Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-19 / 241. szám

www.ujszo.com | 2021. október 19. KULTÚRA 113 Lizzy (Léa Seydoux) és Störr kapitány (Gjis Naber) (Fotó: Mozmet) HAVRAN KATI A cannes-i nyári világpremiert követően A feleségem törté­nete egészen eltérő kritikákat kapott - voltak, akik nagyon szerették, és voltak, akik egyáltalán nem. Nekünk, akiknek nem volt szerencsénk a francia vagy a későbbi fesz­tiválbemutatókon részt venni, őszig kellett várnunk, hogy eldönthessük, kinek van iga­za: a lesajnáló angolszász kri­tikusoknak, vagy az éljenző európaiaknak. A negatív hangnemben írók há­rom kivetnivalót találtak Enyedi Il­dikó filmjében. Mig a főszereplő, Störr kapitány szerepét Gjis Naber holland színész alakítja, és francia és olasz színészek is szerepelnek a filmben, a történet angolul játszó­dik. Angol és amerikai kritikusok a színészek akcentusaira és a nyelve­zet természetellenességére panasz­kodtak, azzal, hogy inkább irodalmi, mintsem beszélt nyelvet hallani a filmben. Sokan morgolódtak a film hosszán - míg Rév Marcell kame­rája vizuálisan gazdag, szemet gyö­nyörködtető néznivalót kínál, a film 169 perce meglehetősen lassú ütem­ben bontakoztatja ki az eseménye­ket. Harmadsorban pedig azt kifo­gásolták, hogy a sokkal érdekesebb női karakter ellenére Enyedi arány­talanul sok figyelmet szentel a férfi főszereplőnek. Az első két kritikával most ne fog­lalkozzunk, hiszen ezek megítélése kulturális vagy egyéni ízlés kérdése. Míg angol anyanyelvűeknek való­ban természetellenesnek hangozhat a nyelv, én például kimondottan él­veztem Sergio Rubini olasz színész kemény akcentusát, aki Kodor, a minden hájjal megkent üzletember szerepét játssza, sőt, szerintem a nyelvi sokszínűség sokkal inkább tükrözi a húszas évek Európáját, mint a standard angol, és lévén hogy regényadaptációról beszélünk, az irodalmi színezetet is helyénvalónak éreztem. Ugyanígy van, aki értékeli azt, ahogyan a film két és fél órára lelassítja az időt - és nem szokatlan manapság az az alkotói szándék, hogy a mü kiragadja a nézőt a roha­nó világból - mások hiányolhatják a történet gördülékenységet. A harmadik kritikával azonban érdemes foglalkozni. A női karak­tert, Lizzyt alakító francia Léa Sey­doux elbűvölő, és nem elhanyagol­ható tény, hogy szépsége révén igazi filmcsillagalkat. A nemzetközi filmipar üdvöskéje lehet rövidesen (az új Bond-filmben is játszik), de Seydoux odafigyel arra, hogy művészi értékű, igényes alkotások­ban szerepelhessen. Lizzy karakte­rét nagyon átgondoltan alakítja: egy végig titokzatos, érzéki francia nőt látunk. Sem Störr kapitány, sem pe­dig mi, nézők nem tudjuk eldönteni, boldog-e a férje mellett, és valóban szereti-e. Lizzy számára a játék fon­tos a szerelemben. Bonyolult sze­mélyiséget sejtünk, aki gazdag fan­táziavilággal rendelkezik - ide azonban Enyedi nem enged betekin­tést, és az angolszász kritikusok ezt kifogásolták. Annak fényében, hogy a filmvilág is szeretné felszámolni férfiközpon­túságát, és ma már szerencsére egy­re több női főszerepű történetet lá­tunk a vásznon, ez az érv érthető. Enyedi Ildikó filmje azonban nem női narratívára formálja át Füst Mi­lán regényét, hanem hűen a regény­hez, a kapitány szemszögéből me­séli a történetet. A film célzottan a férfi fejlődéstörténetét állítja a sze­relmi kapcsolat középpontjába. Enyedi értelmezésében Störr ka­pitány nem egy macsó személyiség, aki uralkodni szeretne feleségén, hanem modem férfi, aki bensőséges kapcsolatra vágyik, ám nem tudja, hogyan nyisson a nő felé. Ez az al­kotói szándék már az elején feltűnik, ahogy a film lépésről lépésre vázolja a karaktert. Störr kapitány, aki ki­zárólag férfi személyzettel működő teherszállító hajókat vezet, érezhe­tően különbözik a nyers tengeré­szektől. Amikor pedig egy Lizzy ne­vére szóló rendőrségi levél miatt el­megy az őrsre, és kiderül számára, hogy Lizzy más férfivel volt az in­cidens során, a nő mentegetőzését megelőzve azt mondja feleségének, hogy az őrsön nem találták meg az aktát. Ebben a pillanatban válik egyértelművé Enyedi elképzelése a karakterről: Störr egyenrangú part­nerként kezeli feleségét, és elsősor­ban megérteni szeretné őt. A két sze­mélyiség különbözősége az, ami megnehezíti a kapcsolatot. A kapitány egyenes ember, hiszen egy hajó kormányzása erős kezet és hajlíthatatlanságot kíván meg attól, aki életben akar maradni a zord hul­lámokon. A tengeren töltött hosszú, magányos órák visszahúzódóvá te­szik, nem érzi magát jól társaságban. Lizzy ezzel szemben könnyed és já­tékos, a húszas évek boldog béke­időjének füstös kávézóit, parfumil­­latát, művészi Párizsát testesíti meg. A film már azért sem vonható pár­huzamba az egyenjogúságért küzdő nő klasszikus narratívájával, mivel Lizzy - a kor szokásai szerint - nem keres pénzt, hanem a férje tartja el, és nem is szegül ellen ennek a társa­dalmi berendezkedésnek. Störr fél­tékenységét pont ez a bizonytalan­ság táplálja, hiszen nem tudja, Lizzy miért tart ki mellette - csak azért, mert eltartja őt, vagy mert valóban szereti? Störr kapitány nem egy olyan fér­fialak, akinek a karaktere a múltba veszett volna. Épp ellenkezőleg, igencsak jogosultsága van annak, hogy a mai kor szellemében tanul­mányozzuk őt. Gondoljuk csak vé­gig: nem hasonlatosak a régi idők tengerészei, akik több hónapra vol­tak távol a világtól, azzal, ahogy ma eltompulnak az érzelmek a fiatal férfiaknál, akik személyes kapcso­latok helyett az internet világába menekülnek? Míg a testiséget értik, a személyes kapcsolatok hiányában faramuci módon állnak az érzelmek előtt. Hasonlóan azokhoz a tenge­részekhez, akik itt-ott ellátogattak bordélyházakba, de valószínűleg fogalmuk sem volt arról, milyen egy férfi-nő kapcsolat, hogyan ismerjék ki a másikat, és mit tehetnek azért, hogy megtalálják a másik nemhez vezető utat. Störr kapitány történe­tében pont az az értékes, hogy nyitni szeretne a másik irányába. Ezért ilyen férfi fejlődéstörténetet legalább annyira fontos látnunk, mint a női emancipáció klasszikus narratíváját. RÖVIDEN Árt a gyerekeknek a Squid Game London. Egy angliai helyi ta­nács arra kéri a szülőket, hogy tiltsák el kiskorú gyerekeiket a Squid Game című koreai Net­­flix-sorozattól, mert az tele van erőszakkal. A világszerte re­kordokat döntögető sorozat a streamingszolgáltató kínálatá­ban 15-ös karikával jelent meg, ám hatévesek is nézik, majd a játszótéren és az iskolaudvaron utánozzák a benne szereplő vé­resjátékokat. A közép-angliai Bedfordshire oktatási szakértői tanulmányban foglalták össze tapasztalataikat, és a helyi ta­nácshoz fordultak aggodalma­ikkal. Ezután valamennyi kis­gyermekes szülő figyelmeztető e-mailt kapott, amelyben foko­zott éberségre szólítják fel őket, gyermekeik testi és lelki sérülé­seinek megelőzése érdekében. Az e-mail kitér arra is, hogy nem elég a Netflixen letiltani a hoz­záférést, mert az epizódok elér­hetőek a YouTube-on és a Tik- Tokon is. Ráadásul - a sorozat népszerűségét meglovagolva - a fejlesztők különféle minijá­­tékokat készítettek a Squid Game alapján a Robloxon és más játékplatformokon. (nme) LP az első magyar hardrock-koncertről Budapest. Először jelent meg bakelitlemezen, mégpedig vá­­gatlan formában az első magyar hardrock-koncert. A legendás Taurus 1972-es felvétele nem­sokára 50 éves. A zenekart Ba­lázs Fecó billentyűs-énekes és Som Lajos basszusgitáros ala­pította, Radics Bélát a Tűzke­­rékből hívták gitárosnak, a do­bos pedig Brunner Győző lett, aki a Metróból érkezett. Hiába imádta őket a közönség, nagy­lemezt nem készíthettek, így nem tudtak áttörést elérni. Eb­ben a felállásban csak egy kis­lemezük lehetett (Zöld csillag; Szólíts meg vándor). (MTI) Művészfilm besorolást kapott az Elk*rtuk Budapest. Art besorolást adott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az Elk*rtuk című magyar politikai kriminek, így nemcsak a multiplexek, de az ország összes artmozija vetítheti a 2006-os őszödi beszéd kiszivá­rogtatását és az azt követő törté­néseket feldolgozó filmet, amelyet október 21 -én mutatnak be. Az NMHH-ban kizárólag a Fi­­deszhez közeli tagok ülnek. A tes­tület azoknak a filmeknek ad art minősítést, „amelyek művészi ér­tékükkel hozzájárulnak a magyar, az európai és az egyetemes audio­vizuális kultúra fejlődéséhez, vagy amelyet a bizottság oktatási, kul­turális szempontból jelentősnek, magas művészi színvonalúnak ítél.” Azt, hogy az Elk*rtuk eseté­ben mely kritériumok valósultak meg, egyelőre nem tudni. Kálomista Gábor, a film produ­cere korábban azzal vádolta meg a Budapest Filmet, hogy szándéko­san, politikai nyomásra kevés fő­városi moziban tervezik vetíteni a filmet. Az előzetes jegyfoglalások azonban azt mutatják, hogy egye­lőre nincs kimagasló érdeklődés iránta. Az is kiderült, hogy bemu­tató utáni napon már ingyenes ve­títéseket tartanak néhány helyen, amelyeket beszélgetés követ az alkotókkal. A producerek a két legnagyobb streamingszolgáltatóval is tár­gyalnak, a nemzetközi premier pedig Brüsszelben lesz. A főbb szerepeket Bede-Fazekas Sza­bolcs, Bánovits Vivianne és Trill Zsolt alakítja, Dobrev Klárát pe­dig Gubás Gabi játssza. A szakmai berkekben csak „Gyurcsány-film”-ként emlege­tett alkotás költségvetése 800 mil­lió forint, ami magyar viszonylat­ban tekintélyes összegnek számít. Kálomista Gábor egy interjúban cáfolja, hogy propagandafilm ké­szült volna. Quk) Melléklet az Új Szóban! keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál vJ ) Vágyódás a szeretetre Envedi Ildikó fiimiét a hazai mozik a Be2Can fesztivál keretén belül is vetítik a héten 1

Next

/
Thumbnails
Contents