Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-25 / 246. szám
www.ujszo.com | 2021. október 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Költséges kakasviadal Lépni kellene az energiaárak ügyében, a lényeg a gyorsaságon van MOLNÁR IVÁN Jövőre a szlovákiai háztartások rezsiköltségei is megugranak, többet fizetünk majd az áram- és gázszolgáltatásért is. Az európai kormányok sorra hozzák meg a családokra háruló terhek enyhítését célzó intézkedéseiket, Szlovákiában ezzel szemben csak a kormány harci kakasainak újabb párviadalában gyönyörködhetünk. A történelmi csúcsokat döntögető energiaárak miatt Európa-szerte egyre nagyobb teher hárul a háztartásokra, amire az Európai Bizottság is reagált. Kadri Simson energiaügyi biztos pár napja mutatta be azt a csomagot, amelyben az uniós tagországok által igénybe vehető intézkedéseket vázolták fel. „Az Európai Bizottság segít a tagállamoknak, hogy hatékony és gyors intézkedéseket vezethessenek be a lakosságra és a cégekre háruló terhek enyhítésére”-mondta el Simson. Az intézkedések között szerepel a kevésbé tehetős családok közvetlen támogatása, a rezsimoratórium bevezetése és az energiaszolgáltatásokra rakódó adók átmeneti csökkentése is. A lényeg a gyorsaságon van. Csehországban például már döntöttek arról, hogy novemberben és decemberben 21 -ről 0 százalékra csökkentik az energiaszolgáltatások áfakulcsát. Spanyolországban ajövedéki adó kulcsát faragják le 21-ről 10 százalékra. Görögországban a lakossági energiaszolgáltatás dotációja mellett döntöttek, és a családok költségeinek enyhítését célzó intézkedéseket vezettek be már a gazdagabb uniós tagországokban, így Németországban és Franciaországban, de az uniót nemrég elhagyó Nagy-Britanniában is. Mi a helyzet Szlovákiában? Az itteni forgatókönyvet nem nehéz kitalálni, ha tudjuk, hogy a szlovákiai családok sorsa ismét a már jól „összeszokott” párostól, Igor Matovic pénzügyminisztertől és Richard Sulik gazdasági minisztertől függ. Sulik már jelezte, hogy támogatja az áfacsökkentést, és ki is számította, hogy ha 20-ról 5 százalékra faragnák le az energiaszolgáltatások áfáját, az a szlovákiai háztartásoknak havonta 24 millió eurós megtakarítást jelentene. A gazdasági miniszter szerint ez egész biztosan hatékonyabb intézkedés lenne, mint a Matovic által kierőszakolt Covid-lottó. Sulik azonban azt is elismeri, hogy az áfacsökkentés a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik, így arról neki kellene meghoznia a végső döntést. Matovic ugyanakkor azt üzente Suliknak, hogy az energiaárak meg a gazdasági tárca hatáskörébe tartoznak, és Sulik még nem fordult hozzá ebben az ügyben, de a pénzügy „nyitott a párbeszédre”, ám nem kell elsietni a dolgot. Magyarul: a kormány harci kakasai újabb csipkelődésbe kezdtek, és az esetleges újabb viadal árát természetesen megint mi fizetjük meg. A kormányfő ugyan szétcsaphatna a két minisztere között, a Matovic árnyékaként vegetáló Eduard Heger a közszolgálati rádió hétvégi vitamüsorában azonban bejelentette, hogy Szlovákiában semmi gond, a szlovákiai háztartások szerinte sokkal jobb helyzetben vannak, mint a németek vagy a franciák, és egy kis drágulás nekünk meg se kottyan. Áremelkedés (Kotrha) Üdvözöljük? KORPÁSÁRPÁD • • dvözöljük! - nem is olyan régen magyar felirat is került a pozso-Unyi vasúti főpályaudvar fogadócsamokának homlokzatára. Sokat késett, mint mostanság a vonatok, de üdvözöljük, hogy lett. Szétesőfélben lévő „nosztalgiajárattal” érek a „főállomásra”. Németül is hallom a vasúti hangszóróból az egyik Pozsony-Bécs járat kapcsán: „.. .Wien Hauptbahnhof’. A Szlovákia egyik visegrádi partnerének számító Magyarország fővárosa, Budapest felé induló gyorsról magyarul nincs hasonló tájékoztatás. Csak a budapesti érkezési helyre utaló szavak hangzanak el magyar nyelven, fura kiejtéssel: „.. .pajáááudvááár”. Amúgy sok vonatkozásban egyelőre ebben a kölcsönös nyelvi mellőzésben is „partnerek” a visegrádi négyek. Ügyeimet intézve a városban cikázok, és a tömegközlekedési eszközökön hallom, hogy az egyes megállók nevét a narrátor helyett egy-egy ismert pozsonyi személyiség mondja be. Az elnöki hivatalnak helyet adó Grassalkovich-palota előtt az államfő tájékoztat a megállókról. Szimpatikus kezdeményezés, gondolok rá sokadszor, és eszembe jut a valószínűtlenül nyújtott „pajáááudvááár”. Talán ezt a vasúti közleményt is bemondhatná egy magyar narrátor? Vagy az egyébként profi szlovák narrátor jobb magyar kiejtéssel? Esetleg egyszer majd rendre elhangozhat a teljes szöveg magyarul is? Majdnem előrefutottam, pedig még piros van. A Grassalkovich-palotától a Mihály-kapu felé tartok. Érintem a trinitáriusok templomát, amely mellett egykor a rend kolostora állt. Széchenyi ott, az országgyűlés egyik kerületi ülésén ajánlott fel támogatást 1825-ben a később Magyar Tudományos Akadémiává váló Magyar Tudós Társaságnak. Azt mondta, „...ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá”. Leszállók a csak a fejemben robogó reformkori „nosztalgiajáratról”, és az elmúlt két évszázadon végigpillantva azt a mindenkori törekvést látom, hogy egy-egy nyelvet ne kifejtsenek, hanem inkább kifelejtsenek. S persze látom emellett azt az inkább alulról jövő, a kölcsönös tisztelet és a piaci érzék diktálta igyekezetei is, amely mindig arra irányult), hogy a helyben használt főbb nyelvek mind megjelenhessenek közcélú feliratok részeként. A Mihály-kapu előtti egykori Bat’a áruháznál, az első Csehszlovák Köztársaság idején találom magam, amikor - Balogh Edgár író, irodalomkritikus szavaival - „1934-ben Pozsonyban s Kassán eltörlik a magyar nyelv jogait, miután a magyarság az utolsó népszámlálási adatai szerint e két városban nem éri el az összlakosság húsz százalékát, s így a csehszlovák nyelvrendelet értelmében nyelvének hivatalos használatára többé nem jogosult”. A cseh cipőgyáros Bafa üzletén azonban a korszak végéig ott van a magyar „Szolgálatkészség Háza” felirat. A mi vásárlónk a mi urunk! - ez a cég jelmondata, és ebbe egy ilyen nyelvhasználati gyakorlat is belefér. A mai Pozsonyban - az utóbbi népesség-összeírás és az azóta végzett statisztikai összegzések alapján egyelőre nem ismerve az idei népszámlálás eredményeit - körülbelül három és fél százalék a helyi illetőségű magyar nemzetiségűek aránya. Jóval a küszöb alatt, ezért a magyar nyelvű köz- és reklámfeliratok elhelyezése is jobbára gesztusok kérdése. Azaz gesztusértékű, ha ilyesmi történik. Meg valahol korlenyomat, ha nem történik. Az új malomligeti (Nivy) autóbusz-pályaudvar Szlovákia egyik fő kapujának számít, egyben egy hatalmas pláza alagsora is. A buszperonok csarnokában, a pláza felőli bejárat fölött a szlovák Vitajte, az angol Welcome és a német Willkommen felirat olvasható. Gesztusértékűnek számítana, ha ezek környékén, jól látható helyen lenne egy-egy felirat a környező államok nyelvén, köztük magyarul is - függetlenül attól, hogy ezekben az országokban a hasonló pontokon mi a gyakorlat. A gesztus nem reciprocitás kérdése; ingyen mérik, jóindulatból fakad. Pozitív üzenet lenne ez a szomszédos országokból érkezők számára, s nem utolsósorban az itt élő vagy naponta ide ingázó, adójával és munkájával Pozsonyt is építő több tízezer szlovákiai magyarnak. Hátha még a plázában is nagyobb kedvvel költenénk a pénzünket. A Szabad Európa az ellenségek között Kissé elfajult a magyar küliigy október 23-a emlékére szervezett washingtoni partija. Danes Ferenc, a külügyminisztérium migrációs kihívásokért és észak-amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kisebb feltűnést keltett a megemlékezésen. A Yahoo! News tudósítása szerint a magyar diplomata azzal vádolta meg a Biden-adminisztrációt, hogy beavatkozik a magyar választásba, amire sokan felvonták a szemöldöküket. Danes azt állította, hogy az amerikai támogatású Szabad Európa Rádiót Orbán Viktor miniszterelnök hatalmának az aláaknázására használják. „A magyarok fejében a Szabad Európa Rádió már nem pozitív fényben tűnik fel, a hírneve megkopott” - mondta a diplomata, a rádióról kijelentette, hogy Magyarországnak meg kell őriznie a szabadságát a dezinfromációval és az álhírekkel szemben. Danes úgy véli, a csaknem 70 évvel ezelőtti események, valamint a Magyarország és az Egyesült Államok közötti mai feszültségek között a Szabad Európa Rádió a kapocs. A diplomata szerint sok fiatal életébe került 1956-ban az, hogy elhitték a Szabad Európa Rádiónak, úton a segítség. A Yahoo! News cikke szerint Danes szavai felhördülést keltettek a közönségben. Danes Ferenc arról is beszélt, hogy a Szabad Európa Rádió ismét sugározni kezdett, „és nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy ez valamiféle szándékot jelez a választásainkba való beavatkozásra”, ami bekapcsolta a vészjelzőket Budapesten a diplomata szerint. Orbán Viktor rendszerét Joe Biden amerikai elnök korábban totalitárius rezsimnek nevezte, a Riporterek Határok Nélkül pedig a sajtószabadság ellenségei közé sorolta a magyar miniszterelnököt. Karen Donfried az amerikai külügyminisztérium képviseletében hangsúlyozta, hogy a Szabad Európa Rádió teljes szerkesztőségi függetlenséget élvez, egy külügyminisztériumi szóvivő pedig arról beszélt, hogy a rádió fontos forrása az objektív híreknek, és fontos kapocs a két ország között. (hvg) FIGYELŐ Visszaküldik a bírságok összegót Spanyolországban visszautalják az embereknek az első járványhullám idején, a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat - számolt be a spanyol sajtó az ügyben felállított tárcaközi munkacsoport döntéséről. A belügyminisztérium adatai szerint több mint 1,14 millió büntetést róttak ki a szabályszegőkre a 2020. március 15-e és június 21 -e közötti időszakban, amelyek együttes értéke mintegy 115 millió euró. A bírságokat azért fizetik vissza, mert az alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárt, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt. Az érintett időszakban csak meghatározott esetekben, például munkavégzés, egészségügyi ellátás, élelmiszer-vásárlás miatt lehetett elhagyni a lakóhelyet, az üzletek közül csak azok működhettek, amelyek tevékenységét nélkülözhetetlennek minősítették. Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020. október 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg enyhébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorítások. (MTI)
