Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-04 / 228. szám

8 i KULTÚRA 2021. október 4. | www.ujszo.com Vesztesek tündöklése és futása Kis Hajni első nagyjátékfilmje, a Külön falka szembemegy az apa-lánya történetek megszokott kliséivel JUHASZ KATALIN Hány részből áll a szarvas­marha gyomra? Ez a kérdés csak az életben abszurd, ha­todikos biológiaórán tudni kell a választ. Illetve kellene, ha nem ópp akkor szakadna vóge egy barátságnak a középső padsorban. Kis Hajni filmje, a Külön falka tele van ilyen ós ehhez hasonló remek sűrítósekkel. Ebben a rövid jelenetben például kis főhősünk, Niki szembesül azzal, hogy az eltérő anyagi körülmények között nevelkedő gyerekek nem iga­zán lehetnek barátok, hogy a legvá­ratlanabb irányból is érkezhet döfés a szívbe, és hogy nem számíthat má­sokra (egyik osztálytársa direkt rossz választ súg, a többiek kinevetik, a ta­nárnő megbünteti). Azt is el kellene már felejtenünk, hogy az iskola fel­készít az életre, mert hiszen ez már maga az élet, csak a leterhelt taná­roknak fogalmuk sincs arról, mi zaj­lik a gyerekek lelkében. Hogy ugyanazt játsszák le egymás között kicsiben, ami majd később nagyban is vár rájuk, és társadalmi helyzetük miatt szerepük predesztinált. Kis Hajni rendező első nagyjáték­­filmje, a Külön falka egy börtön vi­selt apa és kamaszodó lánya egy­másra találását, egymásba kapasz­kodását mutatja meg, úgy, ahogy eddig kevesen tették. Az apa-lánya téma igazi aknamező - sok hasonló film készült, és kilencven százalé­kuk érzelgősre sikeredett. Már az elején tudni lehet, mi jön: kedves életképek, viták, veszekedések, egy atyai hőstett vagy közös megráz­kódtatás, aztán a nagy összeborulás (a legrosszabb forgatókönyvekben egy kiskutya is felbukkan). Niki apukája azonban nem az élet királya. Kidobóként dolgozik egy diszkóban, ha felbosszantják, gyor­san eljár a keze. Nehezen tudja kife­jezni érzelmeit. A robusztus külső mögött egy sebzett lélek lapul - en­nek persze oka van, de mindent nem árulhatok el. Tiborban és Nikiben sok a közös - a legfontosabb, hogy mindketten szeretetre vágynak, és egyedül érzik magukat a világban. A kislány krónikus hazudozása, csíny­tevései a szeretet, a figyelem meg­szerzésére irányulnak. Látja, hogy apja ugyanolyan kiszolgáltatott és csóró, mint ő, de igazságérzetük is ugyanúgy működik, hasonló a hu­moruk (már amikor ez megnyilvá­nulhat), szóval ők egy külön falka. Nincs túl sok szöveg, nem rádió­játék ez, de nem is színpadi dráma. Félszavakból, pillantásokból, moz­dulatokból értik egymást -az apa egy ponton odatartja a kézfejét és arra kéri kislányát, hogy csípéssel érzé­keltesse egy konkrét helyzet súlyos­ságát. Ez remek rendezői ötlet, és sok ilyen pici összetartozás-gesztus van a filmben. Ilyen például a zene: a szarvasmarha gyomrának részeit ugyan nem tudja Niki, de egy izlandi szintipop-dal szövegét igen, és Ti­bortól is mosolyogva fogadja a Scooter egyik slágerét. Telitalálat a két főszereplő. A ka­mera előtt teljes természetességgel mozgó, rendkívül kifejező arcú, ti­zenkét éves Horváth Zorkát 1500 gyerek közül választotta ki a rende­zőnő. Az egykori Európa- és világ­bajnok ketrecharcost, Dietz Gusztá­vot pedig szinte kényszerítette az együttműködésre, annyira biztos volt benne, hogy ő a megfelelő em­ber erre a szerepre. És igaza volt, tényleg nincs Magyarországon ilyen alkatú színész. Ráadásul egy profi sosem tudna annyira esetlenül, té­tován viselkedni egy gyerek társa­ságában a kamera előtt, ahogy Dietz Gusztáv - hála istennek, mert Tibor karaktere pont ettől válik hitelessé. Szerintem legalább akkora felfede­zés ő a magyar film számára, mint Röhrig Géza volt pár éve, vagy év­tizedekkel korábban Kovács Lajos. A mellékszereplők közül kiemel­kedik a Niki nagymamáját játszó Füsti Molnár Éva, a Pécsi Nemzeti Színház színésznője, aki a port.hu szerint legutóbb 1984-ben szerepelt egy tévéfilmben. Remélem, most a casting directorok és a filmproduce­rek is felfedezik őt végre, mert min­den megszólalásából, gesztusából érződik a kétségbeesett tehetetlen­ség, hogy nem tud mit kezdeni a lá­nya halála után hozzá került unoká­val. Egyáltalán nem érti például, mi­ért vágyik a kislány egy új tornaci­pőre, hiszen van neki cipője. Tibor­nak pedig nem tud, nem is akar meg­bocsátani. És elérkeztünk a szörnyű titok­hoz, amit ez a férfi cipel, és amire so­káig csak célozgatnak - hogy mi tör­tént Niki édesanyjával, miért ült börtönben hét évig Tibor. A film egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor az apa elmondja az igazat kislányának. A reakció pontosan az, amire a néző számít: Niki sírva el­szalad. Később azonban egy szorult helyzetben mégsem a nagymamá­nak sms-ezik, hanem az apjának. A megbocsátást tehát nagyban segíti a racionalitás: a kislány képes felmér­ni, kire számíthat az életben, ki tar­tozik az ő falkájába. Tulajdonkép­pen napok alatt kényszerül felnőni és szembenézni a való élettel, amely­nek vannak örök vesztesei. A törté­net vége pedig tényleg szívszorító, és egyáltalán nem az, amit egy ilyen té­májú filmtől várunk. A Külön falka magyar-szlovák koprodukcióban készült, ezért mind­két országban egyszerre kezdték ve­títeni (nálunk is magyarul, szlovák felirattal). Néhány pillanatra feltűnik a vásznon egy-két itteni magyar szí­nész (Molnár Xénia, Bandor Éva, Derzsi Réka, Nádasdi Péter), és a hangmérnök is szlovák volt (Dusán Kozák). A költségvetés 20 százalé­kát Zora Jaurová és Prikler Mátyás pozsonyi produkciós cége, az MPhilms teremtette elő, amely évek óta együttműködik a budapesti Pro­ton Cinemával. Kár, hogy szlovák szinkronra már nem futotta, mert így valószínűleg csak a magyarlakta régiókban szá­míthat komolyabb közönségre ez a film, északabbra már nem nagyon vihetik - a szlovák néző ugyanúgy utál feliratokat olvasni, mint a ma­gyar. Pedig a Külön falkát minden suliban le kellene vetíteni, aztán megbeszélni osztályfőnöki órán. És persze a felnőtteknek is látniuk kel­lene, mondjuk 90 éves korig. Számítógép fejezte be a Beethoven-szimfóniát RÖVIDEN Új tagok a problémás szervezetben Los Angolos. Hosszú idő után hu­szonegy új taggal bővült a Holly­woodban Akkreditált Külföldi Tudósítók Szövetsége (HFPA), amely évente ítéli oda a Golden Globe-díjakat. Ezzel a szervezet 105 főssé duzzadt, az új tagok mintegy fele nő, hatan közülük fe­keték. A szervezet az elmúlt évben támadások kereszttüzébe került korrupciógyanús működése miatt, illetve amiatt, hogy nem tett erőfe­szítéseket a tagság etnikai sokszínűségének biztosítására. A HFPA a bírálatok hatására refor­mokat jelentett be. Szeptemberben új igazgatótanácsot választott so­raiból, amelynek kétharmada nő, és öten korábban még nem töltöt­tek be ilyen tisztséget. (MTI) Daniel Craig csillagot kap Los Angeles. Csillagot kap Daniel Craig brit színész a hollywoodi Hírességek sétányán - jelentette be a Los Angeles-i Kereskedelmi Kamara. Október 6-án, a Nincs idő meghalni című új James Bond-film észak-amerikai bemutatóján fog­ják felavatni Craig plakettjét a sé­tányon, stílusosan a 7007-es számú ház előtt. A ceremónián Barbara Broccoli és Michael G. Wilson producerek és az Oscar-díjas Rami Malek színész mond beszédet, aki Safint, a főgonoszt alakítja az új James Bond-filmben. Craig utol­jára játszotta el a 007-es brit ügy­nököt. Csillagát Roger Moore pla­kettje mellé helyezik el, aki szintén többször alakította Bondot. (MTI) Daniel Craig utoljára vállalta James Bond szerepét (Fotó: Shutterstock) David Lee Roth nyugdíjba megy Las Vegas. A Van Halen egykori frontembere, aki a 80-as években szólóban is komoly sikereket ért el, a hétvégén bejelentette visszavo­nulását. Az énekes január elején három estén át búcsúzik rajongói­tól Las Vegasban, a House of Blues nevű helyen, ahol előzőleg egy szilveszteri fellépést is abszolvál. Ezekre a koncertekre 450 dollárnál kezdődnek a jegyárak, és 700 dol­lár a legdrágább belépő. A vissza­vonulás okát nem hozta nyilvá­nosságra a most 66 éves énekes, de bennfentesek tudni vélik, hogy folyamatos hangszálproblémái miatt döntött így. A legenda szerint a munkáscsaládból származó Ed­die van Halen gitáros és bátyja, Alex 1972-ben azért vették be a bandába Dávidét, egy menő ügy­véd fiát, mert volt saját erősítője, ráadásul épp olyan, amilyet nekik minden koncertre bérelniük kellett. A zenekar, nagyrészt a karizmati­kus színpadi figurának bizonyuló David Lee Roth-nak köszönhető­en, hamarosan világhírű lett, és több mint egy tucat albumot adott ki négy évtized alatt. (nme.juk) Bonn. Mesterságes intelligen­cia bevonásával fejezták be a napokban Beethoven X., befejezetlen szimfóniaként híressé vált alkotását, amelyet októberben mutatnak be a németországi Bonnban, a zeneszerző szülővárosában. A Deutsche Telekom kezdemé­nyezésére megvalósult nemzetközi projektben a mesterséges intelligen­cia összesen több mint 2 millió hangjegyet komponált a zeneszerző stílusában, majd nemzetközi szak­értők segítségével 730 nap alatt ké­szült el és vált elérhetővé a nagyvi­lág számára az eddig csupán vázla­tokban létező zenemű, amelyet Bee­thoven életének utolsó éveiben kez­dett írni, de gyorsan romló egészségi állapota miatt befejezni már nem volt ideje. A zeneszerző születésének 250. évfordulója apropóján nemzetközi tudósokból, zeneszerzőkből, zene­­történészekből és technológiai szakemberekből álló csoport úgy döntött, hogy tesz egy próbát, és mesterséges intelligencia bevoná­sával a meglévő dallamkezdemé­nyekből befejezi a darabot. A mesterséges intelligencia a ze­neszerző teljes életművét, kreatív alkotási módszerét, stílusjegyét megtanulta, ennek köszönhetően még a klasszikus zenében járatosak számára is olyan a hangzása, mintha eredeti Beethovent hallgatnánk. A rendszer fejlesztése Ahmed Elgam­­mal professzor és Mark Gotham ne­véhez köthető, akik a zenét a nyelv­hez hasonlították, és ezen elv alap­ján tökéletesítették az algoritmust. A mű létrejöttében azonban az emberi tényező sem elhanyagolható - a gép által komponált szekvenciák mono­ton hangzását élettelivé kellett va­rázsolni. Walter Werzova osztrák zeneszerző feladata volt, hogy lelket vigyen a zenébe, egyebek mellett a tempóváltások segítségével. Ludwig van Beethoven műve nem az első kreatív produktum, amit mesterséges intelligencia hozott lét­re. Franz Schubert és Gustav Mahler befejezetlen darabjainak teljes vál­tozatát, Beatles-dalokat, sőt képző­­művészeti alkotást is köszönhetünk már gépeknek. (MTI) >ietz Gusztáv és Horváth Zorka, a két főszereplő

Next

/
Thumbnails
Contents