Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-22 / 244. szám
www.ujszo.com | 2021. október 22. KÖZÉLET I 3 Halottak napján sem lesznek lezárások A járványügyi szakértők mindenkit arra kértek, hogy ha lehet, halasszák el a temetők látogatását, de ha ez nem megoldható, akkor legalább tartsák be a járványügyi előírásokat (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A járványügyi szakértők a közelgő ünnepek idején sem javasolják az előírások szigorítását. Csütörtökön ismét összeült a járványügyi szakértőkből álló konzílium, hogy' a koronavírussal kapcsolatos problémákról tárgyaljon. Elena Prokopová, az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati főorvosa elmondta, mindenszentek napján sem javasolják a lockdownt és az utazás korlátozását. Abban •bíznak, hogy az emberek felelősségteljesen fognak viselkedni, és a temetők hétvégén, valamint hétfőn sem lesznek túlzsúfoltak. Mindenkit arra kértek, fontolják meg az idősebb rokonok látogatását is, hiszen ez a korosztály a legveszélyeztetettebb. Prokopová elmondása szerint vannak olyan járások (főként a fekete besorolásúak), ahol már minden kétszázadik lakos elkapta a vírust, így a nagyobb temetőkben elég nagy esély van arra, hogy az ember kapcsolatba kerül egy fertőzöttel. A Covid-automata azzal számol, hogy a bordó és a fekete besorolású járásokban esti kijárási tilalmat vezetnek be és szabályozzák a járásokba való beutazást is. Ehhez azonban szükség lenne a veszélyhelyzet kihirdetésére, amit a kormánykoalíció egyelőre nem akar meglépni. Ennek ellenére a szakértők arra kémek mindenkit, a járványhelyzetre való tekintettel ne utazzanak a fekete járásokba. Ha mégis megteszik, lehetőleg olyankor utazzanak, amikor a temetők kevésbé zsúfoltak, és kültéren is viseljék a maszkokat. Enyhítés sincs Ahogy arról az Új Szó is beszámolt, jövő héttől már 10 fekete járás lesz az országban. Ezekben a régiókban a legszigorúbb járványügyi óvintézkedések lesznek érvényben. Az éttermekbe például már senkit sem engednek be, függetlenül attól, hogy beoltották-e vagy sem. Az edzőtermeket, a hoteleket és a panziókat is be kell zárni, továbbá lagzikat és egyéb nyilvános ünnepségeket sem lehet szervezni. Éppen ezért felmerült, hogy a fekete járásokban legalább a teljesen beoltott személyek számára enyhítenek a korlátozásokon. Alena Koscálová, a Pozsonyi Egyetemi Kórház infektológiai klinikájának főorvosa azonban elmondta, a fekete besorolású járásokban rendkívül gyorsan terjed a vírus, és mivel ezekben a régiókban nagyon alacsony az átoltottság, egyre többen kerülnek kórházba. Koscálová szerint éppen a Covidosztályok telítettsége miatt döntöttek úgy, hogy egyelőre a beoltottak sem számíthatnak enyhébb intézkedésekre. Egyúttal megjegyezte, ha mindenszentek után nem ugrik meg jelentősen a kórházban kezelt személyek száma, ismét hajlandóak lesznek tárgyalni a fekete járások szabályairól. A harmadik dózis Koscálová arról is beszélt, milyen intézkedések várhatóak a koronavírus elleni vakcina harmadik dózisával kapcsolatban. Mint mondta, eddig 6400-an kapták meg az újabb adagot, és további 23 ezer személy regisztrált. Az utóbbi napokban főként az immunhiányos betegségben szenvedő pácienseket oltották, de a főorvos szerint már az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok átoltása is megkezdődött. A jövő héttől várhatóan már regisztrálhatnak az 5 5 év felettiek, a krónikus betegek, illetve azok is, akik valamilyen kockázatosnak számító szakmában tevékenykednek. Erről egy szöveges üzenetet fognak kapni az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjától (NCZI). Koscálová továbbá elmondta, az volt az eredeti szándékuk, hogy a teljesen beoltott személyeket, akik ráadásul át is estek a megbetegedésen, nem fogják ismét oltani, hiszen nekik a legerősebb a védettségük. A hatalmas érdeklődés miatt azonban úgy döntöttek, hogy ezeknek a személyeknek is lehetővé teszik a harmadik dózist, még ha ez orvosilag nem is igazán indokolt. Ebből a csoportból főleg azoknak javasolják az újabb adagot, akiknél a betegség lefolyása nem volt súlyos, és azoknak, akik már több 12 hónapja estek át a betegségen. A tervezettnél több magyar tábla jöhet CZÍMER GÁBOR A parlament elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amely értelmében világos lehetőség nyílik a magyar nyelvű közúti jelzőtáblák kihelyezésére. A települések részeinek megnevezésére vonatkozó szabályozás is változik, azok magyar neveit tartalmazó táblákat is ki lehet majd helyezni. Pozsony. A közlekedési táblákra vonatkozó szabályozás kérdését a törvényhozásban Gyimesi György, az OEaNO parlamenti képviselője nyitotta meg. A kisebbségi nyelvtörvény módosítására benyújtott indítványát, amelyet a parlamenti folyamatban lényegi elemeiben változtatott meg, a törvényhozás szerda este szavazta meg. Ennek értelmében január elsejétől világos és egyértelmű lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségek lakta településeken, az adott kisebbség nyelvén is ki lehessen helyezni lényegében minden közlekedési táblát. A nemzetiségek által lakott települések listáját a népszámlálás alapján határozzák meg, a legalább 15-20 százalékos kisebbségi lakossággal rendelkező városok és falvak tartoznak ide. A legtöbb közlekedési tábla esetében azok kisebbségi nyelvű változatának kihelyezése a törvényben továbbra is lehetőségként szerepel, nem kötelességként. „Szinte az összes táblán ki tudjuk írni majd a magyar megnevezéseket” - mondta Gyimesi a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben. A táblákat az útkezelő, vagyis a helyi, vagy megyei önkormányzat, esetleg az országos közútkezelő, illetve az autópálya-társaság helyezheti ki. Pozsony tábla is lehet A törvénymódosítás azt jelenti, hogy például a magyarlakta településeken az összes „úti célt” jelölő táblán az adott városok, falvak stb. nevét magyarul is fel lehet tüntetni, de ebbe a kategóriába tartoznak még a folyók neveit, turisztikai célokat jelző táblák is. A Szövetség jogásza, Horony Ákos kisebbségjogi szakértő, aki a törvényjavaslat módosításán Gyimesi felkérésére dolgozott, lapunknak elmondta, ez nemcsak azokra a településekre vonatkozik, amelyeknek a Szlovákiában hivatalosan használatos magyar megnevezését egy bizonyos kormányrendelet rögzíti, hanem az összes földrajzi névre. Ez azt jelenti, hogy például Komáromban a közlekedési táblákon nemcsak a közeli, szintén magyarok lakta település nevét, mondjuk Érsekújvár magyar megnevezését lehet feltüntetni, hanem a főváros irányába mutató táblákra is rákerülhet annak magyar megnevezése: „Pozsony”. Ezzel kapcsolatban Horony elmondta, azon települések esetében, amelyeket nem tartalmaz a kormányrendelet, a „bevett és közhasználatban lévő” kisebbségi, ez esetben magyar nevet kell használni. Ezek megállapításában nem lát különösebb problémát. Itt érdemes megjegyezni, hogy a földrajzi nevek magyar nyelvű jegyzékét a magyar kormány által létrehozott Földrajzinév-bizottság gondozza, amely azt a Földrajzinév-tárban hozza nyilvánosságra. Horony szerint a jogszabály-módosítás előrelépést jelent abban, hogy a táblákra vonatkozó eddigi bizonytalan szabályozást egy világos és egyértelmű törvény váltja fel. Ravasz Ábel, a parlament kisebbségi ügyekkel foglalkozó képviselői csoportjának külső szakértője, a Híd által jelölt korábbi romaügyi kormánybiztos szerint az eddigi szabályozás is lehetővé tette a kisebbségi nyelvű útjelző táblákat, de a gyakorlatban nem valósult meg. „A mostani szabályozás előnye, hogy explicit megnevezi ezeket a táblákat. A módosító javaslattal sikerült elkerülni a jogok szűkülését is, ami az első verziónál még fenyegetett” - tette hozzá. Ugyanakkor rámutat, a településrészekre vonatkozó módosítás esetében ezeknek a megnevezéseknek a megalkotása, listázása további feladatot jelent, amit most a módosítás nem oldott meg. A településrészek A törvénymódosítás az egyes települések részeinek megnevezésére vonatkozó szabályozáson is változtat. Eddig erre a területre bizonytalan és kusza jogi normák vonatkoztak, ezért a gyakorlat is sokféle volt. Egyes magyar településeken például a szlovák mellett magyarul is jelölték azokat, máshol csak szlovákul írták ki ezeket, egyes helyeken pedig ki sem helyezték a településrészt jelölő táblát. A mostani törvénymódosítás értelmében a kormánynak létre kell hoznia a kisebbségek által lakott városok és falvak településrészeinek tételes kisebbségi nyelvű listáját. Ezzel a jegyzékkel aztán bővítenie kell a már említett kormányrendeletet, amely a Szlovákiában hivatalosan használatos magyar, roma, német, ruszin stb. megnevezését tartalmazza. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyes településrészeknek a magyar megnevezése így hivatalos kodifikációt kap. Ezt azonban egy szakmai, nyelvészeti munkának kell megelőznie, hiszen bizonyos településrészeknek más lehet a helyben használatos neve, mint a szélesebb régió által megszokott megnevezése, országos szinten pedig nem is mindig ismert az adott helység neve. Kötelesség is van A jogszabály-módosítás a veszélyre figyelmeztető, feliratot tartalmazó táblákra is vonatkozik. Horony rámutatott, a módosított törvény immáron világosan és egyértelműen előírja azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken ezeket a táblákat kötelező az adott nemzetiség nyelvén is kihelyezni. Eddig ugyanis ebben is zavaros volt a szabályozás, a gyakorlatban közlekedési táblákra nem vonatkoztatták azt a jogi normát, ami a kisebbségi nyelvű feliratokat is előírta. Január elsejétől azonban ez megváltozik, így a magyarok lakta településeken például a „Pozor, deti!” tábla mellett meg kell jelennie a „Vigyázat, gyermekek!” feliratnak is. Ennek elmaradása esetén, a szabályozást ellenőrizni hivatott kormányhivatal 50-től 2500 euróig terjedő büntetést szabhat ki. Ebbe a kategóriába tartozik még például a „Csúszós út”, „Sorompó nélküli vasúti átkelő” stb. BERÉNYI JÓZSEF, RIGÓ KONRÁD ÉS OROSZ ÖRS AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓ Premier október 22-én 19:00 órakor az Új Szó Facebook-oldalán ÚJ SZÓ Q STÚDIÓ O
