Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-25 / 246. szám

www.ujszo.com | 2021. október 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Költséges kakasviadal Lépni kellene az energiaárak ügyében, a lényeg a gyorsaságon van MOLNÁR IVÁN Jövőre a szlovákiai háztar­tások rezsiköltségei is megugranak, többet fize­tünk majd az áram- és gáz­szolgáltatásért is. Az európai kor­mányok sorra hozzák meg a csalá­dokra háruló terhek enyhítését célzó intézkedéseiket, Szlovákiában ezzel szemben csak a kormány harci ka­kasainak újabb párviadalában gyö­nyörködhetünk. A történelmi csúcsokat döntögető energiaárak miatt Európa-szerte egyre nagyobb teher hárul a háztar­tásokra, amire az Európai Bizottság is reagált. Kadri Simson energiaügyi biztos pár napja mutatta be azt a csomagot, amelyben az uniós tag­országok által igénybe vehető in­tézkedéseket vázolták fel. „Az Eu­rópai Bizottság segít a tagállamok­nak, hogy hatékony és gyors intéz­kedéseket vezethessenek be a la­kosságra és a cégekre háruló terhek enyhítésére”-mondta el Simson. Az intézkedések között szerepel a kevésbé tehetős családok közvetlen támogatása, a rezsimoratórium be­vezetése és az energiaszolgáltatá­sokra rakódó adók átmeneti csök­kentése is. A lényeg a gyorsaságon van. Csehországban például már döntöttek arról, hogy novemberben és decemberben 21 -ről 0 százalékra csökkentik az energiaszolgáltatások áfakulcsát. Spanyolországban ajö­­vedéki adó kulcsát faragják le 21-ről 10 százalékra. Görögországban a lakossági energiaszolgáltatás dotá­ciója mellett döntöttek, és a csalá­dok költségeinek enyhítését célzó intézkedéseket vezettek be már a gazdagabb uniós tagországokban, így Németországban és Franciaor­szágban, de az uniót nemrég elha­gyó Nagy-Britanniában is. Mi a helyzet Szlovákiában? Az itteni forgatókönyvet nem nehéz ki­találni, ha tudjuk, hogy a szlovákiai családok sorsa ismét a már jól „összeszokott” párostól, Igor Matovic pénzügyminisztertől és Richard Sulik gazdasági miniszter­től függ. Sulik már jelezte, hogy tá­mogatja az áfacsökkentést, és ki is számította, hogy ha 20-ról 5 száza­lékra faragnák le az energiaszolgál­tatások áfáját, az a szlovákiai ház­tartásoknak havonta 24 millió eurós megtakarítást jelentene. A gazdasá­gi miniszter szerint ez egész bizto­san hatékonyabb intézkedés lenne, mint a Matovic által kierőszakolt Covid-lottó. Sulik azonban azt is elismeri, hogy az áfacsökkentés a pénzügyminiszter hatáskörébe tar­tozik, így arról neki kellene meg­hoznia a végső döntést. Matovic ugyanakkor azt üzente Suliknak, hogy az energiaárak meg a gazda­sági tárca hatáskörébe tartoznak, és Sulik még nem fordult hozzá ebben az ügyben, de a pénzügy „nyitott a párbeszédre”, ám nem kell elsietni a dolgot. Magyarul: a kormány harci kakasai újabb csipkelődésbe kezd­tek, és az esetleges újabb viadal árát természetesen megint mi fizetjük meg. A kormányfő ugyan szétcsap­hatna a két minisztere között, a Matovic árnyékaként vegetáló Eduard Heger a közszolgálati rádió hétvégi vitamüsorában azonban be­jelentette, hogy Szlovákiában sem­mi gond, a szlovákiai háztartások szerinte sokkal jobb helyzetben vannak, mint a németek vagy a franciák, és egy kis drágulás nekünk meg se kottyan. Áremelkedés (Kotrha) Üdvözöljük? KORPÁSÁRPÁD • • dvözöljük! - nem is olyan régen magyar felirat is került a pozso-Unyi vasúti főpályaudvar fogadócsamokának homlokzatára. So­kat késett, mint mostanság a vonatok, de üdvözöljük, hogy lett. Szétesőfélben lévő „nosztalgiajárattal” érek a „főállomásra”. Németül is hallom a vasúti hangszóróból az egyik Pozsony-Bécs járat kapcsán: „.. .Wien Hauptbahnhof’. A Szlovákia egyik visegrádi partneré­nek számító Magyarország fővárosa, Budapest felé induló gyorsról ma­gyarul nincs hasonló tájékoztatás. Csak a budapesti érkezési helyre utaló szavak hangzanak el magyar nyelven, fura kiejtéssel: „.. .pajáááudvááár”. Amúgy sok vonatkozásban egyelőre ebben a kölcsönös nyelvi mellőzés­ben is „partnerek” a visegrádi négyek. Ügyeimet intézve a városban cikázok, és a tömegközlekedési eszközö­kön hallom, hogy az egyes megállók nevét a narrátor helyett egy-egy is­mert pozsonyi személyiség mondja be. Az elnöki hivatalnak helyet adó Grassalkovich-palota előtt az államfő tájékoztat a megállókról. Szimpati­kus kezdeményezés, gondolok rá sokadszor, és eszembe jut a valószínűt­­lenül nyújtott „pajáááudvááár”. Talán ezt a vasúti közleményt is bemond­hatná egy magyar narrátor? Vagy az egyébként profi szlovák narrátor jobb magyar kiejtéssel? Esetleg egyszer majd rendre elhangozhat a teljes szö­veg magyarul is? Majdnem előrefutottam, pedig még piros van. A Grassalkovich-palo­­tától a Mihály-kapu felé tartok. Érintem a trinitáriusok templomát, amely mellett egykor a rend kolostora állt. Széchenyi ott, az országgyűlés egyik kerületi ülésén ajánlott fel támogatást 1825-ben a később Magyar Tudo­mányos Akadémiává váló Magyar Tudós Társaságnak. Azt mondta, „...ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét fel­áldozom reá”. Leszállók a csak a fejemben robogó reformkori „nosztalgi­ajáratról”, és az elmúlt két évszázadon végigpillantva azt a mindenkori tö­rekvést látom, hogy egy-egy nyelvet ne kifejtsenek, hanem inkább kife­lejtsenek. S persze látom emellett azt az inkább alulról jövő, a kölcsönös tisztelet és a piaci érzék diktálta igyekezetei is, amely mindig arra irá­nyult), hogy a helyben használt főbb nyelvek mind megjelenhessenek közcélú feliratok részeként. A Mihály-kapu előtti egykori Bat’a áruháznál, az első Csehszlovák Köz­társaság idején találom magam, amikor - Balogh Edgár író, irodalomkri­tikus szavaival - „1934-ben Pozsonyban s Kassán eltörlik a magyar nyelv jogait, miután a magyarság az utolsó népszámlálási adatai szerint e két vá­rosban nem éri el az összlakosság húsz százalékát, s így a csehszlovák nyelvrendelet értelmében nyelvének hivatalos használatára többé nem jo­gosult”. A cseh cipőgyáros Bafa üzletén azonban a korszak végéig ott van a magyar „Szolgálatkészség Háza” felirat. A mi vásárlónk a mi urunk! - ez a cég jelmondata, és ebbe egy ilyen nyelvhasználati gyakorlat is belefér. A mai Pozsonyban - az utóbbi népesség-összeírás és az azóta végzett statisztikai összegzések alapján egyelőre nem ismerve az idei népszám­lálás eredményeit - körülbelül három és fél százalék a helyi illetőségű magyar nemzetiségűek aránya. Jóval a küszöb alatt, ezért a magyar nyelvű köz- és reklámfeliratok elhelyezése is jobbára gesztusok kérdése. Azaz gesztusértékű, ha ilyesmi történik. Meg valahol korlenyomat, ha nem történik. Az új malomligeti (Nivy) autóbusz-pályaudvar Szlovákia egyik fő ka­pujának számít, egyben egy hatalmas pláza alagsora is. A buszperonok csarnokában, a pláza felőli bejárat fölött a szlovák Vitajte, az angol Wel­come és a német Willkommen felirat olvasható. Gesztusértékűnek számí­tana, ha ezek környékén, jól látható helyen lenne egy-egy felirat a környe­ző államok nyelvén, köztük magyarul is - függetlenül attól, hogy ezekben az országokban a hasonló pontokon mi a gyakorlat. A gesztus nem recip­rocitás kérdése; ingyen mérik, jóindulatból fakad. Pozitív üzenet lenne ez a szomszédos országokból érkezők számára, s nem utolsósorban az itt élő vagy naponta ide ingázó, adójával és munkájával Pozsonyt is építő több tízezer szlovákiai magyarnak. Hátha még a plázában is nagyobb kedvvel költenénk a pénzünket. A Szabad Európa az ellenségek között Kissé elfajult a magyar küliigy október 23-a emlékére szer­vezett washingtoni partija. Danes Ferenc, a külügyminiszté­rium migrációs kihívásokért és észak-amerikai kapcsolatokért fele­lős helyettes államtitkára kisebb feltűnést keltett a megemlékezésen. A Yahoo! News tudósítása szerint a magyar diplomata azzal vádolta meg a Biden-adminisztrációt, hogy be­avatkozik a magyar választásba, amire sokan felvonták a szemöldö­küket. Danes azt állította, hogy az amerikai támogatású Szabad Európa Rádiót Orbán Viktor miniszterelnök hatalmának az aláaknázására hasz­nálják. „A magyarok fejében a Sza­bad Európa Rádió már nem pozitív fényben tűnik fel, a hírneve megko­pott” - mondta a diplomata, a rádi­óról kijelentette, hogy Magyaror­szágnak meg kell őriznie a szabad­ságát a dezinfromációval és az álhí­rekkel szemben. Danes úgy véli, a csaknem 70 év­vel ezelőtti események, valamint a Magyarország és az Egyesült Álla­mok közötti mai feszültségek között a Szabad Európa Rádió a kapocs. A diplomata szerint sok fiatal életébe került 1956-ban az, hogy elhitték a Szabad Európa Rádiónak, úton a se­gítség. A Yahoo! News cikke sze­rint Danes szavai felhördülést kel­tettek a közönségben. Danes Ferenc arról is beszélt, hogy a Szabad Európa Rádió ismét sugá­rozni kezdett, „és nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy ez vala­miféle szándékot jelez a választása­inkba való beavatkozásra”, ami be­kapcsolta a vészjelzőket Budapesten a diplomata szerint. Orbán Viktor rendszerét Joe Bi­­den amerikai elnök korábban totali­tárius rezsimnek nevezte, a Ripor­terek Határok Nélkül pedig a sajtó­­szabadság ellenségei közé sorolta a magyar miniszterelnököt. Karen Donfried az amerikai kül­ügyminisztérium képviseletében hangsúlyozta, hogy a Szabad Euró­pa Rádió teljes szerkesztőségi füg­getlenséget élvez, egy külügymi­­nisztériumi szóvivő pedig arról be­szélt, hogy a rádió fontos forrása az objektív híreknek, és fontos kapocs a két ország között. (hvg) FIGYELŐ Visszaküldik a bírságok összegót Spanyolországban visszautalják az embereknek az első járvány­hullám idején, a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságo­kat - számolt be a spanyol sajtó az ügyben felállított tárcaközi mun­kacsoport döntéséről. A belügyminisztérium adatai sze­rint több mint 1,14 millió büntetést róttak ki a szabályszegőkre a 2020. március 15-e és június 21 -e közötti időszakban, amelyek együttes ér­téke mintegy 115 millió euró. A bírságokat azért fizetik vissza, mert az alkotmánybíróság július­ban alkotmányellenesnek minősí­tette a szigorú vesztegzárt, amely a koronavírus-járvány miatt beve­zetett első szükségállapot rendel­kezései között szerepelt. Az érintett időszakban csak meg­határozott esetekben, például munkavégzés, egészségügyi ellá­tás, élelmiszer-vásárlás miatt le­hetett elhagyni a lakóhelyet, az üzletek közül csak azok működhettek, amelyek tevékeny­ségét nélkülözhetetlennek minő­sítették. Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020. ok­tóber 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg eny­hébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorí­tások. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents