Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-21 / 243. szám

www.ujszo.com | 2021. október 21. KULTÚRA 9 Nyolcvanéves lenne Jankovics Marcell Részlet az 1973-as János vitézből (Képarchívum) HAVRAN KATI Gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szólnak Jankovics Marcell animációs alkotásai, aki számára az igényesség alapfeltétele volt az alkotói munkának. Májusban halt meg, utolsó munkája tévés bemutatóját már nem érte meg. Ma lenne nyolcvanéves. A vizuális világ, melyet a hetve­nes években létrehozott, merően el­tért az akkori animációs filmek sé­máitól. Jankovics Marcell kézjegye azonban nemcsak negyven évvel ezelőtt volt formabontó, művei ma is újszerűén hatnak. Egy interjúban így emlékezett vissza arra, hogyan ala­kult ki meghatározó stílusjegye: „Új megoldást kerestem arra, amit a montázsról mondtak az oroszok, te­hát, hogy ha két képet összerakok, akkor a vágás új értelmet ad. Engem izgatott annak lehetősége, hogy ezt ki lehet bontani. Hogy a metaforát metamorfózissá lehet alakítani: te­hát ami a két kép között történik, az sem mindegy.” Ennek klasszikus példája a János vitéz egyik nyitó képsora, ahol a szerelmes párra, az Iluskára és Jancsira boruló ju­hászsuba alakja szerelmes galamb­párrá formálódik át. A János vitéz volt Jankovics első nagyfilmje. En­nek apropója Petőfi Sándor születé­sének 150-ik évfordulója volt - Jan­kovics huszonkét hónapot kapott el­ső filmjének gyártására, ami monu­mentális feladatnak ígérkezett a kezdő rendezőnek. A filmet megha­tározó stílus inspirációját az 1968-as Sárga tengeralattjáró adta. A Beatles-tagok Jankovics kortársai voltak, de a film jelentősége a zenén túl számára a radikálisan új utat vá­lasztó képi világ volt. Az animáció­nak akkoriban két nagy irányzata volt, a Disney-féle Hollywood és a New York-i UPA, mely az európai irányzatokat követte. „Kellett ne­kem egy harmadik, mert én egyik­ben sem éreztem magam igazán jól. A Sárga tengeralattjáró jó indulási pont volt ehhez” - emlékezett ké­sőbb vissza Jankovics, aki szerint a film a formai változatosság lehető­ségét nyújtotta. A János vitézben sokszor például békaperspektívából nézünk a főhősre - valószínűleg mindenki emlékezetében a hatalmas csizma, és ahogy a felfele tornyosu­ló alak feje a felhőkbe veszik. A János vitéz 1973-as bemutatója meghatározó pillanat Jankovics számára. A hippikorszak grafikája rányomja bélyegét az elkövetkező munkáira - a Fehérlófia című film­jét például a pszichedelikus animá­ció müveként ünnepelték világszer­te, évtizedekkel az elkészülte után. A János vitéz alapozza meg azt is, hogy Jankovics Marcell (Fotó: MTI) a magyar kultúrtörténet Jankovics központi témájává váljon. A ma­gyarok eredettörténete, mítoszok, ősi motívumok és az ősök világképe volt az, amivel hosszabb művei be­hatóan foglalkoznak. Míg a Magyar népmesékhez ren­dezőnek kérték fel, a Fehérlófia nem számított ideális témának az akkori rezsim szemében. Jankovics forga­tókönyvét, mely az örök körforgást vizsgálja, hosszú-hosszú vitákat kö­vetően is elutasították, annak elle­nére, hogy ekkor már befutott művésznek számított. A kommu­nista rendszer a körforgás motívu­mát kifogásolta, mely helyett fejlő­dést és haladást akart látni. A film végül 1981 -ben készülhetett el. A felszínes nemzetieskedés mindvégig távol állt tőle. Jankovi­­csot a mélyebb összefüggések érde­kelték. Az utolsó munka, melyre fel­kérést kapott, Arany János Toldijá­hoz készült animációs filmsorozat, melyet a Duna Televízió idén szep­temberben kezdett vetíteni. Az alap­ján, amit már a gyártás folyamata idején tudni lehetett a sorozatról, so­kan megütköztek azon, hogy Toldi Miklós figurája szőke hajkoronát kapott. Jankovics ennek apropóján ezt mondta a Heti Válasznak: „nem igaz, hogy aki magyar, az mind busa barna, és a magyar népmesék férfi­hőse is rendszerint aranyhajú. Más­részt Toldi csupa olyan dolgot csinál és tud, amihez szőkének, helyeseb­ben aranyhajúnak kell lenni. Toldi egy magyar naphérosz: a szupererő, a természetfölötti vadság és a ke­gyetlenség, ami jellemzi őt, ember­­fölötti.” A múlt, a történelem,és a magyar irodalmi klasszikusok kiemelkedő­en fontosak munkásságában, azon­ban rossz szemmel nézett arra, mi­kor ezekhez nem igényes módon nyúlnak - ezt azoknak sem nézte el, akik politikailag közel álltak hozzá. Egyik utolsó interjújában a pozso­nyi csatáról készült animációs filmet lehangolónak nevezte. „Nem fog­nak örülni annak, hogy ezt mondom, de engem nem lehet emiatt kirúgni az állásomból, mint ahogy kirúgták azokat, akik kritizálni merték. Va­lakinek ki kell mondania, hogy ez nagyon rossz irány. Ilyet nem sza­bad csinálni” - mondta akkor Jan­kovics Marcell. Jankovics két legnagyobb művét, a János vitézt és a Fehérlófiát tavaly digitalizálták, ennek akkor nagyon örült. Nagy tervét, hogy elkészíthes­se a Toldi egész estés változatát, már nem tudta megvalósítani. Sisyphus című rövidfilmjét a hetvenes évek­ben Oscarra jelölték, három évvel később Cannes-ban a Küzdők című rövidfilmje Arany Pálmát nyert. Az ember tragédiájának adaptációján több mint húsz éven át dolgozott. 1987-ben Kossuth-, 2007-ben Prima Primissima díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke volt. Óvatosan nyílt meg a Frankfurti Könyvvásár Kedd este megnyitották a 73. Frankfurti Könyvvásárt, a világ legnagyobb könyvszak­mái találkozóját, amelyet a világjárvány miatt hibrid for­mátumban és szigorú szabá­lyok mellett rendeznek meg. Hibrid formában jelent meg a díszvendég Kanada is. A vásárvá­rosban felállított nemzeti pavilon mellett online rendezvényekkel is váiják a látogatókat, az észak­amerikai ország egyik leghíresebb írója, Margaret Atwood pedig kana­dai otthonából, Skype-on jelentke­zett be. Beszédében kiemelte: a vi­lágjárvány megmutatta, hogy az iro­dalom létfontosságú, ezért minde­nütt követni kellene Olaszország példáját, ahol a lezárások idején a rendszerszintű fontosságú szolgál­tatások közé sorolták a könyvesbol­tokat, amelyek ugyanúgy nyitva tarthattak, mint a gyógyszertárak. A vasárnapig tartó rendezvényen 80 országból 2000 kiadó, terjesztő és irodalmi ügynökség vesz részt kiál­lítóként, és háromszáz szerző mu­tatkozik be új munkájával. A vásár az első három szakmai nap után átala­kul irodalmi fesztivállá, amelyre több ezer könyvbemutatót, felolva­sásokat, beszélgetést szerveztek. Az előző, 72. Frankfurti Könyv­vásárt csak online formátumban és a megszokottnál jóval szerényebb programmal tartották meg. Az idei év az újrakezdésé, amihez a német szövetségi kormány hétmillió eurós támogatást nyújtott. Ennek révén a szervezők számos kiállítónak ked­vezményes standdíjat számolnak fel, csökkentették a belépőjegyek árát és továbbfejlesztették a tavaly kipró­bált digitális programokat. „Köszönet jár az egész szakmá­nak a kreativitásért és lendületért, amellyel életben tartották a könyv­ipart, és átvészelték a válságot” — emelte ki megnyitó beszédében Mo­nika Grütters, a szövetségi kormány kulturális ügyekért felelős állammi­nisztere. A szerzők, a kiadók és a könyviparban dolgozó más kreatív emberek mind súlyosan megszen­vedték a járványt, „annál is inkább remélem, hogy a 2021-es könyvvá­sáron számos személyes és vállal­kozói sikertörténet veszi majd kez­detét vagy folytatódik” - mondta. Aláhúzta, hogy az utóbbi másfél évben - a pandémia kezdete óta - az olvasnivaló a megszokottnál is fon­tosabb lelki táplálék volt. Az iroda­lom így a megértés és az együttérzés forrása, ezért „keserűen szükséges a mai világban”, amelyben egyre in­kább jellemző a másság, a különbö­zőség elutasítása - mondta a keresz­ténydemokrata politikus. A vásár igazgatója, Jürgen Boos kiemelte, hogy a járvány a könyv­kiadás történetének egyik legna­gyobb megpróbáltatása, amelyben világossá vált, hogy a szakma ellen­­állóképes, kreatív és innovatív. A veszély még nem múlt el, és bár is­mét van lehetőség a személyes ta­lálkozásra, de nagy óvatosság szük­séges. A vásárra így csak az oltottak vagy friss negatív teszttel rendelkezők, valamint a fertőzésen igazoltan át­esettek léphetnek be. A zsúfoltság elkerülése érdekében kiszélesítették a bejárati területeket, a megszokott­nál szellősebben helyezték el a stan­dokat és napi 25 ezerben korlátozták a látogatók számát. (MTI) Film készül Hadik Andrásról Budapest. Hadik címmel rendez történelmi kalandfilmet Hadik Andrásról és huszársere­géről Szikora János, a székesfe­hérvári Vörösmarty Színház igazgatója. Szikora óriási lehetőségnek tartja a film elkészítését, hiszen huszárokról szóló történelmi kalandfilm nagyon régen készült Magyarországon, véleménye szerint utoljára Sára Sándor 80 huszár című filmje volt ilyen. Jelezte, hogy ez is huszártörté­net lesz, de nem az 1848/49-es szabadságharcról szól majd, ha­nem Hadik András huszárezre­déről, amelyről viszonylag ke­veset tudni. Mint felidézte, Ber­lint, a Porosz Birodalom beve­hetetlennek hitt fővárosát a tör­ténelemben háromszor foglalták el: Napóleon, Hadik András és a szövetséges csapatok 1945-ben. A főszerepet Trill Zsolt alakítja, mellette a székesfehérvári Vö­rösmarty Színház több színésze, Sághy Tamás, Sarádi Zsolt, Ju­hász Illés, Gáspár Sándor, Varga Lili, Ballér Bianka és Derzsi Já­nos játszik benne. A forgatás októbertől január közepéig tart majd, és féléves utómunka követi. (MTI) A vásár igazgatója szerint a járvány a könyvkiadás történetének egyik legna­gyobb megpróbáltatása (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents