Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-26 / 247. szám
www.ujszo.com | 2021. október 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Mindennapi gyűlöletünk Ha az aljasság és a gerinctelenség gyávasággal és pofátlansággal társul HEGEDŰS NORBERT Míg a Miatyánkban a mindennapi kenyér megadásáért könyörögtünk, ma már úgy tűnik, sokan a napi gyűlöletadagért zarándokolnak a mindenható Zuckerberg birodalmába. Félelmetes megfigyelni az átváltozást, amelyen normális(nak tűnő) emberek mennek át abban a pillanatban, ha a közösségi hálón kell megnyilatkozniuk. Az elmúlt héten Tomás Taraba képviselő esete kavart nagy vihart, aki jó dolgában egy tizenhét éves lány külsején kezdett gúnyolódni, mintegy felszólítva többezres követőtáborát, hogy tessék: itt a lehetőség, ti is belerúghattok egyet a kontómra. És az emberek jöttek és megkezdték a köpködést. A tinédzser egy dologgal vívta ki Taraba ellenszenvét: azzal, hogy történetesen Zuzana Caputová államfő lánya, enélkül valószínűleg sosem került volna célkeresztbe. Ez a hátrány viszont bizonyos szempontból előnyt is jelentett: a cyberbullying ezúttal nem maradt következmények nélkül, Caputová ugyanis megvédte a lányát, aki mellett más vezető politikusok, a rendőrség és a közvélemény nagy része is kiállt. Taraba ekkor a hobbinácik egyik kedvelt stratégiáját vette elő, azt állítva, hogy ő nem úgy értette a dolgot, hiszen csak dicsérte a lányt. Láttuk már ezt sokszor: mikor a náci üdvözlésre lendülő kar hirtelen baráti üdvözléssé válik, vagy mikor a teátrálisan átadott támogató csekk összege véletlenül pont 1488 euróra jön ki. Ilyenkor derül ki valójában, hogy az aljasság és a gerinctelenség egyeseknél gyávasággal és pofátlansággal jár egy csomagban. Emma Caputovának egy komoly traumát kellett kiállnia, de talán mondhatjuk, hogy szerencséje volt a szerencsétlenségben, mert volt, aki kiálljon mellette. Az eset komoly médiafigyelmet kapott, és a gyűlölködő kommentárok mellett megjelentek a támogató bejegyzések is. De mi van azokkal, akiknek senki nem segít? Nem ez az első eset Szlovákiában, hogy egy politikus koncként dob oda valakit a lincselni vágyó tömegnek. Nem kisebb emberek, mint Igor Matovic vagy Boris Kollár próbáltak besározni minden bizonyíték nélkül olyanokat, akik nem közszereplők, csak valamiért szálkák voltak a nagymenők szemében. És ha valaki azt mondja erre, nagy dolog: sokan sok hülyeséget írnak a neten, de az ott is marad, akkor annak van egy rossz hírem. Vladimír Krcméry infektológus, a koronavírus elleni harc egyik arca, Igor Matovic egykori tanácsadója a napokban tért vissza Szlovákiába. Augusztus végén ugyanis külföldre kellett menekülnie az őt és családját ért fenyegetések miatt. A kommentekben az unokái halálát kívánták, a háza előtt tüntetések voltak, még fegyvert is rántottak. Mindezt azért, mert orvosként tette a dolgát. A közösségi hálón gerjesztett gyűlölet kilépett a valóságba, egy család pedig menekülni kényszerült. Ki a hibás? A hálózat, vagy az emberek? Valószínűleg mindkettő. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy majd egyszer a tönkretett Földre látogató idegenek képesek lesznek-e rekonstruálni, mekkora szerepet játszott az emberiség végjátékában az a kék mezőben lévő kicsi „f ’ betű, amire mindanny ian naponta többször is rákattintunk. És ha felfedezik, vajon ők is elkezdik-e használni, önmagukat taszítva a belső konfliktusok és a pusztulás felé? (Kotrha) Magyar név miatt blokkolt pártfúzió A bukaresti törvényszék azzal indokolta a két kisebb romániai magyar párt egyesülésének bejegyzését Erdélyi Magyar Szövetség néven (EMSZ), mert abban a „magyar" szó szerepel. Az erdélyi Krónika című lap beszámolója szerint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának elutasítására vonatkozó bírósági indoklásban az állt: „Az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzése azért nem lehetséges, mert annak hivatalos megnevezésében a magyar elnevezés is szerepel”. A két párt vezetőinek lehetőségük van fellebbezni, amit meg is tesznek. A szövetség vezetői abszurdnak és elfogadhatatlannak tartják a felhozott érvet. „Már csak azért is, mert a bíróság által már korábban bejegyzett két párt nevében szintén szerepel azok magyar megnevezése is, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt esetében nem is a román, hanem a magyar hivatalos megnevezés az első” - emlékeztet az EMSZ. Különben a pártfúzióról lefolytatott tárgyalássorozat negyedik alkalmával, szeptemberben még semmilyen ellenvetése nem volt a kirendelt ügyésznek a folyamattal kapcsolatban. Az EMNP és az MPP fúziójáról 2020. január 18-án Csíkszeredában döntött a két párt küldöttgyűlése. A pártok döntéshozó testületéi arról is határoztak, hogy az új párt az Erdélyi Magyar Szövetség nevet fogja viselni. Ugyanezen a néven a pártok politikai szövetséget is bejegyeztek a bíróságon, hogy a 2020-as önkormányzati választáson már együtt indulhassanak. Az EMSZ jelöltjei mindössze tíz polgármesteri tisztségét szereztek a tavaly szeptemberi romániai önkormányzati választáson. Az RMDSZ-szel történt megegyezés alapján a decemberi parlamenti választáson két képviselőt juttattak be az RMDSZ jelöltlistáján a román képviselőházba. (krónika) Lobbizva rohanunk a vesztünkbe BRAUNSTEINER KRISTÓF Vasárnap kezdődik a COP26 klímacsúcs Glasgow-ban, ám a napokban több aggasztó hír került nyilvánosságra a konferenciával kapcsolatban. És nem, nem az az egyik aggasztó hír, hogy a fogadás menüjében főként húsmentes ételek lesznek. (A húsmentes táplálkozáson a mi szélességi köreinken élő lakosság jelentős része még mindig megütközik.) Nem. A hírek szerint annak ellenére, hogy már érezhető, sőt tombol a klímakatasztrófa, és a tudományos konszenzus szerint vitathatatlan, hogy az ember okozza, bizonyos országok, szervezetek és óriásvállalatok számára még mindig csak a rövid távú nyereség számít. Miről van szó? Jövőre adják ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatévente megjelenő, hatodik közleményének harmadik részét. Ez konkrét javaslatokat fog tartalmazni arra, miként lehet hatékonyan korlátozni azokat a káros tevékenységeket, amelyek több mint 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéshez vezetnének a bolygónkon. A közleményt összeállító kutatók hozzáférést adtak az oknyomozó újságírók Greenpeace Unearthed elnevezésű csoportjának és a BBC-nek a több mint 32 ezer, a világ minden tájáról érkező, e közleménnyel kapcsolatos beadványokhoz. E dokumentumok kiértékelése során kiderült, hogy a hozzászólások többsége konstruktív ugyan, de vannak köztük olyanok, amelyek rávilágítanak, hogy miért ilyen nehéz a klímaváltozás elleni harc. Szaúd-Arábia és az OPEC-tagállamok kifogásolják, hogy a javaslatok között szerepel, hogy drasztikusan csökkenteni kell az olajkitermelést és -felhasználást. India és Ausztrália azért lobbizik, hogy töröljék a nyilatkozatból azt a javaslatot, amely a szén felhasználásának csökkentését célozza. Továbbá a fosszilis nyersanyagokat kitermelő országok mind kifogásolják, hogy a még nagyon kezdetleges stádiumban levő szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológia nem kap elég teret a megoldási javaslatok között (kérdéses ugyanis, hogy a technológia időben elémé-e azt a szintet, amikor valóban effektiven tudnánk kivonni a szén-dioxidot a levegőből). Brazília és Argentína, a világ legnagyobb marhahús- és takarmánytermelői pedig azon bosszankodnak, hogy miért javasolják a kutatók a hús nélküli hétfőket, a növényi eredetű ételek fogyasztását és általában a húsfogyasztás csökkentését. Persze az IPCC kutatói a javaslatok közül végül csak azokat építik be, amelyek egyeznek a tudományos konszenzussal, vagyis az effajta lobbizást szerencsére ignorálhatják, van (még) ennyi integritása a testületnek. Mégis aggasztó ez, mert azt mutatja, hogy a lobbizó országok és csoportok vagy nem értik a klímaváltozás mögötti tudományt, ami - valljuk be - nem valószínű, vagy egyszerűen önzők, és a további profitért tudatosan ignorálják, kockáztatva ezzel nemcsak milliók életét, hanem gyerekeink és unokáink jövőjét is. Kérdés, hogy ilyen hozzáállással miben tudnak megállapodni a klímakonferencián Földünk lakosságának képviselői. Már most kiderült, hogy az elkövetkező 10 évben a kőolaj- és szénkitermelő országok kétszer annyi nyersanyagot terveznek kitermelni, mint amennyi a határ lenne ahhoz, hogy a hőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt maradjon. És az utóbbi klímakonferenciák eredményéből ítélve valószínű, hogy megint formális változtatásokat fogadnak el javasoljon bármit az IPCC. Tudom, hogy az idősebbek egy része jobb esetben elnéző fejcsóválással, rosszabb esetben felháborodva figyeli a fiatal klímaaktivistákat és globális tüntetéseiket. „Menjenek vissza az iskolapadba tanulni!”, morogják. De mégis, hogyan ösztönözhetnénk tanulásra a gyerekeket, hogy legyenek tudósok, orvosok, hogy egyszer majd jobbá tegyék a világot, ha azt látják, hogy úgysem hallgat senki a tudósokra és az orvosokra? Gondoljanak a jövőjükre? De milyen jövőre? Arra, amelyben nemcsak a környezet lesz élhetetlen, hanem az emiatt kirobbanó háborús konfliktusok is gyakoriak lesznek? A COP26 klímakonferencia az utolsó esélyünk, hogy elhárítsuk a katasztrófát. FIGYELŐ Szaúdi porhintós Szaúd-Arábia negyven éven belül akar klímasemlegessé válni - ez azonban csak saját energiafelhasználására vonatkozik, kőolajkitermelésére nem. Az ország a világ legnagyobb kőolajexportőre. A „zöld” terveket Mohamed bin Szalmán trónörökös jelentette be azon a rendezvényen, amit ő indítványozott, a Szaúdi Zöld Kezdeményezés Fóruma néven. Ezt a COP26 klímakonferencia afféle felvezetésének szánta. Csakhogy a koronaherceg bejelentése a karbonkörforgáson alapuló gazdasági szemléletre vonatkozik, Szaúd- Arábia azzal érné érné el 2060-ra a klímasemlegességet. Az átmenetet oly módon akarja megvalósítani, hogy a királyságnak megmaradjon a saját vezető szerepe a globális energiapiacok stabilitásának biztosításában - derült ki a rijádi hivatalos közleményből. Ennek kapcsán az AP amerikai hírügynökség is megjegyezte, hogy a karbonkörforgás gazdasági szemlélet ma még nagyon megbízhatatlannak tartott technológiákra alapoz, és nem garantált, hogy azokkal lehetséges az üvegházhatású gázok kellő megkötése és tárolása. Az AP kiemelte, hogy a szaúdi bejelentés csak a belföldi gazdaságra vonatkozik, és nincs hatással a szaúdi olajexporttal kapcsolatos tevékenységére. Az ENSZ COP26 klímakonferenciája Glasgow-ban kezdődik október 31 -én és november 12-ig tart. (MTI/AP)
