Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-20 / 242. szám
RÉGIÓ 2021. október 20.1 www.ujszo.com Felújítják az alsószeli műmalmot A felújítás keretében az udvart is rendbe teszik (A galántai múzeum felvétele) TORNYAI BIANKA Nagyszombat megye saját költségvetéséből újltja fel az évtizedek óta kihasználatlanul élló ópiiletet, ahol a Galántai Honismereti Múzeum raktára lesz, de egy állandó kiállítás is helyet kap a malom történetéről. rrrc.^M Takács Mihálytól, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatójától megtudtuk, a malom épületét az utolsó időkben a Jednota használta levéltárként, Nagyszombat megye most megvásárolta a szervezettől. Fontos a felújítás „Ilyen szempontból számunkra is megfelelő lenne az épület, hiszen a múzeum is raktárként használná. Az épületet legutóbb az 1970-es években újították fel, amikor a Jednota használatba vette. Az 1990-es évek végétől kihasználatlanul áll az egykori műmalom. A mai követelményeknek előírásoknak nem felel meg az állapota. A legnagyobb kihívás, ami miatt szükség van a felújításra az, hogy állandó kiállítást szeretnénk berendezni az első emeleten az alsószeli gőzmalom történetéről. Sajnos két malomkövön kívül eredeti gépek, berendezések nem maradtak fenn, de az 1920-30-as évekből származó szerkezeteket, például hengerszéket, osztályozó berendezést szeretnénk kiállítani, amelyek hasonló malmokban működtek” - vázolta fel az elképzeléseket Takács Mihály. Elmondta, hogy a honismereti múzeum gyűjteményének tárolására jelenleg épületet bérelnek, ami egyrészt jelentős anyagi megterhelést jelent, másrészt a gyűjteményt megfelelő körülmények között kell tárolni. Mivel bérleményről van szó, sem értelme, sem lehetőség nem volt arra, hogy javítsanak a tárolás körülményein, ezért is szeretnék, ha minél hamarabb átszállíthatnák a gyűjteményt a saját épületükbe. „Reméljük, hogy mindent el tudunk itt helyezni és marad annyi hely, hogy ne kelljen néhány évtizedig újabb raktárhelyiséget keresni, hiszen a gyűjtemény egyre növekszik” - tette hozzá a múzeumigazgató. A történetéről Az alsószeli malmot a monarchia idején, a 19. század végén részvénytársaságként alapították főleg alsó- és felsőszeli, valamint környékbeli részvényesek.,,Miután a vízimalmok kapacitása kevésnek bizonyult, divatba jöttek a gőzzel hajtott, úgynevezett műmalmok. A környéken sok nagyközség volt, de nem volt a közelben olyan malom, amelynek elég kapacitása lett volna az igények kielégítésére, így először Felsőszeliben terveztek malmot építeni, de viták alakultak ki az elhelyezésével kapcsolatban, ezért Alsószeliben épült meg a malom. Sok háztartásban ma is lehet találni az akkori részvényekből, és a múzeumban is van belőlük. Egészen a második világháború utánig részvénytársaságként működött a malom. A részvényesek nagy részét kitelepítették. A kitelepítési dokumentumokból tudjuk, hogy jegyzékbe vették a malom részvényeit. Az 1948-ban történt államosítás után elhanyagolt, a ‘60-as évek végére teljesen lepusztult épület lett belőle, ezután vásárolta meg a Jednota és alakította át irattárrá, amely a ‘90-es évekig működött. Azóta üresen áll az épület, illetve egy-egy részét bérbe adták, például asztalosmühely működött ott egy ideig” - foglalta össze a malom történetét Takács Mihály. Tavaszra elkészülhet A felújítás részeként a külső tereket, az udvart is rendbe teszik, ahol a tervek szerint kulturális rendezvényeket is szerveznek majd. „A közelben van a helyi kultúrház, amelynek udvarán is aktív közösségi élet folyik, akár a községgel együttműködve is lehet majd közös rendezvényeket szervezni, de például kézművesvásároknak is lehetne teret adni a malom udvarán. A felújítás a megye költségvetéséből valósul meg, az előzetes számítások szerint 600 ezer euró lesz. Bízom benne, hogy a koronavírus miatt nem jön közbe olyan probléma, hogy hónapokat kell majd várni az építőanyagokra, ami mostanság sajnos előfordul, annál is inkább, mert a monarchia korabeli épület felújításához speciális szigetelőanyagokra is szükség lesz, hiszen a külső arculatát szeretnénk eredeti formájában megtartani. A tetőcserén kívül komoly szerkezeti átalakítás nem lesz, így, ha az időjárás is kedvező lesz, jövő tavasszal, legkésőbb nyáron elkezdhetjük a múzeumi gyűjtemény költöztetését” - fogalmazott bizakodva az igazgató. Sikeres Duna-projektek SOMOGYI KATALIN A napokban zárult le az összeurópai environmentális projektek versenye, amelyben a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás pályázata sikerrel szerepelt. POZSONY Nem ez az első és bizonyára nem is az utolsó alkalom, hogy a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ) projektje pozitív elbírálást kapott a nemzetközi fórumon. A LIFE WILDisland felhívására több mint ezer projekt érkezett, közülük kevesebb mint száz lett befutó. Utóbbiak között van a BROZ pályázata is, amely két csallóközi sziget újraélesztéséről szól. Szap és Kolozsnéma községek melletti Duna szigetekről van szó. Ezt a két szigetet körbeölelő mellékágakat fogják a közeljövőben uniós támogatásból kitisztítani és eredeti állapotukba visszaállítani. „A Duna menti szigetek hajdanában természetes dinamizmussal fejlődtek. Az őket körbefolyó mellékágak csordultig voltak a folyó vizével, és éltették, ahogy az ártéri erdőket, úgy a talajvizet is. Ezek az egyedi szigetek még mindig léteznek a folyó medrében, ám a hajóutak változtatása, az árvízvédelmi intézkedések és egyéb módosítások miatt a víz áramlása megváltozott a szigetek körül. Ezeket a változásokat szeretnénk megfelelő módon korrigálni a LIFE WILDisland program keretében, mert ezek a szigetek nemcsak egyedi biotópok, hanem értékes madárfajok fészekrakó és nagyon sok hal ívó helyei is” - jelentette ki Tomás Kusík, a BROZ elnöke. Az elmúlt időszakban a Duna menti országok részletesen feltérképezték a folyó valamennyi szigetét. Németországtól Romániáig a 912 sziget közül 147 kitűnő, természetes állapotban van, sőt, 106 szigeten tökéletes ártéri erdőket találunk. A természetvédők 238 olyan szigetet is beazonosítottak, amelyek a folyami áramlás korrekciójával visszaállíthatóak természetes állapotukba. „A LIFE WTLDisland program projektek százait foglalja magába, amelyek közül valamennyi a dunai szigetek megmentéséről szól, és minden ország, melyet a Duna folyama érint, részt vesz benne. A mi projektünk zöldet kapott, most a Vízgazdálkodási Kutatóvállalat (Vyskumny ústav vodného hospodárstva) a megvalósítási tanulmányok kidolgozását fogja elkezdeni. Legkorábban egy éven belül, vagyis 2022 telén kezdődhetnek el a munkálatok. A projekt megvalósítására 6 évünk van” - nyilatkozta lapunknak Andrea Froncová, a BROZ szóvivője. Újraélesztik a dunai szigeteket (Somogyi Tibor felvétele) Méltó helyre került az Afrika-kutató mellszobra (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Kittenberger Kálmán jeles Afrika-kutató, zoológus mellszobrát a nemzetközi hírű vadász és természettudományi író születésének 140. évfordulóján helyezték ki a zsinagógával szembeni parkban, a róla elnevezett utcában. HÍZ3 Nagy meglepetés volt, amikor három évvel ezelőtt a Barsi Múzeumban, I. Koháry Istvánnak, Hont vármegye főispánjának plasztikáját leplezték le, és Túri Török Tibor szobrászművész még egy alkotással, Kittenberger Kálmán mellszobrával ajándékozta meg a lévaiakat. A közelmúltban elhunyt lévai alpolgármester, Tolnai Csaba akkor városi és megyei képviselőként, a Lévai Városszépítő Társulás elnökeként vett részt az átadási ünnepségen. Nagy örömmel fogadta az ajándékot, engedte, hogy lencsevégre kapjuk a Kapitány-épületre elhelyezett mellszobornál, és már akkor szorgalmazta annak talapzatra helyezését a róla 2001-ben elnevezett közeli kis utcában. A szobor kihelyezését Tolnai Csaba már nem érhette meg, ám annak ünnepi leleplezésével egyfajta emléket is állított a város vezetése a fiatalon elhunyt alpolgármesternek, aki fontos történelmi értékmentő munkát végzett a járási székhelyen. Kittenberger Kálmán, a magyar vadászirodalom klasszikusa, a Nimród vadászlap szerkesztője is volt. Szülővárosában végezte elemi és középiskolai tanulmányait, és a lévai tanítóképzőben természetrajz tanára, Kriek Jenő taKittenberger Kálmán lévai mellszobra nította meg az állatok preparálására. Kittenberger a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség lévai csapatának a névadója. Több mint hatvanezer példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Vadászatai során nemegyszer került életveszélyes helyzetbe, dulakodott vadállatokkal, de más támadások is érték. 1948-ban a politikai hatalom félreállította, és csak 1956 után rehabilitálták. Az átadási ünnepségen részt vettek a talapzat állításához szükséges összeget jóváhagyó testület tagjai, a lévai cserkészek, a Reviczky Társulás tagjai, valamint Érd testvérváros és Nagymaros küldöttsége. Nagymarosban hunyt el, ahol utcát neveztek el róla, és emlékházat nyitottak az egykori otthonában. A nagy vadász mellszobra 1971 óta díszíti Nagymaros főterét. Kittenberger Kálmán több könyvet írt, ilyen a Vadász- és gyüjtőúton Kelet-Afrikában, A megváltozott Afrika, Kelet-Afrika vadonjaiban, Vadászkalandok Afrikában, vagy az Oroszlánkaland Afrikában. Kalandor vadászok - vadászó kalandorok címmel elbeszélések, karcolatok, vadászélmények, állatportrék jelentek meg tőle és Fekete István Kittenberger Kálmán élete címmel írt könyvet a jeles kutatóról. A nagy utazó időnként ellátogatott a szülővárosába, és néhány értékes darabbal, egy oroszlán koponyájával, kagylókból készült, bennszülöttektől kapott nyaklánccal gazdagította a múzeum gyűjteményét. Az utolsó vadászat című játék- és dokumentumfilmet, amelyben a vadászként is ismert Bodrogi Gyula színész alakítja Kittenberger Kálmánt, a közelmúltban megrendezett Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmával mutatták be.
