Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-19 / 241. szám
www.ujszo.com | 2021. október 19. KULTÚRA 113 Lizzy (Léa Seydoux) és Störr kapitány (Gjis Naber) (Fotó: Mozmet) HAVRAN KATI A cannes-i nyári világpremiert követően A feleségem története egészen eltérő kritikákat kapott - voltak, akik nagyon szerették, és voltak, akik egyáltalán nem. Nekünk, akiknek nem volt szerencsénk a francia vagy a későbbi fesztiválbemutatókon részt venni, őszig kellett várnunk, hogy eldönthessük, kinek van igaza: a lesajnáló angolszász kritikusoknak, vagy az éljenző európaiaknak. A negatív hangnemben írók három kivetnivalót találtak Enyedi Ildikó filmjében. Mig a főszereplő, Störr kapitány szerepét Gjis Naber holland színész alakítja, és francia és olasz színészek is szerepelnek a filmben, a történet angolul játszódik. Angol és amerikai kritikusok a színészek akcentusaira és a nyelvezet természetellenességére panaszkodtak, azzal, hogy inkább irodalmi, mintsem beszélt nyelvet hallani a filmben. Sokan morgolódtak a film hosszán - míg Rév Marcell kamerája vizuálisan gazdag, szemet gyönyörködtető néznivalót kínál, a film 169 perce meglehetősen lassú ütemben bontakoztatja ki az eseményeket. Harmadsorban pedig azt kifogásolták, hogy a sokkal érdekesebb női karakter ellenére Enyedi aránytalanul sok figyelmet szentel a férfi főszereplőnek. Az első két kritikával most ne foglalkozzunk, hiszen ezek megítélése kulturális vagy egyéni ízlés kérdése. Míg angol anyanyelvűeknek valóban természetellenesnek hangozhat a nyelv, én például kimondottan élveztem Sergio Rubini olasz színész kemény akcentusát, aki Kodor, a minden hájjal megkent üzletember szerepét játssza, sőt, szerintem a nyelvi sokszínűség sokkal inkább tükrözi a húszas évek Európáját, mint a standard angol, és lévén hogy regényadaptációról beszélünk, az irodalmi színezetet is helyénvalónak éreztem. Ugyanígy van, aki értékeli azt, ahogyan a film két és fél órára lelassítja az időt - és nem szokatlan manapság az az alkotói szándék, hogy a mü kiragadja a nézőt a rohanó világból - mások hiányolhatják a történet gördülékenységet. A harmadik kritikával azonban érdemes foglalkozni. A női karaktert, Lizzyt alakító francia Léa Seydoux elbűvölő, és nem elhanyagolható tény, hogy szépsége révén igazi filmcsillagalkat. A nemzetközi filmipar üdvöskéje lehet rövidesen (az új Bond-filmben is játszik), de Seydoux odafigyel arra, hogy művészi értékű, igényes alkotásokban szerepelhessen. Lizzy karakterét nagyon átgondoltan alakítja: egy végig titokzatos, érzéki francia nőt látunk. Sem Störr kapitány, sem pedig mi, nézők nem tudjuk eldönteni, boldog-e a férje mellett, és valóban szereti-e. Lizzy számára a játék fontos a szerelemben. Bonyolult személyiséget sejtünk, aki gazdag fantáziavilággal rendelkezik - ide azonban Enyedi nem enged betekintést, és az angolszász kritikusok ezt kifogásolták. Annak fényében, hogy a filmvilág is szeretné felszámolni férfiközpontúságát, és ma már szerencsére egyre több női főszerepű történetet látunk a vásznon, ez az érv érthető. Enyedi Ildikó filmje azonban nem női narratívára formálja át Füst Milán regényét, hanem hűen a regényhez, a kapitány szemszögéből meséli a történetet. A film célzottan a férfi fejlődéstörténetét állítja a szerelmi kapcsolat középpontjába. Enyedi értelmezésében Störr kapitány nem egy macsó személyiség, aki uralkodni szeretne feleségén, hanem modem férfi, aki bensőséges kapcsolatra vágyik, ám nem tudja, hogyan nyisson a nő felé. Ez az alkotói szándék már az elején feltűnik, ahogy a film lépésről lépésre vázolja a karaktert. Störr kapitány, aki kizárólag férfi személyzettel működő teherszállító hajókat vezet, érezhetően különbözik a nyers tengerészektől. Amikor pedig egy Lizzy nevére szóló rendőrségi levél miatt elmegy az őrsre, és kiderül számára, hogy Lizzy más férfivel volt az incidens során, a nő mentegetőzését megelőzve azt mondja feleségének, hogy az őrsön nem találták meg az aktát. Ebben a pillanatban válik egyértelművé Enyedi elképzelése a karakterről: Störr egyenrangú partnerként kezeli feleségét, és elsősorban megérteni szeretné őt. A két személyiség különbözősége az, ami megnehezíti a kapcsolatot. A kapitány egyenes ember, hiszen egy hajó kormányzása erős kezet és hajlíthatatlanságot kíván meg attól, aki életben akar maradni a zord hullámokon. A tengeren töltött hosszú, magányos órák visszahúzódóvá teszik, nem érzi magát jól társaságban. Lizzy ezzel szemben könnyed és játékos, a húszas évek boldog békeidőjének füstös kávézóit, parfumillatát, művészi Párizsát testesíti meg. A film már azért sem vonható párhuzamba az egyenjogúságért küzdő nő klasszikus narratívájával, mivel Lizzy - a kor szokásai szerint - nem keres pénzt, hanem a férje tartja el, és nem is szegül ellen ennek a társadalmi berendezkedésnek. Störr féltékenységét pont ez a bizonytalanság táplálja, hiszen nem tudja, Lizzy miért tart ki mellette - csak azért, mert eltartja őt, vagy mert valóban szereti? Störr kapitány nem egy olyan férfialak, akinek a karaktere a múltba veszett volna. Épp ellenkezőleg, igencsak jogosultsága van annak, hogy a mai kor szellemében tanulmányozzuk őt. Gondoljuk csak végig: nem hasonlatosak a régi idők tengerészei, akik több hónapra voltak távol a világtól, azzal, ahogy ma eltompulnak az érzelmek a fiatal férfiaknál, akik személyes kapcsolatok helyett az internet világába menekülnek? Míg a testiséget értik, a személyes kapcsolatok hiányában faramuci módon állnak az érzelmek előtt. Hasonlóan azokhoz a tengerészekhez, akik itt-ott ellátogattak bordélyházakba, de valószínűleg fogalmuk sem volt arról, milyen egy férfi-nő kapcsolat, hogyan ismerjék ki a másikat, és mit tehetnek azért, hogy megtalálják a másik nemhez vezető utat. Störr kapitány történetében pont az az értékes, hogy nyitni szeretne a másik irányába. Ezért ilyen férfi fejlődéstörténetet legalább annyira fontos látnunk, mint a női emancipáció klasszikus narratíváját. RÖVIDEN Árt a gyerekeknek a Squid Game London. Egy angliai helyi tanács arra kéri a szülőket, hogy tiltsák el kiskorú gyerekeiket a Squid Game című koreai Netflix-sorozattól, mert az tele van erőszakkal. A világszerte rekordokat döntögető sorozat a streamingszolgáltató kínálatában 15-ös karikával jelent meg, ám hatévesek is nézik, majd a játszótéren és az iskolaudvaron utánozzák a benne szereplő véresjátékokat. A közép-angliai Bedfordshire oktatási szakértői tanulmányban foglalták össze tapasztalataikat, és a helyi tanácshoz fordultak aggodalmaikkal. Ezután valamennyi kisgyermekes szülő figyelmeztető e-mailt kapott, amelyben fokozott éberségre szólítják fel őket, gyermekeik testi és lelki sérüléseinek megelőzése érdekében. Az e-mail kitér arra is, hogy nem elég a Netflixen letiltani a hozzáférést, mert az epizódok elérhetőek a YouTube-on és a Tik- Tokon is. Ráadásul - a sorozat népszerűségét meglovagolva - a fejlesztők különféle minijátékokat készítettek a Squid Game alapján a Robloxon és más játékplatformokon. (nme) LP az első magyar hardrock-koncertről Budapest. Először jelent meg bakelitlemezen, mégpedig vágatlan formában az első magyar hardrock-koncert. A legendás Taurus 1972-es felvétele nemsokára 50 éves. A zenekart Balázs Fecó billentyűs-énekes és Som Lajos basszusgitáros alapította, Radics Bélát a Tűzkerékből hívták gitárosnak, a dobos pedig Brunner Győző lett, aki a Metróból érkezett. Hiába imádta őket a közönség, nagylemezt nem készíthettek, így nem tudtak áttörést elérni. Ebben a felállásban csak egy kislemezük lehetett (Zöld csillag; Szólíts meg vándor). (MTI) Művészfilm besorolást kapott az Elk*rtuk Budapest. Art besorolást adott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az Elk*rtuk című magyar politikai kriminek, így nemcsak a multiplexek, de az ország összes artmozija vetítheti a 2006-os őszödi beszéd kiszivárogtatását és az azt követő történéseket feldolgozó filmet, amelyet október 21 -én mutatnak be. Az NMHH-ban kizárólag a Fideszhez közeli tagok ülnek. A testület azoknak a filmeknek ad art minősítést, „amelyek művészi értékükkel hozzájárulnak a magyar, az európai és az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy amelyet a bizottság oktatási, kulturális szempontból jelentősnek, magas művészi színvonalúnak ítél.” Azt, hogy az Elk*rtuk esetében mely kritériumok valósultak meg, egyelőre nem tudni. Kálomista Gábor, a film producere korábban azzal vádolta meg a Budapest Filmet, hogy szándékosan, politikai nyomásra kevés fővárosi moziban tervezik vetíteni a filmet. Az előzetes jegyfoglalások azonban azt mutatják, hogy egyelőre nincs kimagasló érdeklődés iránta. Az is kiderült, hogy bemutató utáni napon már ingyenes vetítéseket tartanak néhány helyen, amelyeket beszélgetés követ az alkotókkal. A producerek a két legnagyobb streamingszolgáltatóval is tárgyalnak, a nemzetközi premier pedig Brüsszelben lesz. A főbb szerepeket Bede-Fazekas Szabolcs, Bánovits Vivianne és Trill Zsolt alakítja, Dobrev Klárát pedig Gubás Gabi játssza. A szakmai berkekben csak „Gyurcsány-film”-ként emlegetett alkotás költségvetése 800 millió forint, ami magyar viszonylatban tekintélyes összegnek számít. Kálomista Gábor egy interjúban cáfolja, hogy propagandafilm készült volna. Quk) Melléklet az Új Szóban! keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál vJ ) Vágyódás a szeretetre Envedi Ildikó fiimiét a hazai mozik a Be2Can fesztivál keretén belül is vetítik a héten 1
