mihály arkangyal szobra a főút melletti templomkertet díszíti (A szerző felvétele) városi rendőrség dolgozói, számos esetben életet is mentettek, és mintegy 1500 ismeretterjesztő előadást tartottak a lakosoknak. Jozef Belicky egykori városi rendőrparancsnok után Peter Krokavec vette át a parancsnoki stafétát, és csaknem két évtizede tölti be ezt a hivatást. Ajubileum alkalmából emléklapot vettek át a városi rendőrség egykori és jelenlegi dolgozói. A térfigyelő kamerákat, valamint a rendőrség telefonközpontját kezelők és önkéntesek is részt vettek az ünnepi szentmisén, a közös emlékezésen. Szent Mihály arkangyal szobrát, Lukács János szobrászművész alkotását Frantisek Rábek katonai püspök szentelte fel. (száz) AJÁNLÓ Október 6. (szerda) Érsekújvár -17.00: PERTU NO 14, a kortárs magyar és szlovák művészet analógiáit kutató projekt legújabb kiállításának bemutatása Helena Markusková igazgató és kurátor vezetésével az Emest Zmeták Galériában. Gerhes Gábor és Martin Piacek alkotásai magyar-szlovák párbeszédként hatnak a mítoszrombolásról. A rendezvényen be kell tartani az aktuális járványügyi óvintézkedéseket. Rendhagyó Kodály Napok TORNYAI BIANKA Az ötödik nekifutásra, a hagyományoktól eltérően szervezték meg a Kodály Napok fesztivált a hétvégén. A gálaműsoron többször elhangzott, hogy mennyire fontos munkát végeznek azok, akik kórusban énekelnek. A szlovákiai magyar felnőtt kórusok versenyét és fesztiválját 1993- ban szervezték meg első alkalommal Galántán, Kodály Zoltán díszpolgárrá avatásának 50. évfordulója alkalmából, valamint a Galántai Táncok zenekari mű bemutatásának 60., a Psalmus Hungaricus oratórium bemutatásának 70. évfordulójának jegyében. Mivel háromévente szervezik, így tavaly májusban lett volna esedékes a Kodály Napok XVIII. évfolyama. Szervezési nehézségek A fesztiválon résztvevő kórusok vezetői: Erdélyi Ágnes, Sósik Szilárd, Tóth Ágnes, Stubendek István, Orsovics Yvette, Józsa Mónika, Fehér Miklós, Makainé Simon Katalin, Oros Márta (A szerző felvételei) „A csodálatos Kodály-életműnek köszönhetően szinte minden évben van valamilyen kerek évforduló, amely apropót adhat a megszervezésre, de jött a koronavírus, így őszre halasztottuk, és Bartók Béla halálának 75. évfordulójára emlékeztünk volna, de a járvány ismét közbeszólt. Reméltük, novemberben, legkésőbb decemberben, Kodály Zoltán születésnapja alkalmából meg tudjuk valósítani. A harmadik kitűzött időpont idén március volt, a zeneszerző halálának évfordulóján, de még mindig szigorú lezárások, korlátozások voltak érvényben. Ezután úgy gondoltuk, májusra, legkésőbb júniusra tervezhetjük, de a veszélyhelyzet elhúzódott, így végül idén őszre, a mostani hétvégére halasztottuk. Idén márciusban Bartók Béla születésének 140. évfordulójára emlékeztünk, szeptemberben pedig a halálának 76. évfordulója volt, így ezt az apropót választottuk” - részletezte Mézes Rudolf, a fesztivál főszervezője, a Csemadok országos alelnöke. Elmondta, hogy az eredetileg bejelentkezett 16 kórus közül több lemondta a részvételt, vagy újabbak jelentkeztek, végül nyolc énekkar lépett fel a szombati fesztiválon. Abban is eltértek a hagyományoktól, hogy a szakmai zsűri meghallgatta és értékelte, elemezte a produkciókat, de nem volt verseny, így pontozás sem, minden résztvevő egyforma emléklapot kapott a részvételért. A fesztivál helyszínei is változtak, a nézők, a templomi hangversenyek résztvevőinek számát is csökkenteni kellett. „Nagyon nehéz volt logisztikailag is megszervezni a létszámkorlátozások miatt. A hangulat viszont nagyon jó volt, mert mindenki örült a találkozásnak. A gálaműsoron hagyományosan a versenyző kórusok szoktak fellépni, most viszont Veszprém Város Vegyes Kara adott ehelyett koncertet. Az összkari számok helyett a gálán részt vevő kórusok a nézőtéren a helyükön maradva egy népdalcsokrot adtak elő Bartók Béla gyűjtéseiből, valamint a városi parkban Kodály Zoltán szobrának megkoszorúzásán elénekelték Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz című müvének a zeneszerző által megzenésített változatát” - fejtette ki Mézes Rudolf. A zene nagyhatalom Kertész Attila, a Magyar Kodály Társaság elnöke 1982-től jár Galántára, a legtöbb Kodály Napok fesztiválon részt vett, így vissza tud emlékezni és bízik benne, hogy a zsűri tagjainak része van abban, hogy a kórusok odáig fejlődtek, ahol most tartanak. „2017 Kodály-év volt, 20 kórus lépett itt föl. Természetesen ez most egy más időszak, de egy ilyen korszak után is voltak olyan produkciók, amelyek azt mutatják, hogy nagyon komoly munka folyik. Ha ki is maradt másfél év, nem tudtak próbálni a kórusok, de az megmutatkozott, hogy ahol minőség és komoly munka van, ott egy ilyen nehezebb helyzetben is szépen helyt tudnak állni. Nagyon bízom benne, hogy ezeknek a jóindulatú tanácsadásoknak a zsűri részéről nagy szerepük van a kórusok fejlődésében. Remélem, ha 2023-ban megrendezik a fesztivál következő évfolyamát, akkor nem nyolc kórus lesz, hanem a régi létszámban megjelennek az együttesek. A kóruséneklés a közösségi együttlétnek egy olyan kiemelt formája, amiben én nagyon hiszek. Az egyetemistáimnak is mindig elmondom, hogy a zene nagyhatalom. Olyan prevenciós, sőt, terápiás jellege van, hogy erről az oldalról kellene megfogni az embereket, hogy ez legyen része az életüknek. Ezt már a görögök annak idején kitalálták, mi újra szeretnénk kitalálni. Most fog igazán kiderülni, hogy a közösségre milyen nagy szükség van. Az emberek annyira egyedül élik az életüket a mobiltelefonjukkal, a számítógépükkel, hogy talán egyszer újra megfordul ez. Itt tapasztaltuk, hogy öröm találkozni és egymásra mosolyogni, ennek nagy a jelentősége” - fogalmazott Kertész Attila. Komoly problémákat lát a zeneoktatás területén. Úgy véli, nagy az „ellenszél”, az igazán értéket jelentő zenét nagyon nehéz bevinni a gyerekek életébe. „Márpedig ha valaki behozta és megszerettette, akkor a könnyűzenében is az értéket fogják keresni. Mindenhol alapprobléma, hogy kiöregszenek a kórustagok és nagyon nehéz a fiatalokat becserkészni, pedig velük igazán magas szinten lehet dolgozni” - tette hozzá a karnagy. Energiát ad az éneklés A Pro Kultúra Füleki Férfikar rendszeres résztvevője a rendezvénynek. Vezetője, Fehér Miklós lapunknak elmondta, a kórus létszáma csökken, de közben sikerül új tagokat is szerezni. „Sajnos több az eltávozás, amely mindig fájdalmas, mert a kórustagok között idősek és betegek is vannak. Olyan, mintha egy élő fát nyesegetnének, érezzük, hogy egyre gyengébbek vagyunk. A műsorösszeállításunk, a művészeti munka is kicsit ezt a képet mutatja. A korábbi négyszólamú művek felvállalása helyett már csak három-, vagy kétszólamú müveket választunk, és gyakran van szükség alátámasztásra zongora-, vagy orgonakísérettel. Maga a kulturális környezet Füleken egy fantasztikus környezet, nagyon szép helyen tudunk próbálni. A város vezetése mindig is nagy becsben tartotta és tartja, támogatja a kórust és a többi kulturális csoportot. A helyi intézmények, szervezetek jól együttműködnek és számítanak a férfikarra. Nemcsak a város, hanem a környék kulturális és vallási életében is aktívanjelen vagyunk. Ezt a kettősséget éljük” - vázolta fel a kórusvezető. Kifejtette, a férfikar számára Galánta egy csillag az égen, ahová el akarnak jutni és mindent megtesznek érte. Több próbát vállalnak és félretesznek mindent azért, hogy azokon részt vehessenek. „Hatalmas energiák szabadulnak fel a munka során, az itt elhangzottak pedig valóban munícióul szolgálnak hosszú időre” - hangsúlyozta Fehér Miklós. A XVIII. Kodály Napok fesztiválonnyolc kórus lépett fel: az alistáli Te Deum Laudamus kamarakórus, a füleki Melódia női kar, a Pro Kultúra Füleki Férfikar, a galántai Kodály Zoltán Daloskor, a komáromi Cantus luventus - Selye János Egyetem Női Kara, a komáromi Concordia Vegyes Kar, a ragyolci Jázmin Női Kar, a rimaszombati Blaha Lujza Vegyes Kórus. A vasárnapi gálán idén először adták át a Záreczky László-díjat, amelyet azok kapják, akik hozzájárultak a kodályj értékek ápolásához, a kórusmozgalom fejlesztéséhez. A száz évvel ezelőtt született Záreczky László a Kodály Napok és a helyi Csemadok megalapítója volt. A róla elnevezett díjat a galántai Kodály Zoltán Daloskor, Dunajszky Géza és Józsa Mónika kapta. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a Szlovák Köztársaság emlék aranyérmét adományozta a Pro Kultúra Füleki Férfikarnak. A háromnapos rendezvény múlt pénteken, Veszprém Város Vegyes Kara nyitóhangversenyével kezdődött a deáki római katolikus templomban. A részt vevő kórusok a környék falvaiban adnak koncertet. Szombaton a Galántai Városi Művelődési Központban tartották a kórusok fellépéseit, majd a galántai római katolikus templomban ünnepi hangverseny, a környék falvaiban pedig a fellépő énekkarok hangversenyei zajlottak. Vasárnap a gálaműsor után koszorúzási ünnepség következett Kodály Zoltán emlékművénél a városi parkban és a Kodály Zoltán emlékhelyeken Galántán. A fesztivál kísérőrendezvényei voltak a városházán és a vmkban rendezett kiállítások: „Kodály hangja a zenében Magyarország hangja”, „Örvendjen az egész világ!”, A szlovákiai magyar felnőtt kórusmozgalom fél évszázada a Kodály Napok jegyében. A fesztiválon fellépő kórusokat egyenként értékelték a szakmai zsűri tagjai