Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-23 / 245. szám

8 i MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 23.1 www.ujszo.com Részleges siker a brüsszeli uniós csúcstalálkozón RÖVIDEN Meghalt Módi Dalma Budapest. Életének 89. évében meghalt Mádl Dalma, Mádl Fe­renc magyar köztársasági elnök özvegye. A család tájékoztatása szerint Mádl Dalma tegnap haj­nalban hunyt el Budapesten. Mádl Dalma 1932. november 9- én született Pécsett, Mádl Fe­renccel 195 5-ben kötött házas­ságot. Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején, 2000 és 2005 között számos jószolgálati és jó­tékonysági kezdeményezésben vett részt, majd e tevékenységét félje mandátumának lejárta után is folytatta. Haláláig a Katolikus Karitász jószolgálati nagyköve­teként is tevékenykedett. (MTI) Az USA megvédi Tajvant Washington/Peking. Az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai tá­madással szemben - erősítette meg Joe Biden amerikai elnök csütörtök este Baltimore-ban a CNN műsorában. Anderson Cooper műsorvezető kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: az amerikai kormánynak köte­lessége lenne így cselekedni. Hírügynökségek mindezzel összefüggésben kiemelték, hogy az esetleges katonai segítség­­nyújtás kérdését Washington ed­dig tudatosan nyitva hagyta. Bi­den hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Kínával, de a pekingi vezetésnek meg kell értenie, hogy „nem fogunk meghátrál­ni.” Kína Biden kijelentésére reagálva megfontoltságra intette Washingtont. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az uniós tagországok vezetői zárónyilatkozatot fogadtak el a megemelkedett energiaárak kezeléséra vonatkozóan, a koronavírus­­járvány európai helyzetéről ás az uniós klímavédelmi célkitűzésekről. Erről tájékoztatott Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében tegnap hajnal­ban, a kétnapos uniós csúcs első munkanapját követően. Az energiaárak kérdésében a tag­államok vezetői felkérték az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy mi­előbb mérlegeljék azokat az intézke­déseket, amelyek segítenek a fo­gyasztóknak, hogy megfizethető áron jussanak hozzá az energiához. A járvány európai helyzetével kapcsolatban azt rögzítették a nyilat­kozatban, hogy a beoltottak számá­nak növelése érdekében fokozni kell az oltási kedvet és az oltóanyagokkal kapcsolatos félretájékoztatás elleni küzdelmet, különösen a közösségi média platformjain. Abban is egyetértettek, hogy a klí­masemlegesség biztosítását célzó in­tézkedéseket erősíteni kell, össz­hangban a Párizsi Megállapodással, miszerint a Föld átlaghőmérsékleté­nek emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fok alatti emelkedés el­érésére. A lengyel jogállamiság kér­déséről azonban még mindig vita van, a résztvevők által elmondott „konst­ruktív légkör” ellenére. Tegnap a migrációs politika téma­körével folytatódott az uniós csúcs. Minden európai uniós tagállamnak ki kell vennie a részét a migráció keze­léséből - mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök. A kormányfő elmondta, hogy a déli tagországok­nak először is meg kell erősíteniük határaikat, amelyhez az EU további pénzeszközöket fog nyújtani. Ugyanakkor hozzátette, hogy kol­lektív szolidaritásra van szükség a kérdés kezelésében. (MTI, euronews) Szijjártó ismét a lengyeleket védte Bécs. Akárcsak a magyar kor­mányt, a lengyel vezetést is a „li­berális fősodorral” szembemenő, hazafias és sikeres politikája mi­att támadják a nemzetközi poron­don - hangoztatta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügy­miniszter tegnap Bécsben. A tárcavezető a közép-európai országok ún. C5 formátumának (Ausztria, Csehország, Magyar­­ország, Szlovákia és Szlovénia) külügyminiszteri szintű találko­zóján vett részt. Kiemelte, hogy Európa jelen­tős biztonsági kihívásokkal néz szembe, ugyanis ismét megerő­södésben vannak az illegális migrációs áradatok. Ehhez hoz­zájárult a nemzetközi erők afga­nisztáni kivonása, illetve az, hogy a déli és délkeleti irány mellett ezúttal már kelet felől is érkeznek migránsok az Európai Unióba. Amíg a kötelező letelepítési kvó­ták napirenden vannak, még ha csak rejtett módon is, illetve a ha­tárvédelmet nem biztonsági, ha­nem humanitárius vagy emberi jogi kérdésként kezelik, és fele­lőtlen nyilatkozatok hangzanak el, addig erős lesz a migrációs nyomás - figyelmeztetett Szijjár­tó Péter. „Mi, közép-európaiak továbbra is megvédjük magun­kat, Európát és a határainkat, se­gítjük egymást ebben a tekintet­ben” - fogalmazott. Az EU-s jog elsőbbségét el­utasító, vitatott lengyel alkot­mánybírósági döntéssel kapcso­latos újságírói kérdésre vála­szolva a miniszter hangsúlyozta, hogy a varsói kormánnyal szem­beni támadások oka annak sike­res hazafias politikája. Kijelen­tette: az EU-szerződések világos jogköröket határoznak meg, és ha egy terület tagállami kompe­tenciában van, akkor ott a nem­zetijog élvez elsőbbséget. (MTI) A globális biztonság romlik, a NATO célja azonban továbbra is a béke megőrzése és az agresszió megakadályozása - je­lentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára (jobbra) a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását kő­­vetően tegnap Brüsszelben. Elmondta, a tagországok fontos lépéseket tettek a NATO védelmi kapacitásának javítása ér­dekében egy új innovációs alap tegnap elfogadott létrehozásával. Az alap támogatni fogja a szövetség biztonságát meg­zavaró technológiákkal szembeni fellépés kidolgozását. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter (balra) azt hangoztat­ta: az USA kiszámíthatóságot és stabilitást akar az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban, elkötelezett a NATO mel­lett, valamint széles körű támogatást biztosít Tajvannak és az Európai Uniónak egyaránt. (tasr/ap felvétel) Kétnapos rendezvénysorozat a nemzeti ünnep alkalmából Idén, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulója alkalmából, ismét kétnapos rendezvényso­rozatot tartanak Magyaror­szágon. Budapest. A központi programok péntek délután a hagyományos mű­egyetemi megemlékezésekkel, fák­lyás felvonulással kezdődtek. Este a Bem téri megemlékezés után fény­festést terveztek a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületén. Ok­tóber 23-án a Parlament előtt felvon­ják a nemzeti lobogót, Orbán Viktor magyar kormányfő rendhagyó hely­színen, az Andrássy út és a Bajcsy- Zsilinszky út sarkán mond ünnepi be­szédet. Ide érkezik majd meg a Műegyetemtől induló Békemenet is. Napközben a Parlamentben megte­kinthetik az érdeklődők a Szent Ko­ronát, továbbá egész napos protp­­kollmentes megemlékezés lesz az Új köztemetőben a 301-es parcellánál; a Terror Háza Múzeumnál is bárki gyertyát gyújthat a Hősök falánál. Az Andrássy út másik végén a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozga­lom, az MSZP és a Párbeszéd közös ellenzéki rendezvényt tart. Emellett országszerte tartanak ki­sebb helyi ünnepséget, közoktatási intézményekben is megemlékeznek a diákok az '56-os forradalomról. A magyar Országgyűlés 1991 -ben nyilvánította hivatalos nemzeti ün­neppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített. Az el­múlt években már hagyománnyá vált, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc központi rendezvé­nyei október 22-én kezdődnek a műegyetemi megemlékezésekkel. Tavaly azonban a koronavírus­­járvány felerősödése miatt - ahogy a legtöbb rendezvény - ezek is elma­radtak. (MTI) „És mindenkiért, aki nem lehet itt. Mindazokért egy-egy gyertya égjen.- (Demjén fm,nc) Rójuk le tiszteletünket drága halottaink előtt az ÚJ SZÓ hasábjain. Október 30-án emlékezzünk együtt azokra, akik már nincsenek közöttünk. Megemlékezését október 26-ig feladhatja személyesen, telefonon, e-mailben vagy online. • N AGYMEGY ER Panta Rhei könyvesbolt, /■ Fürdő utca 2. „• NAGYKAP0S X Magyar Közösségi Ház, ' ■ Csepely utca 64. M 056 638 23 86 silvia.kis@ujszo.com, • # 0918 865 748 reklama@ujszo.com ÚJDONSÁG https://ujszo.com/ aprohirdetes-feladasa Az október 26. után feladott megemlékezések az Új Szó november 2-i számában jelennek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents