Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-21 / 243. szám

2 I KÖZÉLET 2021. október 21.1 www.ujszo.com Itt a szlovák válasz Orbán földvásárlására Samuel Vlőan földművelésügyi miniszter elhajtaná a külföldi földvásárlókat (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony Annak ellenére, hogy a magyar kormány visszavonta a külföldi földvásárlásokkal kapcsolatos elkápzeláseit, a szlovák földművelésügyi tárca gőzerővel dolgozik az ellentörványen. Hogyan szeretnék megakadályozni, hogy más államok közvetlenül vagy közvetve Szlovákiában vásároljanak földeket? A magyar kormány még júliusban döntött úgy, hogy létrehozza a 400 millió eurós Termőföld Magántőke­alapot, amely termőföldet vásárolt volna a kelet-közép-európai régió­ban, megteremtve ezzel a magyar­­országi mezőgazdasági vállalkozá­sok nemzetközi terjeszkedésének az alapjait. A magyar terv ellen első­ként - a magyar kollégájával, Szij­­jártó Péterrel folytatott október eleji találkozója során - Ivan Korcok kül­ügyminiszter tiltakozott, amit a szlovák politikusok és média részé­ről széles körű hisztériakampány követett. Korcok már akkor jelezte, hogy a földművelésügyi minisztéri­ummal közösen keresik a módját an­nak, hogyan korlátozzák külföldi szereplők szlovákiai földvásárlását. Beindult a gőzhenger A magyar kormány időközben ugyan jelezte, hogy Magyarország a szlovák fél kezdeményezésére eltö­rölte a földvásárlásról szóló határo­zatát, amiről Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélben tájékoztatta szlovák kollégáját, Eduard Hegert, úgy tűnik azonban, hogy a szlovák fél semmit sem bíz a véletlenre, a Korcok által belengetett ellentörvény kidol­gozásáról továbbra sem mondtak le. Épp ellenkezőleg, a földművelésügyi tárca már el is készült a mezőgazda­­sági földek tulajdonjogát szabályozó 140/2014-es számú törvény módo­sításjavaslatával. A szaktárca a la­punknak is megküldött nyilatkoza­tában ugyan elismeri, hogy a magyar fél visszakozása miatt úgy tűnhet, hogy a törvénymódosításnak már nincs értelme, a minisztérium sze­rint azonban „a szlovák termőföld védelme továbbra is aktuális téma”. „Az október 18-ai, hétfői koalíciós tanácson bemutattam a módosítás­javaslatunkat, amelyet már szerdán szerettem volna beterjeszteni a kor­mány elé. Az SaS azonban fenntar­tásokkal fogadta a javaslatot, ezért létrehoztunk egy szakértői csopor­tot, amelyben mind a négy koalíciós párt képviselteti magát, és amelynek a célja, hogy összehangolja a pártok elképzeléseit” - mondta el Samuel Vicán földművelésügyi miniszter, aki azt tervezi, hogy a parlament gyorsított eljárásban tárgyalja majd a módosítást. Többlépcsős védelem Milyen javaslattal rukkolt elő a földművelésügyi tárca a termőföld védelmében? „A fő célunknak azt tartjuk, hogy más államok bármi­féle kontroll nélkül ne juthassanak hozzá a szlovák termőföldhöz. Szeretnénk megakadályozni azt is, hogy a földhöz olyan magánszemé­lyek férjenek hozzá, akik az uniós joggal nem összeegyeztethető mó­don jutottak hozzá a földvásárlás­hoz szükséges anyagiakhoz” - mondta el Vicán. A szaktárca ezért azt javasolja, hogy az államnak és a közszféra kiválasztott jogalanyai­nak elővásárlási joga legyen. Ezzel párhuzamosan pedig megtiltaná, hogy olyan államok és az azokból származó vállalkozások, magán­­személyek Szlovákiában juthassa­nak termőföldhöz, amelyekben a földvásárlást olyan állami forrá­sokból finanszírozzák, amelyek nincsenek összhangban az uniós joggal. A maximális átláthatóságra és esélyegyenlőségre hivatkozva a szaktárca a mezőgazdasági földte­rületek átruházására vonatkozó va­lamennyi ajánlat kötelező közzété­telét javasolja. Ettől azt reméli, hogy nagyobb áttekintése lesz a rendelkezésre álló földterületekről, a földtulajdonosok által felszámí­tott árakról és a földvásárlás iránt érdeklődőkről, aminek köszönhe­tően az állam aktívan élhet az elő­vásárlás i j ogával. Egyre több állástalan talál magának munkát Az áfakulcs csökkentése segíthetne a vendéglátáson A vendéglátásnak komoly gondot okoznak a Covid-automata szigorú szabá­lyai is, miközben az állami támogatásokat látványosan lefaragták, egy részü­ket pedig meg is szüntették (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szeptemberben ta­valy május óta nem látott szintre, 7,09 százalékra esett vissza az ál­lástalanok aránya Szlovákiában. Az egyes régiók között azonban látványos különbségek vannak. Továbbra is az ország délkeleti já­rásaiban a legrosszabb a helyzet. „Az állástalanok száma bizo­nyos mértékig az aktuális járvány­helyzetet követi, a lényeg azon­ban, hogy az elmúlt hónapban ke­vesebben voltak munka nélkül, mint egy évvel korábban” - mond­ta el Milan Krajniak munkaügyi miniszter, aki szerint sikerült sta­bilizálni a munkapiaci helyzetet. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVAR) legfrissebb felmérése szerint szeptember vé­gén 210 ezer állástalan volt a mun­kaügyi hivatalok nyilvántartásá­ban, csaknem 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tárca­vezető elmondta: jó hír, hogy egy­re több a szabad munkahely is. A munkáltatók szeptemberben 76 ezer állást kínáltak. „A munkapiac működik, akik így korábban el­vesztették az állásukat, most jó eséllyel találhatnak újat” - állítja Krajniak. Csak az elmúlt hónap­ban majd 17,5 ezer ember talált magának munkát, 5 ezerrel több az előző év azonos időszakához ké­pest. „Ennél is jobb hír azonban, hogy az elmúlt évhez képest 824 frissen végzett középiskolással kevesebb kérte felvételét a mun­kaügyi hivatalok nyilvántartásába, ami azt bizonyítja, hogy ma már a pályakezdők is gyorsabban talál­nak maguknak munkát. Az elmúlt hónapban 37 ezer olyan szabad ál­lást kínáltak, amelyek a pályakez­dők számára is alkalmasak voltak” - tette hozzá a miniszter. Idén ráadásul már a tömeges el­bocsátások sem jelentettek akkora kihívást, mint tavaly. Míg a múlt év első kilenc hónapjában ezek több mint 8300 állást veszélyeztettek, az idei év azonos időszakában nem egész 6200-at. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi embertől válnak meg a munkáltatók, hiszen az állami segítséggel többnyire si­kerül elkerülni a tömeges elbocsá­tást” - állítja Krajniak. Szerinte a legrosszabb helyzetről továbbra is az ország délkeleti járásaiból szá­molhatnak be. E hónaptól ezért egy új abb programot hirdettek meg. Az erre fordított 52 millió euróból 14 ezer új munkahelyet szeretnének létrehozni, előnyben részesítve a délkeleti járásokat. A frissen végzett középiskolások közül az elmúlt évhez képest idén szeptemberben 824-gyel keveseb­ben kérték felvételüket a munka­ügyi hivatalok nyilvántartásába (TASR-felvétel) Pozsony. A szlovák vendéglátóipar szakmai szervezetei szerint az ágazat továbbra sem képes talpra állni a járvány előző hullámai okozta sokkból. Épp ellenkezőleg, egyre rosszabb a helyzet, így újabb elbocsátási hullám fenyeget. „A vendéglátás a járvány által leginkább sújtott ágazatok közé tar­tozik, amely képtelen kiheverni az őt ért megpróbáltatásokat. A vállalko­zások többsége még mindig veszte­ségesen üzemel, egyesek pedig to­vábbra sem nyitottak ki, mert csak így spórolhatnak a költségeiken” - állítja Tomás Malatinsky, a Munka­adók Országos Szövetségének (AZZZ) az elnöke, aki szerint újabb tömeges elbocsátások fenyegetnek a bajba jutott vállalkozások részéről. A szakmai szervezet szerint az ága­zatnak gondot okoznak a Covid­­automata szigorú szabályai is, mi­közben az állami támogatásokat lát­ványosan lefaragták, egy részüket pedig meg is szüntették. Malatinsky szerint a vállalkozásoknak sokat se­gíthetne a szolgáltatásaikra kisza­bott áfakulcs lefaragása. A kormány ettől azért ódzkodik, mert nem sze­retné, ha a jelenlegi helyzetben csökkennének az adóbevételei, Malatinsky szerint azonban a kül­földi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áfakulcs csökkentésével még nőhetnek is az állam bevételei. Míg a vendéglátóipari vállalkozá­sok egy része újabb elbocsátásokat fontolgat, másoknak épp ellenkező problémái vannak. A járvány koráb­bi hullámai során tömegesen elbo­csátott szakképzett alkalmazottak egy része elvesztette bizalmát az ágazat­ban, attól tartva, hogy a következő járványhullámok során újra munka nélkül maradhat, ha étteremben vál­lalna állást. „A vendéglátásnak emi­att egyre nagyobb gondot okoz az al­kalmazottak hiánya. Akik maradtak, olyan kincsnek számítanak, amit bármi áron igyekszünk megtartani” -mondta el Viliam Pavlovsky, a Szlo­vák Gasztronómiai Szövetség (ASG) elnöke, hozzátéve azonban azt is, hogy épp az alkalmazottak jelentik a legnagyobb költséget a vállalkozá­soknak, amelyek így két malomkő közt őrlődnek. Malatinsky szerint a vendéglátás jelenleg - a kisegítő sze­mélyzettel együtt - nagyjából 200 ezer embernek nyújt megélhetést, a kormánynak szerinte így erre az ága­zatra ugyanolyan figyelmet kellene fordítania, mint a pozsonyi Volks­wagenhez és a kassai U. S. Steelhez hasonló nagyvállalatokra. (mi.TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents