Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-27 / 248. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 27. I www.ujszo.com az új Bundestag Orbán-Le Pen találkozó Budapest. Soha nem látott méreteket öltött az Európai Unióban az ideológiai nyomásgyakorlás -jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap Budapesten, miután fogadta Marine Le Pent, a francia Nemzeti Tömörülés elnökét. A magyar kormányfő, a Fidesz elnöke Marine Le Pennel közös nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: az Európai Bizottság a szerződések őréből ideológiai központtá vált, a Brezsnyev-doktrína modernizált, európai uniós formáját tapasztalja meg Lengyelország és Magyarország is naponta. Európai politikai agglegények lettünk - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint jégtörés volt a nyáron elindított európai mozgalom. Júliusban Orbán Viktor és konzervatív szövetségesei közös deklarációval szálltak be az Európai Unió jövőjéről szóló vitába. Orbán Viktor közölte azt is: az európai jobboldal mindenképpen megújulásra szorul, és a Fidesz érdekelt abban, hogy létrejöjjön egy új csoportosulás. Marine Le Pen Orbán Viktort bátornak, Magyarországot pedig ellenállónak nevezte, ahol számos hős ontotta vérét. Az unió szerinte már centralizált, pedig az uniónak sokszínűnek kell lenni. A francia szélsőjobboldal vezéralakja elmondta, hogy nem létezhet nép szuverenitás nélkül, de most a hegemónia válik uralkodóvá. Le Pen azt kérte a magyaroktól, hogy tartsanak ki, a miniszterelnökkel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy Orbán Viktor nem adja könnyen a bőrét és bátorságot ad Európának. (MTI, 24.hu) Megalakult MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Megalakult tegnap Berlinben az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza. A Merkel-kormány a Bundestag alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kormány megalakulásáig marad hivatalban. Merkelnek 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját. A kormányzásra készülő pártok - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - a tervek szerint november végéig fejezik be a koalíciós tárgyalásukat, és december 2. hetében választják meg a parlamentben kancellárnak a szociáldemokrata Olaf Scholzot. A második világháború utáni 20. Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van - 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál -, így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testületé a kínai Országos Népi Gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a Reichstag üléstermét, hogy elférjenek. Atörvénybenelőírt598 főnélazún. többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok rendszere miatt ciklusról ciklusra nagyobb létszám valamennyi párt szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát, és vállalhatatlanul megdrágítja a testületműködését. Ezzel kapcsolatban a Bundestag távozó elnöke, Wolfgang Schäuble az alakuló ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet tovább halogatni a választójogi szabályozás reformját. Mint mondta, az előző ciklus keserű és elszomorító tapasztalata, hogy a Bundestag pártjai képtelenek voltak a reformra. A hagyományok szerint a Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoportjelölheti. Ezúttal a szeptemberi választás győztese, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), amely a német belpolitika iránt fokozottan érdeklődők körén kívül ismeretlen Bärbel Bast indította. Az előző ciklusban a képviselőcsoportjában az egyik helyettes frakcióvezetői tisztséget betöltő képviselőt politikai oldalakat átívelő támogatással tették meg elnöknek, a 724 leadott szavazatból 576-ot szerzett meg. A közös kormányzásra készülő pártoknak együtt 416 mandátumuk van, ez 5 6,5 százalékotjelent. Bärbel Bas első beszédében kiemelte, hogy az összes képviselő elnökeként dolgozik majd és pártatlanul irányítja a testület munkáját. Felszámolták a diplomáciai válságot Washington. Az Egyesült Államok párbeszédre törekszik Törökországgal, miután Ankara és a Nyugat felszámolta azt a diplomáciai válságot, amelyet az váltott ki, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök nem kívánatos személynek minősítette 10 nyugati ország nagykövetét - jelentette ki Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. „A Biden-adminisztráció együttműködésre törekszik Törökországgal a közös prioritások terén, és mint bármely NATO-szövetségessel, folytatjuk a párbeszédet az esetleges nézeteltérések megoldása érdekében” - fogalmazott Price. Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Uj-Zéland nagykövetségei a múlt hétfőn közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista pereinek „késleltetése” miatt, és a férfi azonnali szabadon bocsátására szólították fel Ankarát. Erdogan az esetre reagálva szombaton elrendelte a diplomaták nem kívánatos személlyé nyilvánítását. Az amerikai külképviselet hétfőn bejelentette: az USA megerősíti, hogy tartja magát a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez, amely azt mondja ki, hogy diplomaták nem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Az amerikai nagykövetség megfogalmazását később a többi szóban forgó ország külképviselete is megosztotta a Twitteren. (MTI) Lengyel katonák sérültek meg a belarusz határon, ahol migránsok megpróbáltak lebontani egy kerítést. A lengyel védelmi miniszter úgy reagált, hogy hamarosan további 2500 katonát küldenek a lengyel-belarusz határra, így ott 10 ezerre emelkedik a katonai állomány létszáma. A lépést az indokolja, hogy a hétvégén több csoportban, összesen mintegy 70 migráns próbált áttörni a határon. (TASR/AP-felvétel) Márki-Zay szerint a Fidesznek erősebb anyaga is van róla MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje interjút adott a hvg.hu-nak azután, hogy bemutatott egy dossziét, amelyben a Fidesz által állítélagosan róla gyűjtött terhelő információk szerepelnek. Márki-Zay Péter szerint ez az anyag nem túl színvonalas, és biztosan vannak a Fidesznél ennél komolyabb dokumentumok is róla. „Látom, hogy a lejárató anyag szerint a feleségem a legnagyobb támadási felület, szóval a készítő szerint ez még kiaknázatlan terület” - mondta Márki-Zay Péter a hvg.hu-nak adott interjúban azt követően, hogy a hódmezővásárhelyi városházán a sajtó számára betekintést engedett azokba a dokumentumokba, amelyeket állítása szerint a Fidesz adott át a DK-nak, hogy az ellenzéki rivális lejárató kampányát segítse, ám a DK átadta inkább neki a kapott dossziét. Márki-Zay Péter feleségével, Vincze Felíciával kapcsolatos anyagok adják a „Jelentés” címet viselő, 80 oldalas dosszié jelentős részét, főként azokat a már 2-3 évvel ezelőtt a kormánypárti sajtóban megjelent vádakat ismételve, amelyek a szülésznő vállalkozásának pénzügyeit boncolgatták, valamint Vincze Felíciát összefüggésbe hozták otthonszüléssel világra hozott csecsemők későbbi halálával. Az Origó ezzel kapcsolatos cikkei miatt éppen idén nyár elején nyert Márki-Zay felesége jogerősen pert a kormánypárti portál ellen, és az Origót kétmillió forint sérelemdíjra kötelezte a Fővárosi ítélőtábla, mert az ítélet szerint a cikkek megsértették Vincze Felicia jó hírnévhez való jogát azzal, hogy „az elfogult, manipulativ” cikkek „úgy vádolták meg az egészségügyi szolgáltatást nyújtó személyt az egyik legsúlyosabb bűncselekménnyel, a halálos kimenetelű szakmai mulasztással, hogy annak még vékony ténybeli alapja sem állt fenn.” Márki-Zay Péter később saját honlapján tette közzé a dosszié teljes anyagát - pontosabban annak „cenzúrázott” változatát, mivel kitakarták a szövegből a megítélésük szerint személyes, szenzitív adatokat tartalmazó részeket. Márki-Zay szerint ezek alacsony szintű lejárató anyagok, ennél többet vár a kampányban, és biztos abban, hogy most is megfigyelik. Azt is elmondta, hogy nagyon értékeli azt a bizalomépítő gesztust, hogy ezt a dossziét a Demokratikus Koalíció az előválasztási kampányban nem használta fel, hanem átadta neki. (hvg) COVID-CYASZOLOK A gyász akkor is lesújtó, ha az ember méltóképp el tud búcsúzni a hozzátartozójától. Hát még ha az váratlanul hal meg, vagy a kórházban meg sem lehet látogatni. A Covid-járvány idején ezrek veszítették el szeretteiket úgy, hogy a legnehezebb pillanatokban nem foghatták a kezüket, nem lehettek mellettük, sőt méltóképpen el sem temethették őket. A legközelebbi hozzátartozók magukra maradtak feldolgozatlan gyászukban. Mégis hogyan lehet ilyesmit feldolgozni? Ivan Sopoliga pszichológus, a Kék Angyal krízisintervenciós csapat vezetője tanácsol. !8ɧ! a csatádnak Hrabal háta Mi lesz vele? Halálhírek és szerelmes levelek Rimaszombattól a Freeszfe ig Élet egy buborékban Dubaj, a fenntartható ► Közülünk valók. Már kapható a Vasárnap legújabb száma Yasarnai) Meg ken békólnt, hogy nmts válás
