Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-16 / 239. szám

4 I RÉGIÓ 2021. október 16. | www.ujszo.com Új sportpályája van a Jókai alapiskolának Tegnap adták át a komáromi Jókai Mór Alapiskola új multi­­fiinkciós sportpályáját. „A fej­lesztés közös érdem, nemcsak in­tézményünké, hanem a város mint fenntartó és az iskola szülői munkaközössége is sokat segí­tett” - tájékoztatta lapunkat Má­tyás Katalin igazgató. Voltakép­pen egy régi labdarúgópályát építettek át, amely összesen 80 604 euróba került. Az intéz­ményben így egy helyen lesz le­hetőség labdarúgásra, teniszre, valamint kosár-, kézi-, röp- és tollaslabdára. Az iskola 421 di­ákja nemcsak a rendes testneve­lésórákon, hanem egy-egy szak­körön is használhatja a multi­funkciós pályát vagy hasznosan töltheti itt a szabadidejét. „Sze­retnénk folytatni az atlétikai pá­lyánk korszerűsítését, és van még egy kisebb kosárlabdapályánk is, amely szintén felújításra szorul. Ami az iskola belterét illeti, most fejeztük be a »Modernebb isko­la« nevű pályázatot. Pihenősar­kakat alakítottunk ki két szinten a folyosókon és minden osztályte­remben. Ezenkívül a városnak si­került a Környezetvédelmi Ala­pon keresztül elnyernie egy na­gyobb összeget. Ebből a pályá­zati pénzből hőszigeteljük most a főépületet és lecseréljük az ablakokat” - zárta az igazgató, (vp) Kik voltak a párkányi csatában harcoló magyarok? Justus van den Nijpoort 1694-es metszete a párkányi csatáról(Kép: rijksmuseum.nl) VATAŐÖIN PÉTER Néhány történeti forrás arról tanúskodik, hogy a párkányi csatában Vajka és Verebély környékéről vettek részt az esztergomi érsek bandériuma­iban olyan katonák, akiket magyarnak tarthatunk. Olvasóinknak aligha kell részlete­sen bemutatni az 1683. október 7-9- én lezajlott párkányi csatát, amely során a mintegy 30 ezer főt számláló lengyel-litván és a Habsburg csapa­tok egy csaknem 50 ezres oszmán hadat győztek le. A sikertelen bécsi ostrom után az oszmán katonai összeomlás következtében október­ben végül -140 év után végleg - Esz­tergom is felszabadult. Noha a török hadak teljes eltűnéséhez Párkány és Esztergom környékéről még szükség volt két további évre, a kulcsmomen­tumnak kétségtelenül az 1683-as esztendő őszét tarthatjuk. A keresz­tény sereg szinte teljes egészében nyugat-, illetve kelet-európai kato­nákból állt. Ám voltak-e köztük ma­gyarok? Homályos említések A szeptember végén megrendezett Mérföldkövek konferencia komáro­mi szekcióján Csuthy András, a Du­na Menti Múzeum régésze adott elő a témáról olyan források alapján, ame­lyekre - mintegy mellékesen - egyéb kutatásai során bukkant. „Az érsek és egyházi nemesei szempontjából fon­tos jelképes értéket is képviselt Esz­tergom visszavétele. Öncélúnak tűnhet, mégis fontos tisztázni, hogy magyar katonák is életüket áldozták a párkányi csatában” - fejtette ki a ki­indulópontját a kutató. A vonatkozó szakirodalomban mindössze két olyan említést talált, amely valamilyen módon utal a ma­gyar részvételre, ám ezeket nem ada­­tolták a szerzők - vagyis nem tá­masztották alá kellőképpen történeti forrásokkal az állításaikat. Az egyik Vak Bottyán Jánosra vonatkozik, aki állítólag részt vett az ütközetben. A másik Thaly Ferencet említi, aki a komáromi felkelők kapitánya volt, s elesett a párkányi csatában. Ám ez utóbbit nem más, mint egyik későbbi utóda, Thaly Kálmán említi, aki el­fogult lehetett a kérdésben, és ráadá­sul egyébként is hajlamos volt a „történelemszépítésre”. Hogy használt-e pontos történeti forráso­kat, azt a Budapesten található ha­gyatékában kéne majd leellenőrizni. Érseki nemesek „Teljesen véletlenül ráakadtam vi­szont egy másodlagos forrásra a 17. század utolsó évtizedéből, ami a ne­­mespanni egyházi nemesekre vonat­kozik. Az irat név szerint felsorolja, hogy kik és hányán »vesztek Párkány alatt«. Úgy tűnik, elég komoly vesz­teségeket szenvedtek el. Ez számukra azért volt fontos, mert ezzel támasz­tották alá családjaik vitézségét a bir­tokadomány kérelmeikhez” - fejtette ki Csuthy Ándrás, aki szerint ezek a verebélyi székből való egyházi ne­mesek valószínűleg Szelepcsényi György esztergomi érsek csapatai­ban harcolhattak. A 24 személyből 18-an estek el, vagyis úgy tűnik, a harcok sűrűjében vettek részt. „Hasonló összeírás nemcsak eb­ben a faluban történhetett, hanem a Vajkai székben, vagyis a Csallóköz­ben is. Ott birtokügyi kérelmekben, hivatkoztak a csatára, például olyan formán hogy »atyámnak öregattya az párkányi harcon vérét ki ontotta«. Viszont annak egyelőre nem akad­tam nyomára, hogy az esztergomi Prímási Levéltárban a Vajkai és a Verebélyi szék iratai jelenleg ponto­san hol találhatóak fizikailag” - mondja a kutató, sejtetve ezzel azt is egyúttal, hogy a kutatómunka még nem ért véget. Az érsoki csapatok A körülmények összejátszása folytán szinte egyedül Szelepcsényi György csapataiban voltak olyan magyar katonák, akik jelenleg bizo­nyíthatóan részt vettek a párkányi üt­közetben. A vármegyékben ugyan még Bécs ostroma előtt nemesi fel­kelést hirdettek, ám mikor a Habs­­burg-csapatok kihátráltak a Magyar Királyság területéről Bécs védelmé­re, a felkelő seregek szétszéledtek, il­letve egyes nemesek behódoltak Thököly Imrének. „Újonnan tobor­zott csapatok nem harcolhattak Pár­kánynál, mert Bécs felmentése és a párkányi csata között nagyon kevés idő telt el” - mutat rá Csuthy András. Az esztergomi érsek bandériumairól nem tudjuk pontosan, hogy Bécs ost­románál játszottak-e bármilyen kato­nai szerepet. Azt feltételezhetjük, hogy együtt vonultak a keresztény hadakkal Párkány alá, a források alapján pedig immáron megalapo­zottan állíthatjuk, hogy soraik között a mai délnyugat-szlovákiai területek lakosai is ott voltak. Zsánerképek és barokk szelfik a múzeumban TORNYAI BIANKA Múzeumpedagógiai progra­mokkal várja az alap- és középiskolásokat a Galántai Honismereti Múzeum. A kisebbeket közös rajzolásra, a nagyobbakat jelmezes fotózásra invitálják. Rendhagyó képzőművészeti és vi­zuális nevelés órával várják az alap- és középiskolásokat november végéig a múzeumban. A programok a jelenleg látogatható Kuffner báró mügyüj­­teménye című kiállításhoz kapcso­lódnak. A tárlat Szlovákia második legnagyobb magángyűjte-ményét mutatja be, amely egykor a Kuffner­­kastélyban volt Diószegen. A kiállítás anyagában szerepelnek a Szlovák Nemzeti Galériából kölcsönzött ere­deti reneszánsz és barokk festmé­nyek, amelyek meghatározzák a mú­zeumpedagógiai programok típusát és karakterét. Közös rajz és f otózkodás Pukkai Judit múzeumpedagógus, a programok ötletgazdája lapunknak elmondta, az alapiskola 1—6. évfo­lyamos tanulóinak Újra együtt! cím­mel szerveznek rendhagyó képző­­művészeti órát., .Mivel a koronavírus­­járvány miatt hosszú ideig távokta­tásban vettek részt a gyerekek, újra össze kell szokniuk. A flamand zsá­(Képarchfvum) nerképek stílusában, amelyeken részletesen kidolgozott tömegjelene­tek vannak, közösen készítenek raj­zokat az osztályok. Az eredeti foglal­kozásom rajztanár, így segíteni tudom a munkájukat. Egyszerű színes ceru­zákkal dolgozunk, hiszen nem az a cél, hogy a gyerekek rajztechnikáját fejlesszük, hanem az egymásra fi­gyelés. Például az a feladatuk, hogy egy tanítási óra egy mozzanatát leraj­zolják a lehető legtöbb szereplővel, részletesen. Mindig elmondom nekik, gondoljanak arra, á tanítási órákon biztos van olyan gyerek, aki épp nem figyel, kimászik a pádból, akinek le­esett a radúja, tehát a legapróbb rész­letekig mindent le lehet rajzolni. Az eddigi résztvevők nagyon ügyesek voltak, jók a tapasztalataink. Ebben a korban nagyon érződik, hogy ki az, aki fogékony az ilyesmire és ki nem, ezért mindegyiküknek elmondjuk, hogy nem kell stresszeim miatta, akár otthon is befejezhetik az elkezdett rajzokat. Aki például nem szeret em­beri alakokat rajzolni, az az iskolai környezetet dolgozhatja ki, de a lé­nyeg, hogy figyeljen a részletekre. Ide osztályok jönnek, nem mindenki egyformán motivált, nem vesszük szigorúan a feladatok megoldását, de eddig még mindenkit sikerült rávenni, hogy bekapcsolódjon” -részletezte. Szelfi barokk stílusban A múzeumpedagógus szerint a 10-12 éves gyerekek még szívesen rajzolnak, de a kamaszokat már ne­hezebb erre rávenni, ezért nekik egy hozzájuk közelebb álló tevékenységet találtak ki, mégpedig a szelfizést. „A felső tagozatosoknak és középisko­lásoknak szánt program fókuszában a barokk portrék vannak, mégpedig egyrészt az arisztokrácia képviselői­nek a festményei, amelyeken nagy a pompa, másrészt a flamand portrék, amelyek az egyszerű, hétköznapi embereket ábrázolják, de mindkét esetben a részletgazdagság a lényeg. . Erre a foglalkozásra különféle anya­gokat, textileket, szőrméket, kalapo­kat gyűjtöttünk össze, hogy a részt­vevők egymást úgy felöltöztethessék, mintha egy barokk portrén szerepel­nének. A beöltözött gyerekekről az­után fotó készül, mint egy modem kori önarckép” - fejtette ki Pukkai Judit. A rendhagyó képzőmű-vészeti órák az iskolai beosztáshoz igazodva 45 percesek, amelyből az első 15 percben a múzeumról és az aktuális kiállításról hallanak tudnivalókat a gyerekek, 10 percben a múzeumpe­dagógus összefoglalja a barokk fes­tészet jellemzőit, a fennmaradó idő­ben pedig a gyerekek rajzolnak vagy fotókat készítenek. Mindkét program a Kuffner báró műgyűj-teménye című időszakos kiállítás ideje alatt novem­ber végéig igényelhető. Részletes tá­jékoztatás és jelentkezési lap a múze­um weboldalán található. Áz aktuális rendelkezések értelmében a progra­mokon való részvétel csak a Galántai járás iskolái részére engedélyezett.

Next

/
Thumbnails
Contents