Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-27 / 248. szám
Nemzetközi összefogásra van szükség A PLASZTOK ELLEN A társadalom plasztokra fordított tényleges kiadásai legalább tízszer magasabbak az újonnan előállított műanyagok piaci áránál - derül ki a Dalberg társaság felméréséből, melyet a WWF környezetvédelmi szervezet számára készített. A emberek világl\ f—w szerte évente í mintegy 200 JL JbZ-j millió tonna plaszthulladékot produkálnak, ami megközelítőleg 523 billió műanyag szívószálnak felel meg, melyekkel - ha láncot készítenénk belőlük - csaknem 2,8 milliószor körbe lehetne keríteni a Földet. „Ennek a szemétnek a 41%a nem valamilyen ellenőrzött lerakaton végzi, hanem elég valamilyen szemétdombon, vagy a természetbe kerül. Csak az óceánokba évente 11 millió tonna plasztot dobnak ki" - mutatott rá Andrea Settey Hajdúchová, a WWF szlovákiai munkatársa. Mindebből az következik, hogy a plasztok előállítása, használata és megsemmisítése összességében negatív hatással van a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra, és ezek a hatások nincsenek belefoglalva a plasztok árába. 3700 MILLIÁRD DOLLÁR Minden egyes dollárért cserébe, melyet a gyártók a plasztokra fordítanak, a kormányok és a. társadalmak legalább tízszer annyit adnak, hogy helyrehozzák a negatív hatásokat. 2019-ben a műanyagok^ fordított össztársadalmi költségek elérték a 3700 milliárd dollárt, ami több, mint India CDP-je, miközben óvatos, konzervatív becslésről van szó, és ha nem teszünk valamit, ez az összeg a jövőben csak növekedni fog. Ha nem történik semmilyen változás a plasztok előállítási módjával és felhasználásával kapcsolatban, 2040-re megduplázódhat a termelés, és természetesen , a hulladék is. A negatív hatások orvoslására fordítandó összeg 20 év alatt könnyen 7 milliárd dollár fölé kúszhat, ami világviszonylatban az egészségügyi kiadások 85%ának felel meg, és több, mint amennyi Németország, Kanada és Ausztrália együttes CDP-je volt 2019-ben. Az óceánokban pedig 2040 tájékán már 29 millió plaszt fogja végezni évente. . TÚL NAGY TEHER „Most először láthatjuk számokban kifejezve az eddig figyelmen kívül hagyott ki. adásokat, melyeket a társadalmaknak a plasztok által okozott negatív hatások elhárítására kell fordítaniuk. Ez túlságosan nagy teher az emberek és a környezet számára egyaránt. Úgy tűnik, a helyzet egyáltalán nem javul, noha van akarat oldani a problémát. ENSZ-egyezményre van szükség, mely egyesíti a kormányokat, a gyártókat és a fogyasztókat a plasztok mennyiségének a csökkentése, a hulladék megfelelő gyűjtése és újrahasznosítása, valamint a fenntartható alternatívák támogatása céljából, hogy 2030-ig megállíthassuk a környezetszennyezést" mondta Marco Lambertini, a WWF International vezérigazgatója. GLOBÁLIS EGYEZMÉNY A globális egyezmény fő célkitűzése elsősorban az lenne, hogy megállítsák a tengerek és az óceánok szennyezését plasztokkal. A jelenlegi műanyagválság nemzetközi probléma, ezért a megállapodásnak nemzeti és nemzetek fölötti célokat egyaránt tartalmaznia kellene. A válság mihamarabbi orvoslását követeli a WWF #StopPlasticPollution elnevezésű petíciója is, melyet idáig több mint kétmillióan írtak alá. A WWF 60 éve foglalkozik környezetvédelemmel, s ez az eddigi legnagyobb petíciós akciója. A témáról szeptember elején Cenfben ENSZ-konfenerciát tartottak, és a kezdeményezéshez 119 ország csatlakozott. A nemzetközi egyezmény elfogadását 75 világcég és a legnagyobb pénzintézetek is támogatják, ezért a WWF szeretné elérni, ha az óceánok szenynyezéséről szóló, jogilag kötelező érvényű globális szerződésről szóló megbeszélések már 2022 februárjában elkezdődnének az ENSZ környezetvédelemről szóló, 5. közgyűlésén. TÉNYEK A PLASZTOKRÓL • A plasztok az életciklusuk során évente 1,8 milliárd tonna üvegházhatású gázt „termelnek". Ez több, mint a légi és vízi közlekedés együttes évi emissziója. Ha a plaszt ország lenne, a világon az ötödik legnagyobb emissziókibocsátó állam lenne. • A műanyagok a klimatikus válsághoz több területen is hozzájárulnak: egyrészt az előállítás, másrészt a hulladék feldolgozása során. Ráadásul a plasztok azt eredményezik, hogy az óceánok rosszabbul tudják elnyelni a széndioxidot a légkörből, miközben az óceánok a legnagyobb természetes C02-felszippantóknak számítanak. • A tengerekben felbukkanó plasztok közül csaknem egymillió tonna a halászhálókból származik, ami a fauna számára is óriási veszélyt jelent. Évente több ezer tengeri élőlény pusztul el a különböző halászberendezések miatt. • A műanyaghulladékok következményei a környezetre és az emberi egyészségre világszerte nem egyenletesen oszlanak el: a kevésbé fejlett országok és a szegényebb közösségek roszszabb helyzetben vannak, már csak azért is, mert a gazdagabb országok szívesen exportálják ide a hulladékukat, viszont a szegény államoknak nincs megfelelő kapacitásuk és technológiájuk a feldolgozásukra és az újrahasznosításukra. Például Vietnám közkedvelt célország, és ott a sok műanyaghulladék következtében a vizek nagyon szennyezettek, illetve a hulladékégetés következtében ott rendkívül gyakoriak a légúti megbetegedések. • Az országok szintjén elfogadott intézkedések többsége a műanyaghulladékok gyűjtésére és tárolására irányul, illetve esetleg betiltják az egyszer használatos plasztokat - például azon országok 60%-a, melyek bevezettek valamilyen formájú szabályozást, csak az egyszer használatos műanyag táskákat tiltotta be. Hiányzik a rendszerszerű és koordinált megoldás. ÉVENTE MINTEGY 200 MILLIÓ TONNA PLASZTHULLADÉKOT PRODUKÁLUNK, AMI MEGKÖZELÍTŐLEG 523 BILLIÓ MŰANYAG SZÍVÓSZÁLNAK FELEL MEG, MELYEKKEL CSAKNEM 2,8 MILLIÓSZOR KÖRBE LEHETNE KERÍTENI A FÖLDET. 12 ZJdút 2021. OKTOBER 27. STOP AZ EGYSZER HASZNÁLATOS PLASZTOKNAK Az államigazgatásban és a nyilvános rendezvényeken nem lehet majd egyszer használatos műanyagokat használni - derül ki a környezetvédelmi minisztérium törvénymódosító javaslatából, melyet október elején második olvasatba utalt a szlovák parlament. A környezetvédelmi tárca két javaslatot - a hulladéktörvény ún. transzpozíciós módosítását és az egyszer használatos plasztüvegekről szóló jogszabály módosító tervezetét - terjesztette a plénum elé. Az előbbi azt a célt szolgálja, hogy jogrendünkbe iktassák az Európai Unió irányelvét a plasztok negatív hatásáról. Ha a képviselők rábólintanak, akkor a termékeket jobban kell majd megjelölni, és a fogyasztókat tájékoztatni kell majd arról, mit kell csinálni az éppenmegvásárolt plaszttal azután, hogy hulladék lesz belőle. A gyártók felelősségét pedig kiterjesztik a dohánytermékekre is: a gyártóknak hozzá kell járulniuk azokhoz a költségekhez, melyeket arra fordítanak, hogy megtisztítsák a környezetet az eldobott cigarettacsikkektől. Továbbá, a törvénymódosítás több intézkedést tartalmaz, melyek célja csökkenteni bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek hásználatát. Például tilos lesz egyszer használatos műanyag termékeket alkalmazni a nyilvános és gyorsétkezdékben, a nyilvános rendezvényeken, valamint az államigazgatásban. A rendezvények szerzevőinek megfelelő alternatívát kell biztosítaniuk. Ján Budaj tárcavezető azt reméli, az intézkedések mindenkit újrahasznosítható termékek használatára fognak ösztönözni. „A legjobb szemét az, amelyik nem is jön létre. Ez kétszeresen érvényes a plasztok esetében, melyek a természet számára óriási terhet jelentenek. Ha pedig már létrehoztunk ilyen hulladékot, szem előtt kell tartanunk a hulladékok tényleges értékét és az ismételt felhasználás lehetőségét" - hangsúlyozta Budaj. (sza)
