Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-20 / 242. szám
KÖZÉPISKOLÁK ■ 2021. OKTOBER www.ujszo.com Az utóbbi két évben szinte minden a koronavírusról szólt: a világjárvány terjedésének megakadályozása céljából elfogadott intézkedések jelentős mértékben befolyásolták és a mai napig befolyásolják az élet valamennyi területét. Az oktatást, a pályaválasztást, a középiskolai felvételiket is a váratlanul kialakult új helyzethez kellett és kell igazítani. Távoktatás a kilencedikesek szemszögéből Amikor kitört a járvány első hulláma, 2019 márciusában bezárták az iskolákat, majd beindult a távoktatás. Volt, ahol gyorsan áttértek erre a modern oktatási formára, sok helyen azonban döcögött a rendszer, néhol pedig különböző okokból teljesen megszakadt a kapcsolat a gyerekek és az oktatási intézmények között. A tanév végén egy rövid időre a tanulók visszaülhettek az iskolapadokba, majd következett a nyári szünet, utána pedig a járvány második hulláma, és 2020 októberében megint bezárták az iskolákat. Korlátozások a világjárvány miatt Ebben a helyzetben kellett az utóbbi két tanévben az alapiskolák végzős tanulóinak eldönteniük, hol szeremének továbbtanulni. A pszichológiai-pedagógiai központok egy ideig egyáltalán, később pedig sok helyen korlátozottan működtek, az online kommunikáció a pályaválasztási tanácsadókkal nem volt mindig zökkenőmentes, és így nehezebb volt szakmai vagy akár baráti tanácsot kérni. Két évvel ezelőn elmaradt a Monitor 9 néven ismert tudásszintfelmérés, melynek eredményeit figyelembe szokták venni a középiskolai felvételiken. Magukat a felvételi vizsgákat sem lehetett biztonságosan megszervezni, ezért az oktatási minisztérium úgy döntött, hogy a diákok személyesen nem vesznek részt a felvételin, sőt 2 éve nem is volt felvételi vizsga a középiskolákban. Tavaly már voltak felvételi vizsgák, és a Monitor 9-et is megszervezték, de nem márciusban, ahogyan egyébként szokták, hanem júniusban, így annak eredményeit nem vehették figyelembe a középiskolai felvételi folyamat során. Egyesek dicsérték, mások bírálták a hónapokig tartó távoktatást, miközben egyre erősödtek azok a hangok, hogy az oktatás színvonala csökkent, a mostani gyerekek az elmúlt két évben alig tanultak meg valamit, és a szociális kapcsolattartás szempontjából is sokat ártott a távoktatás. A tavalyi tudásszintfelmérés elsősorban azt a célt szolgálta, hogy képet kapjanak az oktatás állapotáról és arról, hogy a távoktatás milyen hatással volt az oktatás színvonalára. Közvélemény-kutatás Az oktatási minisztérium úgy döntött, az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NUCEM) segítségével alaposabban megvizsgálja a helyzetet - tavaly nemcsak a tanulók tudásszintjét, hanem azt is felmérték, hogyan zajlott a távoktatás, milyenek a tapasztalatok. A 2021. május 31. és június 11. között megvalósított reprezentatív felmérés a kilencedikesekre és a nyolcosztályos gimnáziumok negyedikeseire fókuszált. A közvélemény-kutatásba 478 intézmény összesen 11 999 diákja kapcsolódott be, akik a távoktatásra vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőíveket töltöttek ki, valamint a tudásszintjüket felmérő teszteket oldottak meg az oktatási nyelvből (szlovák és magyar nyelvből és irodalomból), valamint matematikából. Az NÚCEM kiértékelte és az ősszel nyilvánosságra hozta a felmérés eredményeit. Az adatok az intézet honlapján is hozzáférhetők, böngészhetők. Legfontosabb eredmények A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a távoktatás keretében a tanulók 94,6%-a kapcsolódott be az online órákba, s 84,3% jelentkezett be mindennap az interneten keresztül. Azok közül a gyerekek közül, akik nem csadakoztak az online órákhoz (5,4%), mintegy 4,7% kapott valamilyen támogatást az iskolájától - például az új tananyaghoz felhasználható segédanyag, feladatlapok, gyakorlatok, házi feladatok formájában. A maradék 0,7%, nem vett részt az online órákon, a tanárától és az iskolától nem kapott semmilyen házi feladatot vagy segédanyagot. A diákok válaszaiból az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magániskolák és az egyházi intézmények tanulói naponta gyakrabban voltak online, mint az állami iskolák diákjai. Technikai felszereltség A megkérdezettek 70%-a elismerte, hogy az iskolája felmérte a tanulók műszaki felszereltségét, de csak alig 15%-nak tudtak technikai segítséget nyújtani. A diákok 85,6%-ának nem kellett osztoznia otthon senkivel azon a berendezésen, amely segítségével részt vett az online órákon. A többség elégedett volt a rendelkezésre álló berendezéssel, és csaknem ugyanannyinak (78%) nem okozott gondot a számítógép és az internet használata. Ugyanakkor a tanulók mintegy felének időnként segítségre is szüksége volt a számítógép kezelésével vagy a feladatok megoldásával kapcsolatban, s ilyenkor a szülőktől, nagyobb testvértől vagy más családtagtól kaptak segítséget. leggyakrabban laptopot vagy notebookot használtak (44,5%), és a fiatalok mintegy harmada mobiltelefon segítségével tanult. Jobb a távoktatás? A tanulók mintegy kétharmadának a távoktatás állítólag jobban megfelel a jelenlétinél. Ezt az oktatási formát a leginkább a Kassai kerületben (65,3%) dicsérték. A megkérdezettek 70%-a azt is elismerte, hogy az online óra alatt olyasmivel is foglalkozott, aminek semmi köze nem volt a tanórához, például eseteit, filmet nézett, online játékot játszott stb. Ezt napi szinten a gyerekek 45,2%-a csinálta, legtöbben a Pozsonyi kerületben (52,7%). Applikációk A tanulók több mint kétharmadának megfeleltek és egyszerűen A tanulók tudásszintje aszerint, milyen szociális környezetből származnak | Szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók 8 Szociálisan nem hátrányos környezetből származó tanulók kezelhetők voltak az oktatás során használt applikációk, főleg az EduPage, a Microsoft Teams és a Zoom. A megkérdezettek mindössze harmada ismerte el, hogy így nehezebb volt tanulni, és főleg a matematika, a fizika és a kémia okozott problémát. Ezzel ellentétben az idegen nyelveket és a szlovák nyelvet oktató órákat így jobban élvezték. Az viszont sokaknak nem tetszett, hogy a távoktatás alatt mintha több házi feladatot kaptak volna, mint az iskolában szoktak. Főleg a nyolcosztályos gimnáziumok tanulóinak volt ilyen érzésük. Szociális kapcsolatok A távoktatás legnagyobb hátránya a szociális kapcsolatok hiánya volt. A tanulók picivel több mint féle elismerte, hogy hiányolta az osztálytársakat, a személyes kapcsolatot az osztályban. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek nagyobb mértékben érezték magukat elszigetelve a barátaiktól, és jobban vágytak arra, hogy személyesen találkozzanak a tanáraikkal, valamint az iskolájuk többi szakemberével - az iskolai pszichológussal, a speciális pedagógussal, a nevelési tanácsadóval - is. A szociális kontaktus a fogyatékkal élő és valamilyen egészségügyi problémával küszködő gyerekeknek is nagyon hiányzott, derül ki az NÚCEM felméréséből. Monitor 9 2021 júniusában matematikából, szlovákból és magyarból volt tudásszintfelmérés. A magyar iskolákban a matematikatesztet magyarra fordították, matematikából mindenhol tesztelték a gyerekeket. Szlováktesztet a szlovák és az ukrán tannyelvű iskolákban írtak, a magyar tannyelvűekben nem, ott csak magyarból tesztelték őket. Matematikából országos viszonylatban a tanulók 56,4%-os eredményt értek el, a legjobban a Zsolnai kerületben (61,3%) szerepeltek. A nyolcosztályos gimnáziumok diákjai 76,0%-ot, az alapiskolások 54,8%-ot, a sportiskolák végzősei 49,8%-ot értek el. A gyerekek 44,1%-a bevallotta, hogy a távoktatás alatt rosszabb volt készülni erre a tesztelésre, és a matematikát sokak szerint jobb az iskolában gyakorolni. Szlovákból az országos eredmény 61,6%, a legjobban a Nyitrai kerület tanulói (63,6%) teljesítettek. A nyolcosztályos gimnáziumok diákjai ez esetben is ádagon felüli (74,1%) teljesítményt nyújtottak, az alapiskolások eredménye 60,5%, a sportiskolásoké pedig 58,6%. Magyar nyelv és irodalom Magyarból a gyerekek 65,9%-os eredményt értek el. A teszt irodalmi része jobban sikerült (69,4%), mint a nyelvtani feladatsor (58,4%), az értő olvasással kapcsolatos rész eredményessége pedig 68,9% volt. A tanulók több mint fele úgy véli, a nyelvtan bizonyos részei - például a mondatelemzés - jobban elsajátíthatók az iskolában, mint távoktatás keretében. A magyar iskolások 33,4%-a szerint a matematika-, a szlovák- és a magyarórák online formában unalmasabbak voltak, mint a jelenléti oktatás során. A gyerekek mintegy fele állítja, hogy a letesztelt tantárgyakra rendszeresen és lelkiismeretesen készült a távoktatás alatt is, és mintegy 28,5%-a elismerte, hogy a karanténban nem tanult olyan rendszeresen, mint amikor iskolába járt. (sza)
