Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-29 / 250. szám
www.ujszo.com | 2021. október 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az infláció és a válság társadalmi ára A drágulás számtalanszor szült elégedetlenséget a történelem során FELEDY BOTOND itartóan kúsznak felfelé az élelmiszerárak és drágul az energia - ami a legnagyobb gond, hogy egyiket sem egyetlen esemény okozza, hanem több dolog együttes hatása. Mindezt a klímaváltozás majd tovább fokozza: a fő élelmiszer-termelő vidékeken, a világ különböző, egymástól távoli pontjain akár egyszerre következhet be komoly katasztrófa, aszály vagy éppen árvíz, hogy a közel-keleti és észak-afrikai térséget sújtó sáskajárásról ne is beszéljünk. Az energiaárak pedig a klímaváltozás elleni küzdelem miatt vannak emelkedésre ítélve, hiszen így vagy úgy, de a társadalmak megfizetik az új technológiákra való átállást. Miközben a fosszilis energiák kitermelése és felhasználása száz év alatt a leghatékonyabb szintre állt be, a megújulókkal való munka még az elején tart, a történelmi léptéket tekintve. A remény azért még megvan, hogy hosszú távon mégis jobb lesz mindannyiunknak. Mégis, elkerülhetetlen lépéseket kell megtennie az emberiségnek. Hogy az inflációt ezek hogyan tolják meg, és ezzel a fejlett és fejlődő országok gazdaságpolitikája képes lesz-e megbirkózni, kérdés. Szinte biztos, hogy nem mindenütt. A történelemre visszatekintve az élelem ára és az energiaárak (mára ezek összefonódása az élelmiszertermeléssel egészen más dimenziókban jár, mint régen!) mindig hatással voltak a társadalmi csoportokra. Élesebben fogalmazva: komoly és tartós áremelkedés gyakran torkollott társadalmi elégedetlenségbe, amelynek a legszélsőségesebb formája a lázadás. Nem kell ennyire messzire menni. A kihívás első szintje ezekben az esetekben - amit már a 2008-as pénzügyi válság utáni években is éreztünk - a politikai radikalizáció. Ezt egyesek populizmusnak hívják, mások másnak; a lényeg, hogy rövid távú célokat tűznek ki a politikai szereplők, mert a politikai hangulatra reagálnak. Ha ez elfajul, akkor a radikálisok már nem a rendszeren belül keresik a megoldást, hanem azon kívül. Ez jelenti az alkotmányos berendezkedés megkérdőjelezését. Amikor a megoldást nem abban látják a választói tömegek, hogy vezetőt cserélnek, hanem abban, hogy magát a rendszert is leváltanák. Ezt viszont a történelemben az erős, karizmatikus vezetők sokszor a maguk javára meghekkelik, és onnantól következik a klasszikus autoriter állam. Ez mindössze egy forgatókönyv a sok lehetséges közül. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a változókat, amelyek ennek valószínűségét növelik. Pénzügyi és gyakorlati ismeretek óra (Cartoon izer) >------HA NORBERT 400 EZRET KÉRT ROBERTNEK AZ ÚTJELZŐTÁBLA - TENDERBŐL, AKKOR MENNYIT LOPTAK 12 EV ALATT?_____^ Össztűz Ficóra SZILVÁSSY JÓZSEF V" ''j ak idő kérdése, mikor kopogtatnak a NAKA emberei a M Smer elnökénél - jelentette ki a minap Andrej Kiska. Az elmúlt napok eseményei alapján úgy vélhetjük, a volt J államfő nem téved, és már nagyon közel van ez a nap. Kiszivárogtak ugyanis olyan videófelvételek, amelyeken az exkormányfő elsősorban Marek Párával - Marián Kocner védőügyvédjével -, továbbá a vizsgálati fogságban levő Norbert Bödör apjával a fogva tartott cinkostársaik helyzetéről beszélget. Fico a beszélgetés közben megemlíti azt is, hogy amíg szabadságon volt, az irodájából elloptak 50 ezer eurót, meg értékes arany érméket, ám erről máig nem értesítette a rendőrséget. Persze megkérdezték volna tőle, honnan a pénz, ha a vagy önbevallása alapján mindössze 40 ezer eurót keresett az egész tavalyi évben. Ráadásul az is kiderült, hogy idén nyáron ő is elkapta a vírust. Sokan pedig arra kapták fel a fejüket, amikor a jelenleg magánzárkában levő volt országos rendőrfőkapitány fia, Pavol Gáspár a beszélgetés során közli: ha az apját elitélik, akkor Dániel Lipsic speciális ügyészt elteszik láb alól. Több szakértő szerint ilyen kijelentés miatt már büntetőjogi felelősségre vonás is elképzelhető. Az eddig nyilvánosságra került felvételeken további, egyértelmű bűncselekményre utaló tényt a tárgyilagos elemzők egyelőre nem találtak. Legfeljebb újra megbizonyosodhattunk a Smer és a bűnüldözés, valamint az igazságszolgáltatás közötti, ma is élő összefonódásokról, amelyet Hamran István megbízott rendőrfőnök nagy erőfeszítései ellenére sem tudott még felszámolni. Ám nem kevés kérdőjelet vetnek fel maguk a felvételek is. A hivatalos rendőrségi közlemény szerint a Lévához közeli vadászházban bírósági engedéllyel, orvvadászok leleplezésére szereltek fel kamerákat. A környékbeliek - és nyilván a nyomozók is - jól tudták, hogy az épület Bödörék tulajdona. A kamerák állítólag júliustól szeptemberig működtek. Ezalatt egyetlen vadorzó sem fordult meg ott, Ficóék viszont többször is ott darvadoztak. Jogosan kérdezhetjük, vajon a rendőrség kért és kapott-e engedélyt az ellenzéki politikus és embereinek a lehallgatására, miután felbukkantak a helyszínen. Ugyanilyen fogas kérdés - amire már Maros Zilinka főügyész is hivatalosan keresi a választ - az is, hogy kik szivárogtatták ki a titkos felvételek egy részét, és milyen szándék vezérelte őket e törvénysértő cselekedetben. Kétféle magyarázatot tartanak a legtöbben elképzelhetőnek. Az egyik feltevés szerint a videókat azoknak a politikusoknak a sugallatára tették közzé, akik a Fico regnálása idején eurómilliárdokat elsíboló, a Smer holdudvarába tartozó oligarchák teljes leleplezésére és megbüntetésére törekednek. Ami például Igor Matovic legnagyobb célja. Ók állítólag a kiszivárogtatásával a Smer elnökét igyekeztek végképp lejáratni, egyszersmind megfelelő légkört teremteni és a közvéleményben kellő támogatást szerezni a következő lépéshez. Vagyis a Smer elnöke parlamenti képviselői mentelmi jogának felfüggesztéséhez, hogy a NAKA emberei kopogtathassanak az ajtaján. Akadnak viszont, akik ennek éppen ellenkezőjét állítják. Szerintük a titkos anyagokat azért tették közzé, hogy ezzel is bizonyítsák a rendőrség alkotmánysértő ügyködését, mely során ellenzéki politikusokat figyel meg és hallgat le. Ami, sajnos, egyáltalán nem új jelenség nálunk sem, hiszen Meciar garázdálkodása óta minden szlovák kormány legalábbis szemet hunyt az ilyesfajta szimatolás fölött. Törvényes felelősségre vonás nélkül. Egyáltalán nem biztos, hogy most másképp lesz, vagyis kétséges, hogy a legújabb lehallgatásokkal kapcsolatos kérdésekre valamikor hiteles választ kapunk. Egyelőre arról bizonyosodhattunk meg, hogy Szlovákia aligha nevezhető jogállamnak. Mert valódi demokráciában felkutatják és megbüntetik a kiszivárogtatókat (is). A slamasztikába keveredett politikus, ez esetben Robert Fico pedig azonnal távozna a közéletből. Bármit teszünk most már, ezer évre elszúrtuk a Föld klímáját Most már akkor is tovább fog emelkedni a tengerek szintje, ha az emberiságnek sikerülne megállítani a globális felmelegedést. De nagyon nem mindegy, hogy mit teszünk. A cél ugyanis most már csak az lehet, hogy plusz 1,5 Celsius-foknál ne legyen nagyon a globális felmelegedés (a mostani vállalások alapján ez is elérhetetlen), de még ennél a szintnél is évszázadokon át emelkedni fognak a tengerek, és félmilliárd ember otthonát mossák el - figyelmeztettek amerikai és német tudósok. Térdig tengervízben Egy olyan világban, ahol a hőmérséklet további fél fokkal meghaladja ezt a szintet, a mai városlakók közül további 200 millióan találják magukat térdig tengervízben, kitéve a pusztító viharoknak. A legsúlyosabban Ázsia érintett, ahol a tíz legveszélyeztetettebb metropoliszból kilenc található. Banglades és Vietnám lakosságának több mint fele a hosszú távú dagályszint alá kerülne egy 2 Celsius-fokkal melegebb világban. Kína, India és Indonézia beépített területei szintén veszélyben lennének. A part menti városokat fenyegető veszélyre vonatkozó előrejelzés a félméterestől egyméteresig teljed az évszázad végéig, attól függően, hogy milyen gyorsan sikerül csökkenteni a szén-dioxid-szennyezést. A kutatók szerint azonban az óceánok vízszintje még évszázadokig tovább fog emelkedni, függetlenül attól, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni a gázok kibocsátását. Ez az olvadó jégtakarók, az óceán által elnyelt hő és a felmelegedő víz dinamikája miatt elkerülhetetlen. ,A világ népességének 5 százaléka él ma olyan helyen, amely a várható vízszintemelkedés alatt fekszik” - mondta Ben Strauss, a Climate Central tudósa, a tanulmány vezető szerzője. Kárhozottak unokáink A több száz évig megmaradó széndioxid mai koncentrációja 50 százalékkal magasabb, mint 1800-ban, és a Föld felszíni átlaghőmérséklete máris 1,1 Celsius-fokot emelkedett. Ez pedig elég ahhoz, hogy a tengerszintet végül közel két méterrel megemelje két évszázadra, vagy akár ezer évre - figyelmeztetett Strauss. A párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határérték, amelyet az országok a hétvégén kezdődő COP26 klímacsúcson próbálnak majd betartatni, hosszú távon közel háromméteres tengerszint-emelkedést jelent. Elárulunk 100 generációt Hacsak a szakemberek ki nem találják, hogyan lehet gyorsan és nagy mennyiségben szén-dioxidot eltávolítani a légkörből, a tengerszint ilyen mértékű emelkedése csak idő kérdése, de mindenképp bekövetkezik. Strauss szerint azonban nagy különbség van egy 1,5 Celsius-fokos, a környezetszennyezést jelentősen csökkentő világ és egy 3-4 Celsius-fokkal melegebb világ között. „Az évtized hátralévő részében lehetőségünk van arra, hogy vagy segítsük, vagy teljesen eláruljunk következő száz generációt” - hangsúlyozta. Ha az üvegházhatás visszaszorítására irányuló erőfeszítések meghiúsulnak, a hőmérséklet 4 fokkal vagy még többel nőhet a 19. század közepén mérthez képest. Ekkora felmelegedés hosszú távon 6-9 méterrel növelné az óceánok szintjét, és egymilliárd ember otthona tűnne el. ,,Az 1,5 fokos felmelegedés is pusztító tengerszint-emelkedéshez vezet, de a melegebb alternatívák sokkal rosszabbak” - mondta Strauss. „Rosszul állunk, de sosem késő jobbat tenni, és a különbség, amit elérhetnénk, óriási” - fűzte hozzá. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy magasabb szintű felmelegedésnél jelentősen megnő a jégtakarók visszafordíthatatlan olvadásának vagy a permafrosztban lévő természetes szén-dioxid- és metánraktárak kiszabadulásának veszélye. A felmelegedés korlátozásával is csak időt nyerünk az alkalmazkodáshoz. (MTI)
