Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-02 / 227. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Tegnaptól már útlevél kell Nagy-Britanniába Zsidó nagykövetség nyílt Bahrainben Manáma. Megnyitotta országa első nagykövetségét Bahrein fővárosában, Manámában Jaír Lapid izraeli külügyminiszter. Az izraeli nagykövetség megnyitására egy évvel azután került sor, hogy a zsidó állam és az Arab-(Perzsa)-öböl menti királyság megállapodást írt alá a kapcsolatok rendezéséről. Jaír Lapid csütörtökön érkezett történelmi jelentőségű látogatásra Bahreinbe, ahol fogadta őt Szalmán bin Hamád al-Halifa miniszterelnök és Hamád bin Isza al-Halifa uralkodó is. (MTI) Észak-Korea újabb tesztet hajtott vógre Phenjan. Észak-Korea két napon belül már a második tesztet hajtotta végre újonnan kifejlesztett rakétával, a KCN A állami hírügynökség tegnapi jelentése szerint ezúttal egy légvédelmivel. De nemcsak a rakéta általános csapásmérő képességét, hanem az indítóállást, a radart és a parancsnoki harcjárművet is tesztelték. Kedden egy hiperszonikus rakétát próbáltak ki. Ez arról tanúskodik, hogy a phenjani rezsim kitartóan fejleszti fegyverrendszereit, és ezzel tovább emeli a megrekedt phenjani-washingtoni tárgyalások tétjét, amelyek Észak-Korea atom- és ballisztikus rakétaarzenáljának felszámolását céloznák az amerikai szankciók feloldásáért cserében. (MTI) A lengyel szejm és a rendkívüli állapot Varsó. A lengyel parlamenti alsóház meghosszabbította december elejéig a fehérorosz határ térségében érvényes rendkívüli állapotot a migrációs nyomás folytatódása miatt. Az Andrzej Duda elnök által a szejmhez továbbított kormányjavaslat mellett a 460 fős alsóházban 237 képviselő szavazott, köztük a kormánypárti frakciók 224jelen lévő tagja. Az év eleje óta 11 500-an próbáltak meg illegálisan átjutni Lengyelországba Fehéroroszország felől. A migránsok 65 százaléka iraki állampolgár volt, a legtöbben fiatal férfiak, akiket Bagdadból, illetve Isztambulból szállítottak repülőjáratokkal Minszkbe. (MTI) Fehóroroszország: őrizetbe vételek Minszk. Csaknem száz feltételezett ellenzékit vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok azt követően, hogy a héten két ember életét vesztette a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) egyik razziája során - közölte a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet. A Lukasenkához hű erők eddig is kíméletlenül léptek fel a tavaly augusztusi vitatott elnökválasztást követő tiltakozó mozgalom résztvevőivel szemben. Számos razziát tartottak olyan háztömbökben, ahol feltételezték, hogy ellenzéki aktivisták bujkálnak. (MTI) A brit benzinkutak negyedében még csütörtökön sem volt üzemanyag(TASR/AP) Tegnaptól nem használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz a brit határállomásokon azok az EU-polgárok, akik nem Nagy-Britanniában élnek. A brit forgalmazói szövetség szerint alig javult a nagy-britanniai üzemanyagellátási helyzet. London. A Nagy-Britanniában törvényesen letelepedett uniós polgárok még legalább 4 évig személyi igazolvánnyal is beutazhatnak az országba, mivel a brit kormány elkötelezte magát a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok megszerzett jogosultságainak megvédése mellett. A brit belügyminisztérium tegnap leszögezte: a személyi igazolványok azon személyazonosító okmányok közé tartoznak, amelyekkel a brit határrendészeti hatóság tapasztalatai szerint a legtöbb visszaélést elkövetik. A brit határellenőrzési pontokon tavaly felfedezett hamis személyazonossági dokumentumoknak csaknem a fele az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban, illetve Svájcban készült. A személyi igazolványok brit beutazási használatát péntektől megszüntető szabálymódosítás ennek az országcsoportnak az állampolgáraira egyformán vonatkozik. A brit belügy szerint a személyi igazolványokkal könnyedén visszaélhetnek olyanok, akik illegálisan akarnak beutazni Nagy-Britanniába. Jóllehet az Európai Unióban már folyamatban van a személyi igazolványok új biztonsági szabványainak meghonosítása, még 5-10 évig forgalomban lesznek olyan igazolványok is, amelyek nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak, és ezeket az okmányokat könnyebb hamisítani, mint az útleveleket. A brit forgalmazói szövetség szerint alig javult csütörtökön a nagybritanniai üzemanyag-ellátási helyzet. A kamionsofőrök hiánya miatt kialakult ellátási gondok pánikszerű felvásárlási rohamokhoz vezettek, és ez kiskereskedelmi szinten már több mint egy hete súlyos üzemanyaghiányt okoz országszerte. A brit piac 65%-át ellátó független kiskereskedelmi üzemanyag-forgalmazók szakmai szervezete, a Petrol Retailers Association (PRA) csütörtök este közölte, az általa képviselt 5500 nagybritanniai töltőállomás 27%-ában még mindig nem lehet üzemanyagot kapni. Ez javulás, mivel szerdán a PRA tagvállalkozásainak 37%-a, a hétvégén még kétharmaduk számolt be arról, hogy teljesen kifogyott az üzemanyagból. Brian Madderson, a PRA elnöke a BBC rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy egyelőre „monumentális feladatnak tűnik” a vásárlási pánik enyhítése. (MTI) Dobrev Klára és a DK a győztes ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tagnap éjjel mind a 106 választókerület adatainak egyesítésével véglegessé vélt a magyar miniszterelnökjelöltek sorrendje az ellenzéki előválasztáson. Győzött Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció), 2. Karácsony Gergely (MSZP, LMP) és 3. Mérki-Zay Péter, vagyis Jakab Péter és Fekete-Győr András kiesett a következő fordulóból. Csütörtök éjszaka megszületett az ellenzéki előválasztás első fordulójának végeredménye, amely kétségtelenül Dobrev Klára és a DK győzelmét hozta. A DK-sok azonban nem örülhetnek maradéktalanul, a 2. fordulóban ugyanis Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalma) megegyezése új viszonyokat teremthet. Márki-Zay tegnap közölte, máris egyeztetett Karácsonnyal. A hódmezővásárhelyi polgármester pártháttér nélkül szerezte meg a 3. helyet, ami óriási siker. Az előválasztás fontos tanulsága: Jakab Péter és a momentumos Fekete-Győr András nagyot bukott, miközben bejött a DK-Jobbik-paktum. Tegnap éjjel mind a 106 választókerület adatainak egyesítésével véglegessé vált a magyar miniszterelnökjelöltek sorrendje az ellenzéki előválasztáson. A végeredmény így alakult: Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció): 214 319 szavazat (34,76%), Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP): 168 396 szavazat (27,31%), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom): 125 944 szavazat (20,02%), Jakab Péter (Jobbik): 86 909 szavazat (14,10%), Fekete-Győr András (Momentum): 20 944 szavazat (3,40%). Dobrev Klára letarolta az országot, a 106 egyéni körzetből 78 vidéki és 7 budapesti körzetet nyert meg. Karácsony Gergely 11 fővárosi és 4 vidéki (az ózdi, a budakeszi, a szentendrei, a nyírbátori) körzetben lett első. A jobbikos Jakab Péter négy egyénit vitt el vidéken, de érdekes módon Miskolcon, ahol 3 évvel ezelőtt egyéniben majdnem nyert a Fidesz ellen, megverte őt Dobrev Klára. A legtöbb egyéni körzetet a DK nyerte meg (ez nem jelent automatikusan országgyűlési mandátumot is). A DK 32, A Jobbik 29, az MSZP-Párbeszéd 25, a Momentum 15, az LMP 5 egyéni helyet nyert vagy saját jogon vagy egy győztes független képviselőnek adott befogadó nyilatkozat révén. Dobrev győzelmében az az igazán meglepő, hogy a DK az ország legkülönbözőbb pontjain ért el sikereket (nem Budapesten), és Dobrev Klára miniszterelnök-jelölt még a DK sikerét, szavazatainak számát is jócskán felülmúlta. Elsöprő győzelme azért figyelemreméltó, mert az előzetes latolgatásokkal ellentétben nem a nagyvárosokban és Budapesten tarolt, hanem vidéken. Bebizonyosodott, hogy a DK 10 év alatt egy működő vidéki hálózatot épített fel, amely igenis működik éles helyzetekben - a többi párt nem büszkélkedhet hasonlóval az ellenzéki oldalon. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester az év elején még a toronymagas favoritja volt az előválasztásnak. Dobrev előnye ugyanakkor azért nem behozhatatlan, mert Karácsony papíron több tartalékra számíthat, mint a DK jelöltje. Összeállhat ugyanis mögötte egy Gyurcsány-ellenes ellenzéki koalíció, amely nem szeremé Dobrevet a közös lista élén látni. Ebbe becsatlakozhatnak a momentumosok, a jobbikosok jó része, és persze a nagy rejtély, Márki-Zay Péter hívei. Egyébként Dobrev 1. fordulós győzelme után gyorsan eldurvult az ellenzéki előválasztás, és a DK nagy lendülettel támadt neki Karácsony Gergelynek. Gyurcsány Ferenc pártelnök közölte, ő volt az, aki szakított az MSZP-vel, miközben Karácsony élvezi azóta is a szocialisták támogatását. (Tx, hvg, 444) Szociáldemokrata kormányt kémek Szociáldemokrata vezetésű kormányt kíván a németek többsége a szövetségi parlamenti (Bundestag) választás utáni első, tegnap ismertetett felmérések szerint. Berlin. A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a németek 59%-a tartaná jónak, ha a választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alakítana kormányt, méghozzá a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP). A választók jóval kisebb része, 24%-a azt tartaná megfelelőnek, ha a második helyezett, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége lépne koalícióra a Zöldekkel és az FDP-vel. Hasonló arányokat mutatott ki a másik országos köztelevizió, az ARD megbízásából végzett kutatás, amely szerint a választók 51%-a érzi úgy, hogy leginkább egy SPD-Zöldek-FDP kormány jelenthet politikai megújulást Németországnak. A másik variációtól, a CDU/CSU-Zöldek-FDP összetételű koalícióról a németek csupán 18%agondolja,hogyúj fejezetet nyitna az ország történetében. Mindkét felmérés szerint a németek döntő többsége úgy látja, hogy távoznia kell a CDU elnöki tisztségéből a párt és a CSU közös kancelláljelöltjének, a választáson sikertelen Armin Laschetnek. Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz iránti megelőlegezett bizalom viszont igen erős. Az ARD felmérésében megkérdezettek 50 százaléka szerint az eddigi szövetségi pénzügyminiszter jó kancellár lenne. A ZDF kutatása szerint a németek 76%-a őt tenné meg Németország következő kormányfőjének. A kormányalakítás lehetőségeinek feltárását szolgáló megbeszélések, az úgynevezett szondázó tárgyalások tegnap kezdődtek. Elsőként a Zöldek és az FDP vezetői ültek Olaf Scholz évezi a bizalmat (tasr/ap) össze. Vasárnap külön-külön az SPD-vel tárgyalnak, a CDU/CSU- val a következő héten. Egyébként ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot. (MTI) Nem áll le az amerikai kormány Washington. Néhány órával a határidő lejárta előtt Joe Biden amerikai elnök aláírta csütörtökön azt a törvényt, amely ideiglenesen - december 3-áig - biztosítja az amerikai kormányzat finanszírozását. Ezt a szenátusi és a képviselőházi jóváhagyás előzte meg. Ha szeptember 30-án, az amerikai költségvetési év utolsó napján nem biztositották volna a kormányzat finanszírozását, úgy a szövetségi kormány működése teljesen leállhatott volna. Ezzel még nem hárult el minden probléma, Janet Yellen pénzügyminiszter arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy amennyiben október 18-ig nem emelik fel az adósságkorlát szintjét, „akkor az Egyesült Államok (...) valószínűleg pénzügyi válsággal és gazdasági recesszióval fog szembesülni. Mindez komoly károkat okozhat az üzleti és fogyasztói bizalomban.” (MTI)
