Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-20 / 242. szám
2 I KÖZÉLET 2021. október 20.1 www.ujszo.com A költségvetés megvágása végeredményben az egész egészségügyre kihathat A fiatal orvosok a gyengén felszerelt szlovák kórházak helyett inkább Csehországba vagy Ausztriába mennek dolgozni (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A szakszervezetek szerint az egészségügyi költségvetés megvágásának súlyos következményei lehetnek a betegellátás szempontjából. Ahogy arról lapunk is beszámolt, jövőre 232 millió euróval kevesebb jut az állami biztosítottak egészségügyi ellátásának kifizetésére. Igor Matovic (OLaNO) pénzügyminiszter a friss adó-előrejelzésekkel indokolta a döntést, amely hatalmas felháborodást váltott ki az egészségügyi szakszervezetek körében. Az orvosok, a kórházak, a biztosítók és a betegek képviselői egy kerekasztalbeszélgetésen hívták fel a figyelmet arra, hogy a kevesebb pénz milyen súlyos rendszerszintű hibákat idézhet elő a betegellátásban. Állami biztosítottak Az állami biztosítottak kategóriájába tartoznak a gyermekek, a diákok, a szülési szabadságon lévők, az idősek, valamint a hajléktalanok is. Ezen csoportok ellátására az állam átlagban havi 39 eurót fizet, ami a szakértők szerint így is nagyon kevés, a megvágott költségvetés miatt pedig a közeljövőben sem várható jelentősebb növekedés. Michal Stofko, az Egészségbiztosítók Szövetségének (AZP) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a cseh egészségügyi rendszerhez képest jócskán elmaradunk, hiszen ott csaknem dupla ekkora összeget fizetnek az állami biztosítottak után, ami értelemszerűen minőségibb betegellátást is jelent. Michal Pisoja, az AGEL SK kórházhálózat igazgatótanácsának elnöke megjegyezte, a cseheknél a 2010- es évek közepén még hasonló összegeket fizettek az állami biztosítottak után, mint nálunk, viszont az utóbbi 8- 10 évben jelentősen megnövelték a forrásokat, ehhez képest Szlovákiában mindössze pár eurós nagyságrendű emelésről beszélhetünk. Hozzátette, hiába növelik évről évre az egészségügyi költségvetést, a szlovák kórházak ebből szinte semmit sem érzékelnek. Gondban a kórházak Pisoja állítja, a kórházaknak lassacskán azzal is meggyűlik a baja, hogy az egészségügyi dolgozók bérét kifizessék. Az orvosok fizetése ugyanis a két évvel korábbi szlovákiai átlagbér emelkedésével együtt növekszik, ez az úgynevezett valorizációs mechanizmus. Anton Szalay, a Szlovák Egészségügyi és Szociális Szolgáltatók Szakszervezetének (SÓZ ZaSS) elnöke úgy véli, magával a mechanizmussal nincs probléma, sokkal inkább azzal, hogy a kórházaknak nincs miből kifizetnie a béremelkedést. A költségvetésijavaslatba szerinte nem számolják bele az inflációval járó költségemelkedést sem, mint például az elektromos áram vagy a betegek étkeztetésének drágulása. Ennek eredményeként alakul ki az a helyzet, hogy a kórházak képtelenek a modem technikai eszközök beszerzésére és a vonzó munkakörülmények megteremtésére. Elvándorló orvosok Igor Pramuk, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) alelnöke úgy gondolja, a hazai egészségügy nemhogy a nyugati országokkal nem tudja felvenni a versenyt, még Közép- Európában sem számít konkurenciaképesnek. Nem meglepő tehát, hogy a fiatal orvosok a gyengén felszerelt szlovák kórházak helyett inkább Csehországba vagy Ausztriába mennek dolgozni. Marián Petko, az ANS elnöke szerint azonban már nemcsak a nyugati szomszédaink számítanak vonzó célállomásnak az egészségügyi dolgozók számára, hanem Magyarország és Lengyelország is. „A szomszédaink közül már csak Ukrajnával tudjuk felvenni a versenyt”—vélekedett Petko. Anton Szalay megjegyezte, ez a probléma nemcsak az orvosokat érinti, hanem a nővéreket is. Mint mondta, diplomás nővérek mennek Ausztriába dolgozni azért, hogy idősekről gondoskodjanak, mert ez anyagilag kifizetődőbb, mint a szlovák egészségügyben maradni. Spontán optimalizáció A fiatal munkaerő elvándorlása ahhoz vezet, hogy a szlovák egészségügyi intézményekben egyre magasabb a dolgozók átlagéletkora. Ezek az orvosok éveken belül nyugdíjba mennek, és a kórházak képtelenek találni helyettük új dolgozókat. Igor Pramuk szerint vannak olyan kórházi osztályok Szlovákiában, amelyek már csak azért működnek, mert az ott dolgozó egykét idős orvos nem ment nyugdíjba. Ha viszont ez megtörténik, akkor magát az osztályt is bezárhatják, hiszen szinte lehetetlen utánpótlást találni. „Ezt nevezhetjük akár spontán optimalizációnak is. A folyamat mindenképpen a kórházi osztályok, vagy akár teljes kórházak bezáráshoz is vezethet, függetlenül attól, mit ígér Boris Kollár” - mondta Pramuk, ezzel utalva a parlament elnökének kijelentésére, mely szerint nem fogja hagyni, hogy az egészségügyi minisztérium készülő kórházreformja miatt bezárjanak néhány regionális intézményt. Mi lenne a megoldás? Anton Szalay szerint akkor lehetne elérni jelentős változást az egészségügyben, ha egyrészt megemelnék az állami biztosítottak után fizetendő pénzösszeget, másrészt pedig bevezetnének egy olyan mechanizmust, amely az infláció miatti megemelkedett költségekre is reagál. Marián Petko hozzátette, számításaik szerint legalább 1 milliárd eurós emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a betegellátás minősége valóban javuljon. Michal Pisoja úgy gondolja, ha meg akarjuk közelíteni a cseh egészségügyi ellátás színvonalát, akkor százalékarányosán is annyit kellene rászánni Szlovákia GDP-jéből, amennyit a szomszédaink is elkülönítenek. AdBIue-hiány: az állam már közbelépett, pánikra állítólag egyelőre nincs ok DEMECS PÉTER Tény, hogy a korszerű dízelautók működéséhez szükséges AdBIue-adalékból hiány van, s az állam már elrendelte a rendkívüli tartalékok felvásárlását, az átlagos autótulajdonosoknak egyelőre nincs mitől tartaniuk, ás nincs értelme fölöslegesen túl sok adalékot felvásárolni. A személyszállítóknak ás fuvarozóknak viszont mór csak körülbelül kát hétre elegendő AdBIue-tartalákuk van. Pozsony. A lehetséges válsághelyzetre a héten már a szlovák gazdasági minisztérium is reagált. Richard Sulik gazdasági miniszter utasítására az Állami Tartalékalap 500 ezer liter AdBlue-t fog felvásárolni. A minisztérium a Pravda napilap értesülései szerint ugyanakkor megegyezett a gyártókkal és forgalmazókkal, hogy az adalékot kizárólag szlovákiai fuvarozóknak, forgalmazóknak árulják. Azt egyelőre nem tudni, hogy az állam teljesen megtiltja-e az AdBlue árusítását. A fővárosban az elmúlt napokban véletlenszerűen meglátogattunk öt benzinkutat, s ebből három helyen már elfogyott az adalék. A benzinkutak alkalmazottai szerint érezhető, hogy megnőtt az adalék iránti kereset, s az emberek a megszokottnál többet vásárolnak belőle. Azok a dízelautók, amelyek működéséhez szükséges az AdBlue, az adalék nélkül nem működnek (Felvétel: Shutterstock) Tagadhatatlan tény, hogy az AdBlue már most hiánycikknek számít, a modem dízelautók tulajdonosainak így sem kellene pánikba esniük. Elsősorban azért, mert egy átlagos személyautóban az AdBlue-tartály térfogata 13-19 liter körül mozog, ami nagyjából 15-20 ezer kilométer megtételére elegendő. A forgalmazók ráadásul egy konkrét gyártó kiesése után megpróbálnak más beszállítókat találni, és pótolni a kiesést. Kérdés, milyen áron. Ha az AdBlue-ból ugyanis komoly hiánycikk lesz, mert elkezdik pánikszerűen felvásárolni a tartalékokat, akkor az adalék ára is megemelkedhet. Már most biztos, hogy a legnagyobb problémája az autóbusz-társaságoknak és teherfuvarozóknak lehet.
