Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-22 / 244. szám

www.ujszo.com I 2021. október 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kis válságtan Már szerencsére is szükség lesz a rendszerszintű sokk elkerüléséhez FELEDY BOTOND lyan időket élünk, ami­kor a sok kicsi kifeje­zetten sokra megy. Ne­gatív értelemben. Olyan válságok érnek el bennünket, ame­lyeknél nem tudunk egy-egy nagy kiváltó okra rámutatni, hanem a Co­­vid és a klímaváltozás mellett össze­érnek és egymásra hatnak. Ilyen az energia és áram drágulása is. A Covid miatt a gazdasági sze­replők aktivitása lelassult, majd a vi­lág különböző részein más ritmusban támadt fel. A szállítások új irányokat vettek, az US A-ból a cseppfolyósított földgáz inkább Ázsia felé megy, Eu­rópába kevesebb jut. Mindez éppen akkor, amikor az oroszokkal való vi­szony újra mélyponton: Moszkva bezárta a NATO-beli orosz nagykö­vetségét, miután kémvádakkal ki­utasítottak 8 orosz diplomatát (ügy­nököt). Viszont az orosz gáz így nem jön az Északi Áramlat 2 vezetéken, sem Ukrajnán át, sem máshonnan. Persze politikai nyomásgyakorlás ez, de mindig is az volt. Az olajszállítás kapcsán már a Szuezi-csatomát blokkoló hajó ide­jén világossá vált, hogy sok tanker heteket fog késni. Ezt csak tetézte az amerikai időjárás: a texasi rekordhi­deg tavasszal és az Ida hurrikán az onshore és offshore termelést is megakasztotta hosszú napokra. Ehhez megszokottan hozzátehet­jük a kiberkockázatot: az amerikai Colonial Pipeline elleni hackertáma­­dás érezhető benzinár-növeke-dést okozott az USA keleti partvidékén, és az egész iparágat emlékeztette, mennyire sérülékeny lehet. A világ energiafogyasztása nem csökken. Az elektromos autók, a ho­me office és más faktorok sem mér­sékelték, miközben a megújuló energiatermelés sok helyen nem tartja a lépést, van ahol a technológia is hiányzik, és sok elektromos háló­zati rendszerben egyszerűen a táro­lási kapacitás sem áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ingadozásokat ellen­súlyozzák. Látjuk, hogy egyes országokban elkezdték néhány órákra lekapcsolni a nagyobb fogyasztókat, az utolsó, legkevésbé jó megoldás jegyében. Ez még mindig csak az energiapi­ac. Nem beszéltünk az emiatt is el­kerülhetetlenül emelkedő élelmi­szerárakról, a klímaváltozás élelmiszer-termelésre gyakorolt ha­tásáról, vagy éppen arról, hogy az ál­lami költségvetésekben hogyan kú­szik egyre magasabbra a klímaválto­zás okozta természeti katasztrófák ára. Magyarul: egyre több pénzbe kerül - a megelőzés mellett - a károk ellentételezése. A rövid távú bizonytalanság azok­nak a szereplőknek kedvez, akik ilyenkor befolyást akarnak szerezni. Áhogy az oroszok igyekeznek gyor­san és olcsóbb árakkal a balti áram­­szolgáltatók alá vágni (mivel jóval kevésbé klimabarát módon állítják elő, ezért olcsóbbak lehetnek); vagy ahogy csipeket vásárol fel egy-egy kínai gyártó, mivel tart attól, hogy az USA még jobban megnehezítheti a hozzáférését a félvezetőpiachoz. Nagyon dinamikus idők ezek, amelyekben már nincs egyetlen kü­lönálló ágazat, mindegyikre hat a többi, és az egészre hat a politika és az állami intézkedések - akár jól irányzottak, akár tévesek. Meg kell szoknunk azt a gondol­kodást, ami a különböző életterüle­teink közti összefüggéseket jobban előtérbe helyezi. A válságok mos­tanra összeértek, és nem kevés sze­rencse és szaktudás kell ahhoz, hogy ebből ne legyen egy csúnya, rendszerszintű sokk. Jó hosszú a vezetéke, és elég csak rámutatnia a térképre (TASR/AP-felvétel) Gyilkossági vád a brazil elnök ellen a járvány félrekezelése miatt Pontosabban tömeggyilkos­­ság. Brazíliában ugyanis 600 ezer áldozata van a járvány­nak, egy szenátusi vizsgálóbi­zottság szerint pedig tízezrek a közismerten vírustagadó ós oltásellenes Jair Bolsonaro miatt haltak meg. Vádemelést és alkotmányos vád­­eljárástjavasol Jair Bolsonaro ellen az a szenátusi bizottság, amely fél évig vizsgálta a kormány járványkezelési lépéseit. Renan Calheiros szenátor vezette a bizottságot, a jelentés 1200 oldalas és 13 pontban, köztük gyil­kosság, emberiesség elleni bűncse­lekmény és az őslakosok ellen elkö­vetett népirtás miatt kellene vádat emelni. Ä jelentés további 65 sze­mély és két cég ellen is vádemelést ja­vasol. A bizottság csaknem száz em­bert hallgatott meg, minisztereket és kormánytisztviselőket, és csaknem 10 terabájt (részben titkosított) elekt­ronikus dokumentumot vizsgált meg. A feladata az volt, hogy feltárja, mi­lyen mulasztások történtek, és ellopták-e a szövetségi alapokból a pénzt járványkezelés címén. Brazíli­ában 22 millió fertőzöttet és már több mint 600 ezer halálesetet tartanak nyilván, az egészségügy az ország számos részén összeomlott tavasszal. Bolsonaro kezdettől elutasította a védőintézkedések, korlátozások be­vezetését, megkérdőjelezte az oltás alkalmazását. Azzal vádolják, hogy elmulasztotta a vakcinák beszerzését, emiatt sokkal később kezdődhetett az oltás, és legalább 95 ezren ezért hal­tak meg. Bolsonaro ugyanis a töme­ges megfertőződés és az így szerzett nyájimmunitás elméletét hirdette. Nem hord maszkot, a Covid pedig szerinte a malária elleni gyógyszerrel simán kezelhető. A 11 tagú vizsgálóbizottság a jövő héten szavaz a jelentésről, ha elfo­gadja, a főügyészi hivatalnak kell döntenie a vádemelésről. Az elnök visszautasítja a vádakat, és „politikai eszköznek” nevezte a vizsgálatot. (TASR, MTI) Biztonságos BOLEMANT LILLA A nők életét befolyásoló egyik nagyon fontos szempont, hogy lehetőségük legyen arra, hogy ha a terhesség mesterséges megszakítása mellett döntenek, ehhez szakorvosi ellátást, testi és lelki szempontból biztonságos környezetet nyújtson szá­mukra a törvény. A törvény betartása és ennek ellenőrzése pedig szintén átlátható legyen. Ne az orvos, a klinika igazgatója vagy tulajdonosa döntse el, lelkiismereti okokra hivatkozva, hogy ő nem hajlandó elvégezni ezt a műtétet. A lelkiismereti okokra való hivatkozás lehetőségét jó néhány évvel ezelőtt vezette be a férfiközpontú hatalom, hivatkozva - mint oly sokszor, ha a saját érdekeit és a hatalmát védi - a keresztény erkölcsre. Innen számolva visszamehetünk egészen Ádámig és Éváig, hiszen Éva volt az, aki vétke­zett. Miért is? Mert a tudásra szomjazott? Es megkínálta vele Ádámot is? Igen, a tudás veszélyes dolog. Ezért félnek a hatalmon lévő, posztszoci­alista macsó férfiak. Hiszen a nők tudása legalább olyan szinten van, mint az övék. Sőt! A nők a nem „hagyományos”, vagyis nem hierarchikus el­nyomó rendszerben gondolkodó férfiakkal együtt nagyon sok mindent ki­harcoltak az évszázadok és az utóbbi évtizedek folyamán annak érdeké­ben, hogy egyenrangú emberként élhessenek a társadalomban. Az okos ember nem fél attól, hogy a nála okosabbakkal együttműköd­jön, mert tudja, hogy ez őt is segítheti, növelheti a tudását és jobb eredmé­nyeket érhet el bármilyen téren. Okosodhat. Aki ésszel nem ér fel a többi­ekhez, a hatalmával próbál visszaélni, megfélemlítéssel, pénzzel, sokféle módon. Ezzel a megfélemlítéssel rokonítható a partnerkapcsolati és a csa­ládon belüli erőszak is. Hiszen a hatalommal való visszaélésről szól alap­vetően. A partner megalázása, megszégyenítése, önbizalmának rombolá­sa, lelki és testi bántalmazása. A „szerelemféltésből” elkövetett gyilkosság talán mégsem a legjobb kifejezés a bántalmazó végső tettére, bármilyen gyönyörű is a magyar nyelv. Ahhoz, hogy a gyerekeink biztonságban nőjenek fel, ki kell őket szaba­dítani ebből az erőszakos, bántalmazó és romboló közegből. Gyakran ők a hallgatag áldozatok, akiknek a nagy részéről soha nem derül ki, hogy gye­rekkorában testi, lelki, szexuális bántalmazásban volt része - a családban, a legközelebbi családtagjaitól. Nem beszélünk róla eleget. Posztszocialista macsó országaink pedig nem tesznek eleget annak ér­dekében, hogy megmentsék a gyerekeket, hogy biztonságos életet teremt­senek nekik. Hogy teljes értékű, boldog életet éljenek. Családközpontú szlogenek pufogtatásával nyerik el azok tetszését, akik nem tudnak vagy nem akarnak a problémák mélyére nézni. Vagy akiknek megfelel a rend­szer, amelyben az asszonynak hallgass a neve, a gyerek pedig nem számít. Mindkettő rendeltetése az, hogy szolgálja a férfiközpontú rendszert, le­gyen szófogadó, rendes feleség, szolgálja ki az urát, parancsolóját. A legújabb aktuális „segítség” javaslata is erről szól. A segítségnyújtás és a keresztény erkölcs álcájába bújva próbál visszaütni, elnyomni, bánta­ni. A szlovákiai nők újra előkapták a „fakanalat” - a nők,.hagyományos fegyverét”, és kimentek az utcára, aláírást gyűjtenek, tüntetnek. Szeren­csére a parlamentben is vannak néhányan, akik velük tartanak, sőt, ott vannak az élvonalban a tiltakozók között. Mennyi fakanálra lesz még szükség? Hány választási időszakra, hogy végre egyenrangú partnerként szóljon a közbeszéd és a politika a nőkről? FIGYELŐ Az EP-ben is az abortusz volt a téma Az abortuszjogokat illetően az EU- nak nincs hatásköre, ez a tagálla­mok kezében van - szögezte le Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa az Európai Parlamentben, amely Lengyelország és Szlovákia miatt tartott vitát. Lengyelországban egy éve alkotmányellenesnek mondta ki az alkotmánybíróság a beteg magzatok művi vetélését is. így még akkor is tilos az abortusz, ha az orvosok megállapítják, hogy a csecsemő súlyos egészségkároso­dással szülémé. Szlovákiában most zajlik vita az abortusztörvényről. Martin Hojsík, a Progresszív Szlo­vákia EP-képviselője rámutatott arra a „szomorú trendre”, hogy a populista és konzervatív politiku­sok a nők jogait akarják korlátozni, ráadásul ezt úgy tüntetik fel, mint­ha segítenének nekik, miközben ideológiai meggyőződésük kiélé­séről van szó. „Lengyelország de facto megtiltotta az abortuszt, An­na Záborská törvényjavaslatával pedig Szlovákia a lengyel úton in­dulna el az emberi jogok ideológiai okokból való korlátozása terén. „A szlovák ultrakonzervatívok és fasiszták együttműködése vészé- • lyes precedens, és a kezdete a nők egészségügyi ellátáshoz való jogá­nak további korlátozásaihoz a ter­­hességmegszakításnál” - szögezte le Hojsík. Helena Dalli leszögezte: a tagálla­moknak tiszteletben kell tartaniuk az alapjogokat és nemzetközi jogi kötelmeiket. Az EU-ban minden­hol egyenlő hozzáférést kell bizto­sítani az egészségügyi ellátáshoz, amely magában foglalja a szexuális és reproduktív egészségügyi szol­gáltatásokat is. Az illegális és koc­kázatos terhességmegszakítások miatt sok nő kerül riasztó helyzetbe Lengyelországban, és szerte a vi­lágon. ,A nők jogai alapjogok, ennek el­ismerése a nemek közti egyenlő­ség. Az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az esély­­egyenlőség megvalósulását, illetve annak korlátozását a tagállamok­ban” - tette hozzá Helena Dalli. Az Emberi Jogok Európai Bírósá­gának döntése szerint a lengyel abortusztörvény korlátozza a sza­badságot és a magánélethez való jogot. (JASR, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents