Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-12 / 235. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. október 12.1 www.ujszo.com Az uniós jogállamiság most a tét A lengyelek tízezrei országuk uniós tagsága mellett tüntettek (TASR/AP) RÖVIDEN Beiktatták az új osztrák kancellárt Bécs. Az osztrák államfő tegnap beiktatta hivatalába az új kancel­lárt, Alexander Schallenberget. Schallenberget az Osztrák Nép­párt (ÖVP) azután jelölte a tiszt­ségre, hogy Sebastian Kurz kan­cellár bejelentette lemondását. Schallenberg eddig külügymi­niszter volt, ezt a pozíciót teg­naptól Michael Linhart, az eddigi párizsi nagykövet tölti be. (MTI) A tálibok segélyt kapnak Amerikától Iszlámábád. Az USA beleegye­zett, hogy humanitárius segélyt nyújt Afganisztánnak, de nem ismeri el a tálibokat az ország vezetőinek - közölték az orszá­got augusztusban lerohanó szél­sőségesek. Amerikai részről tu­datták, közvetlenül az afgán népnek adnak segítséget. Wa­shington először ült tárgyaló­­asztalhoz a tálibokkal a katari Dohában azt követően, hogy csapatai végleg kivonultak az országból, és a szélsőséges fegy­veresek átvették a hatalmat. (MTI) Vezető iszlamistát fogtak el az irakiak Bagdad. Az iraki hírszerzés el­fogta az Iszlám Állam terror­szervezet egyik magas rangú tagját, Számi Dzsászim al-Dzsa­­burit, aki a csoport pénzügyeinek irányítója, illetve korábban a 2019-ben likvidált vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak a he­lyettese volt - közölte Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő. Szá­mi Dzsászim al-Dzsaburit Irak határain kívül fogták el, további részleteket nem közöltek a hír­szerzés külső műveletéről. (MTI) Navalnij besorolása: szélsőséges Moszkva. Szökésre hajlamosból szélsőséges és terrorista ideoló­giát valló személlyé minősítették át Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikust a börtönben. A Kreml legélesebb bírálójának számító Navalnij 2,5 éves sza­badságvesztését tölti a Vlagyi­mir megyei Pokrovban. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Luxembourg. Tegnap kezdődött az Európai Unió Bíróságán annak a - magyar ós lengyel - beadványnak a tárgyalása, amely megsemmi­sítené a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben az unió pénzügyi érdekeit védő rendeletet. A téma fontosságát jelzi, hogy a luxemburgi székhelyű testület teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró jelen­létében tárgyalja a kereseteket, ami­re rendkívül ritkán, csak kivételes jelentőségű esetekben kerül sor. A tanácskozást kétnaposra tervezik: a magyar és a lengyel kormány kép­viselői, illetve a megtámadott tör­vényt jóváhagyó uniós intézmények jogászai tegnap tartották meg a per­beszédeiket, míg a bírák és az első véleményt majd megfogalmazó fő­tanácsnok ma fogják feltenni az ügyekkel kapcsolatos kérdéseiket. A beadványokat sürgősséggel tár­gyalja az EU Bírósága, ami azt je­lenti, hogy idén decemberben, de legkésőbb a jövő év elején megszü­lethet az ítélet. Az „uniós költség­­vetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet” tavaly decemberben hagyták jóvá a közösség társjogalkotói: az Európai Parlament és a tagállami miniszte­rekből álló EU Tanács. A jogszabály szerint a támogatások'megvonásá-Érződik az Az ellenzóki összefogás felhajtó ereje máris órződik, nő a támogatottsága, miközben a Fideszó kissó csökkent. Budapest. A teljes népesség kö­rében erősödött a DK, a Momentum, az MSZP, sőt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is. A DK 13-ról 14%-ra, a Momentum 6-ról 7%-ra, az MSZP 5 százalékról 6-ra, az MKKP pedig 1-ről 2%-ra. Egyedül a Jobbik tábo­ra fogyott: a párt támogatottsága 12%-ról tízre apadt. A Párbeszéd és a Mi Hazánk továbbra is egy-egy százalékon állnak, az LMP két szá­zalékon tanyázik. A legerősebb el­lenzéki párt jelenleg a DK. Az el­lenzék annak is köszönheti erősödé­sét, hogy tovább csökkent a bizony­talanok aránya, 24-ről 22%-ra csök­val sújthatok azok a jogállami nor­­maszegések, amelyek közvetlenül és bizonyíthatóan sértik az unió költ­ségvetési érdekeit. Idetartozik pél­dául, ha az igazságszolgáltatás füg­getlenségének veszélyeztetése miatt büntetlenül maradnak a csalás és a korrupció esetei, ha a nemzeti ható­ságok nem vizsgálják ki, nem szankcionálják a szabálytalan pénz­felhasználást vagy az összeférhetet­lenséget. A magyar és a lengyel kor­mány megalapozottan feltételezte, hogy a rendelkezések elsősorban el­lenük irányulnak, hiszen a jogállami normák megsértésének kockázatai miatt évek óta eljárás alatt állnak a tagállamközi tanácsban. Orbán Viktor magyar és Mateusz kent - derült ki a Republikon felmé­réséből. A Fidesz viszont stagnál, az ellenzéki mozgósítás jobban mobi­lizálta az ellenzéki választókat: a tel­jes népesség körében hat százalék­kal, a pártválasztók körében nyolc százalékponttal erősebb a hatpárti összefogás a Republikon szerint, mint a Fidesz. A kormánypárt a párt­választók körében is gyengült egy keveset: előnye 45%-ról 44-re esett. Az előválasztási kampány javított az ellenzéki összefogás jövő évi esé­lyein a Medián kutatása szerint. A Medián szeptember 29-e és október 4- e között elvégzett 1000 fős országos reprezentatív felmérése szerint az előválasztási kampány javított az el­lenzéki összefogás esélyein: a listás voksokat tekintve a Fidesz és az el­lenzék fej fej mellett, egyaránt 37%­Morawiecki lengyel miniszterelnök tavaly év végén a közösségi büdzsé egyhangú egyetértéshez kötött elfo­­- gadásának vétójával próbálta meg­akadályozni a jogszabály elfogadá­sát. Végül annyit sikerült kiharcol­niuk, hogy az előírások alkalmazását addig elhalasszák, amíg az uniós bí­róság nem dönt a jogszerűségükről. Érvelésük szerint az EU a rendelet jóváhagyásával túllépett a hatáskö­rén, a szöveg sok helyütt homályos, többféle értelmezésre ad lehetőséget, ami sérti a jogbiztonságot. A két or­szág idén márciusban nyújtotta be a kifogásait részletesen indokló és megsemmisítést kérő keresetét az uniós bíróságon, amely nem sokkal ezután az Európai Parlament kéré­on áll. A felmérésből az is kiderült, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek kö­zül Márki-Zay Péter tudja leginkább mobilizálni az ellenzéki szavazókat, Dobrev Klára pedig a legkevésbé. Annak ellenére, hogy kevesebb helyen lehet az október 16-ig tartó 2. fordulóban szavazni, az első napon, vasárnap is rekordközeli számban keresték fel az előválasztási szava­zópontokat az ellenzéki választó­­polgárok, közölte az Országos Elő­választási Bizottság. Vasárnap 78 ezren voksoltak, sátorban 62 223-an, interneten 15 389-en. Már az első napon is állandó és nagy erejű ter­heléses támadások alatt állt az elő­választás informatikai rendszere. Két miniszterelnök-jelöltre, a DK-s Dobrev Klára EP-képviselőre és a Mindenki Magyarországa Mozga­sére döntött a január óta hatályos jogszabály sürgősségi tárgyalásáról. Az uniós vezetők Orbánnal és Mo­ra wieckivel kötött különalkuja mindmáig meggátolta a jogsértő tag­országok felelősségre vonását, amit az Európai Parlament folyamatosan és élesen bírál. Az Európai Parla­ment perrel fenyegeti a biztosi tes­tületet, ha záros határidőn belül nem vonja kérdőre a közösségi források­kal visszaélő és a jogállami értékek­nek fittyet hányó kormányokat. Több tízezren vettek részt Varsó­ban vasárnap este az ellenzéki Pol­gári Platform ügyvezető alelnöke, Donald Tusk kezdeményezésére összehívott tüntetésen, amelyen a lengyel és az uniós jog viszonyáról szóló alkotmánybírósági döntés el­len tiltakoztak. A tüntetők uniós és nemzeti zászlókat, a lengyel uniós tagságot támogató transzparenseket vittek. Tusk az egybegyűltek előtt el­mondta: kötelességének tartotta a tüntetés összehívását, mert az alkot­mánybíróság és a kormányzók „min­den köntörfalazás nélkül úgy döntöt­tek, hogy kivezetik Lengyelországot az Európai Unióból”. A kormányt Tusk az európai elvek megsértésével vádolta, az ellenzéket pedig egységre hívta fel, mely végeredményben a kormány leváltását eredményezheti. „Jól tudjuk, valójában miért is akar­nak kilépni az EU-ból, azért, hogy büntetlenül sérthessék az állampol­gárok jogait, a demokrácia elveit, hogy féktelenül lophassanak” - je­lentette ki Tusk. (MTI, Npsz.) lom által támogatott Márki-Zay Pé­ter hódmezővásárhelyi polgármes­terre lehet szavazni. A Momentum párt vasárnap este tartotta a bizalmi szavazást, amit Fekete-Győr András kezdeménye­zett maga ellen, miután a vártnál gyengébben szerepelt a miniszter­­elnök-jelölti előválasztáson. (21 050 szavazattal csak 3,39%-ot ért el.) A küldöttgyűlés kétharmada megvonta tőle a bizalmat. Fekete-Győr András pártelnök ezt elfogadta és azonnali hatállyal beadta lemondását. A 32 éves politikus 2016 óta vezette a Mo­mentumot. Akkor vált ismertté, ami­kor 2017 elején népszavazást kezde­ményeztek a 2024-es nyári olimpia megrendezése ellen. A Momentum vezetését ügyvezetőként Orosz An­na alelnök veszi át. (hvg, Infos,, ú) ellenzéki összefogás pozitív hatása Gyógyszer nélkül is van élet? Kérdése lenne? Mit történhet, ha elfelejtjük bevenni mondjuk a vérnyomáscsökkentőt? Feltétlenül gyógyszert kell bevenni, ha náthásak vagyunk, fáj a fejünk, vagy segíthetnek nagyanyáink házi receptjei is? Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, AZ ORVOS VÁLASZOL AZ UJ SZÓ STÚDIÓBAN ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI: Ön is kényelmesen, otthonról kérdezhet! ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Hrubá Orsolya gyógyszerész Tegye fel kérdését kényelmesen, otthonról október 17-ig, vasárnapig: > e-mailben: egeszsegmagazin@ujszo.com , (?) Facebookon: www.facebook.com/ujszo a kommentekben. y jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo 'y október 21-én, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on y október 25-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. ÍRJA BE a naptárjába:

Next

/
Thumbnails
Contents