Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-16 / 239. szám
4 I RÉGIÓ 2021. október 16. | www.ujszo.com Új sportpályája van a Jókai alapiskolának Tegnap adták át a komáromi Jókai Mór Alapiskola új multifiinkciós sportpályáját. „A fejlesztés közös érdem, nemcsak intézményünké, hanem a város mint fenntartó és az iskola szülői munkaközössége is sokat segített” - tájékoztatta lapunkat Mátyás Katalin igazgató. Voltaképpen egy régi labdarúgópályát építettek át, amely összesen 80 604 euróba került. Az intézményben így egy helyen lesz lehetőség labdarúgásra, teniszre, valamint kosár-, kézi-, röp- és tollaslabdára. Az iskola 421 diákja nemcsak a rendes testnevelésórákon, hanem egy-egy szakkörön is használhatja a multifunkciós pályát vagy hasznosan töltheti itt a szabadidejét. „Szeretnénk folytatni az atlétikai pályánk korszerűsítését, és van még egy kisebb kosárlabdapályánk is, amely szintén felújításra szorul. Ami az iskola belterét illeti, most fejeztük be a »Modernebb iskola« nevű pályázatot. Pihenősarkakat alakítottunk ki két szinten a folyosókon és minden osztályteremben. Ezenkívül a városnak sikerült a Környezetvédelmi Alapon keresztül elnyernie egy nagyobb összeget. Ebből a pályázati pénzből hőszigeteljük most a főépületet és lecseréljük az ablakokat” - zárta az igazgató, (vp) Kik voltak a párkányi csatában harcoló magyarok? Justus van den Nijpoort 1694-es metszete a párkányi csatáról(Kép: rijksmuseum.nl) VATAŐÖIN PÉTER Néhány történeti forrás arról tanúskodik, hogy a párkányi csatában Vajka és Verebély környékéről vettek részt az esztergomi érsek bandériumaiban olyan katonák, akiket magyarnak tarthatunk. Olvasóinknak aligha kell részletesen bemutatni az 1683. október 7-9- én lezajlott párkányi csatát, amely során a mintegy 30 ezer főt számláló lengyel-litván és a Habsburg csapatok egy csaknem 50 ezres oszmán hadat győztek le. A sikertelen bécsi ostrom után az oszmán katonai összeomlás következtében októberben végül -140 év után végleg - Esztergom is felszabadult. Noha a török hadak teljes eltűnéséhez Párkány és Esztergom környékéről még szükség volt két további évre, a kulcsmomentumnak kétségtelenül az 1683-as esztendő őszét tarthatjuk. A keresztény sereg szinte teljes egészében nyugat-, illetve kelet-európai katonákból állt. Ám voltak-e köztük magyarok? Homályos említések A szeptember végén megrendezett Mérföldkövek konferencia komáromi szekcióján Csuthy András, a Duna Menti Múzeum régésze adott elő a témáról olyan források alapján, amelyekre - mintegy mellékesen - egyéb kutatásai során bukkant. „Az érsek és egyházi nemesei szempontjából fontos jelképes értéket is képviselt Esztergom visszavétele. Öncélúnak tűnhet, mégis fontos tisztázni, hogy magyar katonák is életüket áldozták a párkányi csatában” - fejtette ki a kiindulópontját a kutató. A vonatkozó szakirodalomban mindössze két olyan említést talált, amely valamilyen módon utal a magyar részvételre, ám ezeket nem adatolták a szerzők - vagyis nem támasztották alá kellőképpen történeti forrásokkal az állításaikat. Az egyik Vak Bottyán Jánosra vonatkozik, aki állítólag részt vett az ütközetben. A másik Thaly Ferencet említi, aki a komáromi felkelők kapitánya volt, s elesett a párkányi csatában. Ám ez utóbbit nem más, mint egyik későbbi utóda, Thaly Kálmán említi, aki elfogult lehetett a kérdésben, és ráadásul egyébként is hajlamos volt a „történelemszépítésre”. Hogy használt-e pontos történeti forrásokat, azt a Budapesten található hagyatékában kéne majd leellenőrizni. Érseki nemesek „Teljesen véletlenül ráakadtam viszont egy másodlagos forrásra a 17. század utolsó évtizedéből, ami a nemespanni egyházi nemesekre vonatkozik. Az irat név szerint felsorolja, hogy kik és hányán »vesztek Párkány alatt«. Úgy tűnik, elég komoly veszteségeket szenvedtek el. Ez számukra azért volt fontos, mert ezzel támasztották alá családjaik vitézségét a birtokadomány kérelmeikhez” - fejtette ki Csuthy Ándrás, aki szerint ezek a verebélyi székből való egyházi nemesek valószínűleg Szelepcsényi György esztergomi érsek csapataiban harcolhattak. A 24 személyből 18-an estek el, vagyis úgy tűnik, a harcok sűrűjében vettek részt. „Hasonló összeírás nemcsak ebben a faluban történhetett, hanem a Vajkai székben, vagyis a Csallóközben is. Ott birtokügyi kérelmekben, hivatkoztak a csatára, például olyan formán hogy »atyámnak öregattya az párkányi harcon vérét ki ontotta«. Viszont annak egyelőre nem akadtam nyomára, hogy az esztergomi Prímási Levéltárban a Vajkai és a Verebélyi szék iratai jelenleg pontosan hol találhatóak fizikailag” - mondja a kutató, sejtetve ezzel azt is egyúttal, hogy a kutatómunka még nem ért véget. Az érsoki csapatok A körülmények összejátszása folytán szinte egyedül Szelepcsényi György csapataiban voltak olyan magyar katonák, akik jelenleg bizonyíthatóan részt vettek a párkányi ütközetben. A vármegyékben ugyan még Bécs ostroma előtt nemesi felkelést hirdettek, ám mikor a Habsburg-csapatok kihátráltak a Magyar Királyság területéről Bécs védelmére, a felkelő seregek szétszéledtek, illetve egyes nemesek behódoltak Thököly Imrének. „Újonnan toborzott csapatok nem harcolhattak Párkánynál, mert Bécs felmentése és a párkányi csata között nagyon kevés idő telt el” - mutat rá Csuthy András. Az esztergomi érsek bandériumairól nem tudjuk pontosan, hogy Bécs ostrománál játszottak-e bármilyen katonai szerepet. Azt feltételezhetjük, hogy együtt vonultak a keresztény hadakkal Párkány alá, a források alapján pedig immáron megalapozottan állíthatjuk, hogy soraik között a mai délnyugat-szlovákiai területek lakosai is ott voltak. Zsánerképek és barokk szelfik a múzeumban TORNYAI BIANKA Múzeumpedagógiai programokkal várja az alap- és középiskolásokat a Galántai Honismereti Múzeum. A kisebbeket közös rajzolásra, a nagyobbakat jelmezes fotózásra invitálják. Rendhagyó képzőművészeti és vizuális nevelés órával várják az alap- és középiskolásokat november végéig a múzeumban. A programok a jelenleg látogatható Kuffner báró mügyüjteménye című kiállításhoz kapcsolódnak. A tárlat Szlovákia második legnagyobb magángyűjte-ményét mutatja be, amely egykor a Kuffnerkastélyban volt Diószegen. A kiállítás anyagában szerepelnek a Szlovák Nemzeti Galériából kölcsönzött eredeti reneszánsz és barokk festmények, amelyek meghatározzák a múzeumpedagógiai programok típusát és karakterét. Közös rajz és f otózkodás Pukkai Judit múzeumpedagógus, a programok ötletgazdája lapunknak elmondta, az alapiskola 1—6. évfolyamos tanulóinak Újra együtt! címmel szerveznek rendhagyó képzőművészeti órát., .Mivel a koronavírusjárvány miatt hosszú ideig távoktatásban vettek részt a gyerekek, újra össze kell szokniuk. A flamand zsá(Képarchfvum) nerképek stílusában, amelyeken részletesen kidolgozott tömegjelenetek vannak, közösen készítenek rajzokat az osztályok. Az eredeti foglalkozásom rajztanár, így segíteni tudom a munkájukat. Egyszerű színes ceruzákkal dolgozunk, hiszen nem az a cél, hogy a gyerekek rajztechnikáját fejlesszük, hanem az egymásra figyelés. Például az a feladatuk, hogy egy tanítási óra egy mozzanatát lerajzolják a lehető legtöbb szereplővel, részletesen. Mindig elmondom nekik, gondoljanak arra, á tanítási órákon biztos van olyan gyerek, aki épp nem figyel, kimászik a pádból, akinek leesett a radúja, tehát a legapróbb részletekig mindent le lehet rajzolni. Az eddigi résztvevők nagyon ügyesek voltak, jók a tapasztalataink. Ebben a korban nagyon érződik, hogy ki az, aki fogékony az ilyesmire és ki nem, ezért mindegyiküknek elmondjuk, hogy nem kell stresszeim miatta, akár otthon is befejezhetik az elkezdett rajzokat. Aki például nem szeret emberi alakokat rajzolni, az az iskolai környezetet dolgozhatja ki, de a lényeg, hogy figyeljen a részletekre. Ide osztályok jönnek, nem mindenki egyformán motivált, nem vesszük szigorúan a feladatok megoldását, de eddig még mindenkit sikerült rávenni, hogy bekapcsolódjon” -részletezte. Szelfi barokk stílusban A múzeumpedagógus szerint a 10-12 éves gyerekek még szívesen rajzolnak, de a kamaszokat már nehezebb erre rávenni, ezért nekik egy hozzájuk közelebb álló tevékenységet találtak ki, mégpedig a szelfizést. „A felső tagozatosoknak és középiskolásoknak szánt program fókuszában a barokk portrék vannak, mégpedig egyrészt az arisztokrácia képviselőinek a festményei, amelyeken nagy a pompa, másrészt a flamand portrék, amelyek az egyszerű, hétköznapi embereket ábrázolják, de mindkét esetben a részletgazdagság a lényeg. . Erre a foglalkozásra különféle anyagokat, textileket, szőrméket, kalapokat gyűjtöttünk össze, hogy a résztvevők egymást úgy felöltöztethessék, mintha egy barokk portrén szerepelnének. A beöltözött gyerekekről azután fotó készül, mint egy modem kori önarckép” - fejtette ki Pukkai Judit. A rendhagyó képzőmű-vészeti órák az iskolai beosztáshoz igazodva 45 percesek, amelyből az első 15 percben a múzeumról és az aktuális kiállításról hallanak tudnivalókat a gyerekek, 10 percben a múzeumpedagógus összefoglalja a barokk festészet jellemzőit, a fennmaradó időben pedig a gyerekek rajzolnak vagy fotókat készítenek. Mindkét program a Kuffner báró műgyűj-teménye című időszakos kiállítás ideje alatt november végéig igényelhető. Részletes tájékoztatás és jelentkezési lap a múzeum weboldalán található. Áz aktuális rendelkezések értelmében a programokon való részvétel csak a Galántai járás iskolái részére engedélyezett.
