Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-16 / 239. szám

www.ujszo.com I 2021. október 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Teq ed a rémhír Egy rokona mondta a nővérnek, az a szomszédasszonynak, az a... LAMPL ZSUZSANNA Tegnap a szokásos módon élem a kis életemet, egy­szer csak villogó, sziré­názó tűzoltó-rohamkocsi áll meg a házunk előtt. Bakancsok dübörgése. Kinyikorintom az ajtót, félénken megkérdezem, mi történt. Nevím, mondja a felfelé rohanó tűzoltó nemes egyszerűséggel. Persze a fantáziám működni kezd. A felsőbb emeleteken több idős em­ber lakik, biztosan égve hagyták a gyertyát, tejet melegítettek, aztán megfeledkeztek a lábaskáról (apro­pó, „kis lábaskában hazahozta ke­gyelmeséktől vacsoráját”, írta a ma­máról József Attila, ez a sor mindig úgy meghatott). Vagy bekapcsolták a gázt, elaludtak és a láng is elaludt... Szóval a közös nevező a gáz. Hm. Nem kellene minket evakuálni? Közben megjelenik egy rendőrau­tó, majd egy szirénázó piros gyors­mentő, aztán pár perc múlva egy fe­hér. Rendőrök és mentősök dübö­rögnek fel a lépcsőkön, ekkor már tudjuk, hogy tényleg az egyik idős asszonynál van baj, ő az, aki elté­vesztette anyukám temetésének idő­pontját, és két órával később ment ki a temetőbe. Nem nyit ajtót, bentről jajgat. Akkor már többen tördeljük a kezünket a folyosón, mondjuk fö­löslegesen. Ám a tűzoltók, rendőrök, mentősök mint olajozott gépezet működnek. Ettől jobban érezzük magunkat. Végül sikerül kinyitni az ajtót. A néni elesett a fürdőszobában, nem tud felállni, de egyéb baja nincs. Először a rendőrök távoznak, az­tán a mentősök. A tűzoltók még nem. Az utcán levetik a sisakjaikat, zub­bonyaikat. Bár hideg van, biztosan kering még ereikben az adrenalin. Megkönnyebbülten viccelődnek egymással, az utcán összegyűlt szomszédokkal, mert azok is itt van­nak, hiszen senki sem látott még ennyi villogó járművet a mi szűk ut­cánkban. Meg hát a kíváncsiság. Két fiúcska is odasomfordál az egyik tűzoltóhoz, ragyog az arcuk, hogy szóba áll velük, hát még amikor fe­jükre teszi a sisakját, majd ötöst ad nekik. Milyen jó, hogy vannak ilyen bátor és mások biztonságáért, egészségéért is küzdeni képes fér­fiak. Most ők a nap hősei. Élvezik egy kicsit a rájuk irányuló csodála­tot, hálát és köszönetét, aztán inte­getve beszállnak és elindulnak. Új esetek, új veszélyek felé. A mi szí­vünkbe pedig betelepül egy jó ér­zés, valami kis reménysugár, hogy ha baj van, lesz, aki segít. Amúgy is rokonszenvezek a tűzoltókkal, mert voltak tűzoltó tanítványaim, és mindig a jók közé tartoztak. De ha most kisfiú lennék, nemcsak a kis Balázs, akkor biztosan tűzoltó sze­retnék lenni. S itt be is fejezhetném, ha nem lenne folytatás. De van. Ma reggel már elterjedt, hogy a nénit tegnap kórházba kellett vinni. Délután pe­dig felhívott a kórházban levő szomszédasszonyom, hogy az egyik nővér rokona, aki az utcánk­ban lakik, mondta a nővérnek, az meg a szomszédasszonynak, hogy tegnap a házunkból elvittek egy halott nénit. Ki volt az, kérdezte tőlem a szomszédasszony. Senki. Szerencsére. De a rémhírek terjednek. Pontosan így. (Kotrha) Kaíimír, a pénzfutár Oltatlanok rémálma SZABÓ LACI Egyre inkább megvalósulni látszik az oltatlanok rémálma, egyre több intézmény, vendéglátóhely, szervezet jelenti be, hogy nem vehetik igénybe a szolgáltatásait. Köztük van szá­mos légitársaság is. Ezek már csak a teljesen beoltott utasokat engedik fel a fedélzetre. Közben egy felmérés szerint a beoltottaknak már elegük van a sok korlátozásból, a felesleges papírozásból, a tesztek­ből, ha repülni szeretnének. Persze ezt felmérés nélkül is tudjuk. Ok azt szeretnék, ha már megkapták az oltást, akkor szabadon utazhassanak, ahova szeretnének. Ám a legtöbb unión kívüli állam még óvakodik a nyitástól, vagy ha mégis hajlik rá, akkor megannyi szempont alapján szűkíti azok körét, akik beléphetnek az országba. Pedig a világnak, a gazdaságoknak, végső soron a helyi embereknek nagy szükségük van arra, hogy újrainduljon a turizmus, számos helyen ez adja (adná) a lakosság 10-20 százalékának megélhetését. Ok már bő másfél éve szenvednek, a korábban kiszámít­ható életüket felváltotta a mélyszegénység réme. Elsőként az ausztrál Qantas légitársaság jelentette be, hogy az újra­­nyitás után már csak oltott turistákat enged a fedélzetre, később az új­­zélandi fuvarozó is hasonlóan döntött. Nem csoda, hogy a két legszigo­rúbb országban vetették be elsőként ezt a tervet, ott, ahol, ha egy-két fer­tőzés felbukkant egy többmilliós városban, napokra be- és lezártak min­dent és mindenkit. Ám az ötlet rendkívül gyorsan terjed, a legtöbb légi­­társaság - az európaiak is - jelezte, hogy hamarosan csak beoltott mun­katársak dolgozhatnak náluk. Egyre több az úgynevezett „Covid-ffee” járat is, amelyre csak oltott utasok szállhatnak fel - tegnap egy ilyenről számolt be a holland KLM, amely Szingapúrba indított ilyen járatot. In­nen pedig már csak egy lépés, hogy mind több lesz az ilyen útvonal. Nem sok választása marad a légitársaságoknak, hiszen az ő felelőssé­gük, hogy csak olyan utas szállhasson fel, akik megfelel a célállomás beutazási szabályainak. Az unión kívüli, nyitott vagy nyitó országok pe­dig szinte egytől egyig megkövetelik a teljes védettséget. Itt-ott, muta­tóban még van pár, ahol a teszt is elég, de ahogy közeledik a téli szezon, és ahogy egyre emelkednek a fertőzésszámok, úgy csökken azoknak a helyeknek száma, ahova oltatlanok beléphetnek teszttel. Áhány ország, annyi szabály, és azok is szinte naponta változnak - ez pedig ellehetetleníti a tervezést. Nem véletlen, hogy az utazni vágyóknak már tele a hócipőjük a feleslegesnek vélt korlátokkal, mint ahogy azt a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség felmérése is bizonyítja. A tesztet még duzzogva elvégeztetik, ám ennél több felesleges adminisztrációra már ne legyen szükség. Valami hasonlóra lenne szükség a kormányok részéről is, hiszen ha legalább az oltottak előtt mindenki megnyitná a határokat, akkor végre nemcsak buborékokban lehetne utazni. El kell felejteni a világtérkép színezését, vörös, piros, fekete és a jó ég tudja, milyen színekkel és veszélyességi mutatókkal. Ha a nyitást oltáshoz kö­tik, akkor hamarosan tényleg csak olyan járatok lesznek (a hosszú uta­kon biztos), amelyeken csak oltottak utazhatnak. A nyitott világ képe és a több milliárd beoltott ember pedig a bizonytalanokat is meggyőzheti. FIGYELŐ Túszejtő veteránok A különleges erőknek kellett ki­szabadítaniuk a dél-afrikai kor­mány több tagját, akiket az apar­theidellenes harc veteránjai ejtet­tek túszul egy tárgyaláson. A ta­lálkozót Pretoria egyik előkelő szállodájában tartották, ám amikor a miniszterek távozni akartak, a veteránok eltorlaszolták az ajtó­kat. Követeléseik közé tartozik több mint 230 ezer eurónyi kész­pénztámogatás kifizetése és vete­rán vállalkozásalapítási segély létrehozása. A rendőrség közölte, hogy miután kudarcba fulladtak a túszejtőkkel folytatott tárgyalási kísérletek, taktikát vál­toztatva akcióba léptek, és sikere­sen kiszabadították a túszokat. A művelet során nem adtak le lö­véseket, viszont 56 veteránt letar­tóztattak. (MTI) Titkos látogatás Zemannál - jogkörei megvonását is mérlegelik Miloi Zeman cseh államfőt ezentúl csak az látogathatja meg a prágai Központi Katonai Kórházban, aki erre az elnök kezelőorvosától engedélyt kap - közölte a rendőrség. Az intézkedést Miroslav Zavoral, a Központi Katonai Kórház igazgatója rendelte el, ő egyben az elnök keze­lőorvosa. Ugyanis Vratislav Mynár, Zeman irodavezetője csütörtökön az orvosok tudta nélkül bevitte Zeman­­hoz a képviselőház elnökét, Radek Vondráéeket, aki Andrej Babis kor­mányfő pártjának tagja, és akár a kor­mányalakítási megbízásról is egyez­tethettek. A kórház bírálta a történte­ket, és elhatárolódott Vondrácek ki­jelentésétől, hogy az államfő beteg, de képes ellátni elnöki feladatait. Babis hibának nevezte Vondrácek lépését. A sajtó szerint májzsugor A 77 éves Zemant - akinek alkot­mányos kötelessége, hogy az október 8-9-i választás eredménye alapján kormányalakítási megbízást adjon - vasárnap óta ápolják az intenzív osz­tályon, de diagnózisát nem hozták nyilvánosságra. A cseh sajtóban azonban kórházi értesülésekre hivat­kozva megjelent, hogy súlyos, kró­nikus májzsugorodása van. Ezt a be­tegséget gyakran a mértéktelen alko­holfogyasztás idézi elő, például tu­datvesztéssel is járhat. Zemant ilyen állapotban vitték kórházba. Áz elnöknek legkésőbb 30 nappal a választás után kell kormányalakí­tási megbízást adnia valakinek. Az államfői hivatalt az utóbbi napokban éles bírálatok érik amiatt, hogy nem tájékoztat megfelelően Zeman egészségi állapotáról. Hallgatnak az orvosok Vegyes visszhangot váltott ki Iva­­na Zemanovának, a cseh államfő fe­leségének nyilatkozata is, aki beis­merte, hogy férje beteg, de semmifé­le konkrétumot nem közölt, bár ért­hetőnek nevezte, hogy a sajtó érdek­lődik az elnök egészségi állapota iránt. „A diagnózisáról szóló találga­tásokat etikátlannak tartom” - jelen­tette ki és türelmet kért a sajtótól. Cseh politikai körökben és a társa­dalomban is erősödik a követelés, hogy az elnöki hivatal adjon konkrét tájékoztatást Zeman állapotáról és gyógyulási kilátásairól. Miloslav Vystrcil, a szenátus elnö­ke újságíróknak ismételten azt mondta: a cseh közvélemény nagyon nyugtalan az államfő egészségét il­letően, a parlamenti felsőház ezért mérlegeli, hogy hivatalos kéréssel fordul az elnöki hivatalhoz konkré­tabb információk ügyében. Búcsú a jogköröktől? Politikai körökben ugyanakkor nő az aggodalom, hogy a kialakult hely­zet megbéníthatja az alkotmányos in­tézmények működését. Zdenék Hra­­ba, a szenátus alkotmányügyi bizott­ságának elnöke ezért október 19-re összehívta a testület ülését. „Össze­hívtam a szenátus alkotmányügyi bi­zottságát azon lehetőségek megvita­tására, hogyan lehet az elnököt fel­adatai ellátására képtelennek nyilvá­nítani” - indokolta döntését Zdenék Hraba. (MTI, úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents