Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-19 / 241. szám

4 I RÉGIÓ 2021. október 19. | www.ujszo.com Munka közben kell a pihenés és az energiapótlás (A ptfelvételei) TORNYAI BIANKA Az Aldea Polgári Társulás azért alakult meg 2009-ben, hogy tagjai szebbé tegyék a szeméttel teleszórt közvetlen környezetüket. Azóta fásítás­sal, parkosítással és egyéb projektekkel is foglalkoznak. Tevékenységükről a társulás elnöke, Pastorek Zsuzsanna és az alelnök, Gaál Benedek beszélt. Legutóbb szombaton gyűjtöttek össze nagyjából egy tonna szemetet a Vág partján, Vághosszúfalu kataszterében. 2009-ben polgári kezdeménye­zésként indult a tevékenységük. A kezdeményezők Pastorek Zsuzsanna, Szalai Zsolt és Botka Tibor voltak. Egyedül könnyebb? „Kétségbeesésünkben akartunk valamit tenni, mert ez a gyönyörű környezet, a Vág partja, tele volt il­legális szemétlerakattal. Nem tudtuk, hogyan lehetne hivatalosan, a köz­séggel való együttműködéssel elérni valamit, és azt a tippet kaptuk, hogy polgári kezdeményezésként nagyobb nyomást tudunk gyakorolni azokra az illetékes szervekre, amelyek kezelik ezt a területet. Megszólítottuk ezeket a szerveket, hogy támogatásukat kér­jük a terület kitisztításában. Az első évben 25 tonna szemetet szedtünk össze kézzel és több mint 40 tonnát gépekkel Vághosszúfalu kataszteré­ben és a Vág töltése mellett. Az ak­kori polgármesterrel, Izsóf Róberttel jó volt az együttműködés, de például a folyópartért felelős Vági Víz­gyűjtővel (Povodie Váhu) gondok adódtak Annak ellenére, hogy elő­zetesen megállapodtunk, két szállít­mány összegyűjtött szemetet elvitet a vállalat, végül úgy döntött, hogy csak az úgynevezett úszó hulladék elszál­lítását fizeti ki. Azt viszont lehetetlen meghatározni és kiválogatni, hogy melyik szemetet hozta magával a víz és melyiket szórták ki a parton. Végül úgy döntöttünk, kihagyjuk az illeté­kes hatóságokat és magunk szervez­zük meg a szemét elszállítását. Hi­vatalosan két évvel később, 2011 -ben így jött létre az Aldea Polgári Társu­lás, amelynek jelenleg nyolc tagja van: Gaál Benedek alelnök, Gaál Katalin, Lozsi Horesnyi Katalin, Lo­­zsi Péter, Izsóf Zoltán, Szalai Tamás és lánya, Szalai Natália, aki a leg­újabb és leglelkesebb tagja az Alde­­ának” - kezdte a történetet Pastorek Zsuzsanna, a társulás elnöke, gyor­san hozzátéve, mennyire jó látni, ahogy a gyerekek a felnőttekkel együtt élik meg a tevékenységet, így látják, hogy milyen fontos és van ér­telme annak, amit tesznek, és nekik már ez lesz a természetes. Észrevét­lenül megtanulják óvni a környezetet és tenni érte. Elmondta, a korona­­vírus-járvány miatt hozott lezárások alatt csak a társulás tagjaival szer­veztek szemétszedést, az önkéntesek nélkül, de a gyerekek már kérték, hogy menjenek szemetet szedni, mert ez fontos. Gaál Benedek hozzátette, mindig van mit összegyűjteni a víz­parton, ezért évente négyszer szer­veznek szemétgyűjtést. Többnyire nem tudják egy nap alatt befejezni, ezért mindig két időpontot jelölnek ki. Tavasszal, amikor még kicsi az aljnövényzet, az erdőt is rendbe te­szik. „Amit a táborozok nyáron ott­hagynak, azt ősszel összegyűjtjük, és sajnos a horgászok után is mindig ta­lálunk szemetet. Vannak, akik szé­pen összegyűjtik maguk után és el­rejtik egy félreeső helyen, de szeren­csére olyanok is akadnak, akik rend­szeresen kijárnak velünk szemetet szedni” - mondta mosolyogva. Bővülő tevékenységi kör A társulás ezen kívül támogat min­den olyan helyi kezdeményezést és tevékenységet, amely a helyi hagyo­mányok megtartását célozza. „Olyan embereknek igyekszünk teret adni, akik valamiben ügyesek. Többször szerveztünk például adventi vásárt, koncertekkel egybekötött Aldea­­esteket, ahol helyi kézművesek is be­mutatkozhattak. A legújabb, szá­momra nagyon szimpatikus kezde­ményezés Bencééktől indult” - adta át a szót Pastorek Zsuzsanna Gaál Be­nedeknek, akitől megtudtam, felesé­gével fákat kezdtek ültetni a faluban. „Egy-két partizánakció után, amikor szerezünk néhány fát és találomra el­ültettük a falu különböző pontján, két évvel ezelőtt először szerveztünk fa­ültetést a falu újszülöttjei számára. Igyekszünk olyan fajtákat választani, amelyek beillenek a környezetbe, te­hát őshonosak, de megfelelnek azok­nak is, akiknek a háza elé ültetjük. A hársfából ültettük a legtöbbet, de szil­vát és számunkra ismeretlen, fekete bogyót termő fát is ültettünk már, amiről azt hittük, szilva, de így is örültek neki a falubeliek” - mesélte nevetve Gaál Benedek. Az anya­könyvi hivatalból két évvel ezelőtt kérték ki az előző két évben született gyerekek listáját, de mikor híre ment a faluban a kezdeményezésnek, töb­ben jelentkeztek olyanok is, akik je­lenleg nem laknak Vághosszúfalun, de itt építkeznek és itt szeretnének le­telepedni, vagy más kötődésük van a településhez. így összesen 22 fát ül­tettek el két évvel ezelőtt a falu köze­pén lévő parkban. „Hét-nyolc külön­böző fajtát ültettünk, dísz- és gyü­mölcsfát vegyesen, a helyi Pesti Zsu­zsanna kertészmérnök tervei alapján, aki szintén aktívan támogatja a kez­deményezést. Minden fára cédulát kötöttünk, amelyen a gyerekek neve szerepelt, meghívtuk a szüleiket a fa­ültetésre, hogy segítsenek, és egy kö­zös pikniket tartottunk, amelyre a szülők között lévő borászok finom borokkal érkeztek, de volt pálinka, sütemény és más finomság is. A terv az volt, hogy az fogja gondozni a fá­kat, akinek a neve rajta szerepel, de ez nem minden esetben történt így. Azok, akik a parkhoz közeli utcában laknak, kijárnak és meglocsolják a fákat, de többnyire enyém ez a fel­adat” - részletezte. Megtudtam, hogy a park területén régen libakihajtó tér volt, innen hajtották kialibákata Vág­­partra legelni, így nagyon legyúrt, poros terület volt. Később építkezési törmelékkel és más szeméttel feltöl­­tötték, amitől most nagyon sovány a talaj. A faültetéskor saját termelésű komposzttal igyekeztek gazdagítani, de az első néhány évben segíteni kell a fáknak, hogy gyökeret eresszenek és növekedésnek induljanak, amit leg­inkább az öntözéssel lehet elérni. A község azzal támogatta a kezdemé­nyezést, hogy megvette a viszony­lag nagy fákat, ami több mint ezer euróba került. Hatást gyakorolnak Az Aldea következő nagy projekt­je a komposztáló előtt elterülő úgy­nevezett biokorridor kialakítása volt, amelyet a polgármester, Tóth Pál szorgalmazott. „Nagyjából tíz évvel ezelőtt egy hosszú erdősávot, szélfo­gót terveztek kialakítani azon a terü­leten, ahol a gazdák lemondtak a földjeik2 százalékáról, de sokáig nem történt előrelépés az ügyben. Merem remélni, hogy a mi tevékenységünk is hozzájárult ahhoz, hogy most mégis megmozdultak a dolgok. Az első fá­zisnak az első fázisaként negyven fát ültettünk el. Igyekszünk nyomást gyakorolni a falu vezetésére, leg­alább azzal, hogy rákérdezünk dol­gokra, vagy felhívjuk az illetékes személyek figyelmét a lehetőségek­re, szabályokra” - fogalmazott Gaál Benedek. Pastorek Zsuzsanna hoz­zátette, nem biztos, hogy mindenki­nek tetszik az, amit csinálnak, de na­gyon reméli, hogy idővel majd meg­látják az értelmét. Példaként azt a kis rétet említette a parkban, amelynek a területén az ő kérésükre nem kaszál­ták le a fiivet és vele együtt a virágo­kat nyáron, hogy a méheknek és más rovaroknak élőhelyet biztosítsanak. .„Ha gyakran és rövidre kaszálják a közterületeket, teljesen kiszárad a ta­laj, illetve nagyon kellemes látvány, ha virágok nyílnak körülöttünk. Na­gyobb városokban, például Pozsony­ban vagy Nagyszombatban is hajla­nak arra, hogy réti fűmaggal vernek be szakaszokat, vagy csak ritkábban ka­szálnak, de Bécsben a háromsávos út mentén hosszú kilométereken ke­resztül is láttunk ilyet. Bizonyos dol­gokat meg kell szokniuk az emberek­nek, ezért táblákat is kihelyeztünk a rét mellett, hogy elmagyarázzuk, mi­ért magasabb ott a fű. Kis lépésekkel próbáljuk a természettel való barát­ságosabb kapcsolatot kialakítani a helyiekben. Nem nevelni akarunk, csak megmutatni, hogy másképp is lehet” - hangsúlyozta. Komoly tervek Gaál Benedek a további terveikkel kapcsolatban arról beszélt, szeretnék a helyi őshonos szilvafákat megmen­teni. „A Vág árterében, ahogy itt mondják, az öntésen még megvan­nak a régi szilvafák. Néhány évtized­del ezelőtt egész gyümölcsösök vol­tak ott, a falubeliek között el volt osztva, ki melyik részért felel. A ke­resztapámnak is még van egy kis szil­vafása, amit szívesen bővítené, én vi­szont a faluba telepítenék gyümölcs­fákat. Sokszor olyan akadályokba üt­közünk, hogy a villamosvezetékek miatt nem engedik a faültetést, vagy mert kicsi a hely. A szilvafa viszony­lag kis termetű, és talán a lakosok is szívesebben fogadnák, mert főleg az idősek, emlékeznek még rá, milyen sok szilvafa volt valamikor a faluban, ezért is lenne ideális ezt választani. A törvény kimondja, hogy minden ki­vágott fa után bizonyos számú cse­metét kell ültetni, ezért a polgármes­ter támogatja a projektjeinket, hiszen segítünk a törvény betartásában, sőt, volt, hogy ő keresett meg minket ilyen kéréssel” - részletezte. Pastorek Zsu­zsanna szerint az a legjobb, ha előre megbeszélik az emberekkel, ha pél­dául valakinek a háza elé szeretnének fát ültetni, mert nem mindenki örül ennek. A falu közepén lévő park to­vábbfejlesztése is szerepel a terveik között, mégpedig egy olyan közös­ségi tér kialakítása, ahol a gyerekek, a kamaszok, a felnőttek és a nyugdíja­sok is találnak helyet. „Szintén Pesti Zsuzsanna segítségével szakaszokra osztanánk fel a parkot, de még tart az ötletelés. Ahogy lesz rá pénz, úgy szeretnénk majd lépésenként felújí­tani, szebbé, komfortosabbá termi ezt a helyet. Pénzt úgy tudunk szerezni a projektek megvalósítására, hogy bi­zonyos dolgokra községi támogatást kapunk, de lefektettünk olyan egyez­séget még a kezdetekkor, hogy ami­kor szemétszedést szervezünk, a falu gondoskodik az összeszedett szemét elszállításáról és elhelyezéséről. To­vábbi forrás az adó két százalékának gyűjtése, illetve szép számban van­nak már támogatóink is” - mondta el. Mivel tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt az újszülöttek számá­ra a faültetés, idén az elmúlt két év­ben született gyerekeknek szeretné­nek fákat ültetni, ami megint több mint tíz fát jelentene. „A falu köze­pén van a papkert és az egykori iskola udvara, ami viszonylag nagy, évtize­dek óta elhanyagolt, elkerített terület. Egyszer szeretnénk kinyimi és kö­zösségi térré alakítani a nagyjából fele-fele részben az egyház és a köz­ség tulajdonába tartozó területet, de ezzel kapcsolatban szintén csak az ötletelésnél tartunk” - tette hozzá Gaál Benedek. Példamutatás A szervezet alelnöke elmondta, két kicsi gyereke van,'mindkettőnél ki­használta azt a lehetőséget, hogy az apák is otthon maradhatnak fél évig a gyerekekkel, de a munkája is olyan, hogy viszonylag sok a szabadideje. „Mi mással tölthetném azt, mint ilyen jó dolgokkal?! Szeretek részt venni a szervezésben és közösségi dolgokkal foglalkozni” - mondta nevetve. Pas­torek Zsuzsanna hangsúlyozta, sze­reti a falut, a Vágót, a természetet és ami még megmaradt körülötte, sze­remé mindezt megóvni, nem csak magának.„Nagy öröm az, amikor sok ember leli ugyanabban az örömét, egy megsokszorozódott öröm. Úgy ve­szem észre, hogy az Aldea többi tag­ja is azért tud ebben ennyi éve aktí­van részt venni, mert szeretik ezt a helyet. A polgári társulás megadja a lehetőséget arra, hogy valamit el tud­junk közösen érni. Nem gazdálko­dunk nagy összegekből, de kis pénz­ből is rengeteg jó dolgot lehet csinál­ni, nem a pénz a lényeg, hanem az akarat és a kitartás. Egy szimpla sze­métszedés is tud jó szórakozás lenni. Amellett, hogy elvégezzük a munkát, jáijuk a természetet, öröm látni, hogy a gyerekek is milyen lelkesen bekap­csolódnak. Utána nem sietünk haza, hanem beszélgetünk, általában kö­zösen ebédelünk, és megünnepeljük azt a napot. Mindig akad önkéntes, aki főz valami finomat a többieknek és akár este is összejövünk, hagyjuk a napot szépen lecsengeni” - fogalma­zott. Amit még fontosnak tart a mun­kájukban, hogy az emberek figyel­mét felhívják az adott lehetőségekre, például, hogy hol helyezhetik el a szelektív hulladékot, hogyan kom­posztálhatnak, de a Duslo vegyi üzem területére tervezett hulladékégető el­len is felléptek azzal, hogy tájékoz­tatták a környékbelieket annak hát­rányairól is. A mindennapi életben is igyekeznek a környezetbarát meg­oldásokat választani, és megmutat­ni másoknak, hogy úgy is lehet. „Hogy élhető legyen az a hely, ahol születtünk. Hiszek abban, hogy az embernek megvan a kapacitása ar­ra, hogy olyan megoldást találjon, ami nem, vagy kevésbé káros a kör­nyezetére a kényelmes megoldás helyett. Azt az energiát, amit arra fordítunk, hogy kifogást keressünk ahelyett, hogy megoldást keres­nénk, arra is használhatnánk, hogy a problémákat megoldjuk” - zárta Pastorek Zsuzsanna. Idén is szeretnének fát ültetni a legkisebbeknek Akarattal és kitartással szépítik a környezetet

Next

/
Thumbnails
Contents