Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-09 / 233. szám
m SZALON ■ 2021. OKTOBER 9. www.ujszo.com Emléktábla-avatás Rozsnyón A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) állandó programjának része emléktáblák állítása azon volt MTA-tagok emlékére, akik születésük, tevékenységük vagy kutatásuk programja révén a volt Felső-Magyarország területéhez kapcsolódtak. Ebben az évben második alkalommal került sor ilyen ünnepre. Október 2-án Rozsnyón felavattuk Magda Pál statisztikus és geográfus emléktábláját. Az aktust hosszas előkészítés előzte meg, mivel egyrészt egyezségre kellett jutnunk mind a Rozsnyói Ágostai Hitvallású Evangélikus •Egyházközséggel, mind pedig a Műemlékvédelmi Hivatallal, hiszen a táblát az egyházközség ingatlanának kapubejáratában helyeztük el, másrészt pedig alkalmazkodnunk kellett a járványügyi előírások megkötéseihez is. Az ünnepi aktuson az SZMAT részéről Mészáros András elnök, Dusza János alelnök és Bolemant Lilla tag, az evangélikus egyházközség oldaláról pedig ThDr. Jergus Olejár, PhD. gyülekezeti lelkész, Mgr. Viliam Solárik, a magyar gyülekezet lelkésze és Ing. Ivan Nemcok gyülekezeti felügyelő vettek részt. Nemcok úr személyében a városháza is hivatalosan képviseltette magát. Rajtuk kívül jelen voltak rozsnyói lakosok is, akik Ambrus Ferenc felhívására voltak tanúi az avatásnak, amely két nyelven, magyarul és szlovákul zajlott. A hivatalos vendégeket Viliam Solárik lelkész mutatta be. Utána Bolemant Lilla magyarul, Mészáros András pedig szlovákul olvasta fel az avatóbeszédet. Okét Jergus Olejár követte, akinek a laudációját Mészáros András tolmácsolta magyarra. Olejár lelkész úr főként Magda Pál személyiségének és életének etikai vonatkozásait emelte ki, azt, hogy Magda hányatott életének hátterében a töretlen igazságszeretet és az elnyomottak melletti kiállás húzódott meg, és azt, hogy ez a magatartás máig követendő példaként áll előttünk. Az emléktáblát Mészáros András és Jergus Olejár leplezte le, majd pedig fotózás és köteden beszélgetés zárta az ünnepi aktust. Mészáros András, az SZMAT elnöke Tisztelt jelenlévők! Azért gyűltünk össze ezen a helyen, hogy emléktáblát avassunk a statisztikus és geográfus Magda Pálnak, az MTA levelező tagjának, Rozsnyó híres szülöttének. Magda Pál édesanyja révén, aki az ugyancsak rozsnyói Cházár András nővére volt, olyan környezetbe került, amely a művelődést és a kritikai gondolkodást mindig nagyra tartotta. Cházár már a 18. század végén röpiratot írt a sajtószabadság védelmében, és Magda Pál, aki szintén kikelt a cenzori beavatkozások ellen, kéziratos életrajzában leszögezi, hogy a nemzet, amelyik nem vívja ki magának a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, nem érdemli meg, hogy tudós emberek számukra felvilágosító munkákat írjanak. Cházár kivette a részét a fiatal Magda neveléséből, aki aztán Dobsinán, Rozsnyón, Késmárkon és Pozsonyban tanult. Innen került a jénai egyetemre barátjával, Kis Jánossal, a későbbi evangélikus szuperintendenssel. Késmárkon olyan tanárai voltak, mint a filozófus és teológus Johann Genersich vagy a magyarországi tudományos statisztika megalapítója, Martin Schwärmer. Jénában került kapcsolatba Kant filozófiájával, de azt még a felvilágosodás ismeretfilozófiáján keresztül értelmezte. Jénából hazaérve Iglón volt nevelő, majd pedig, 1797-től nyugdíjba vonulásáig, azaz hetvenéves koráig különböző protestáns iskolákban tanított irodalmat, statisztikát, filozófiát, geográfiát és gazdaságtudományt. Előbb Csetneken, aztán Lőcsén, Besztercebányán, Sopronban, Karlócon és végezetül Sárospatakon. Besztercebányán latin oktatóprogramjával szerzett magának ellenségeket, Sopronból a drágaság miatt kellett elköltöznie, Karlócot azért hagyta el, mert a bécsi Udvari Haditanács a német nyelvű statisztikája miatt zaklatta. Munkahely-változtatásainak leggyakoribb oka azonban kritikai gondolkodása és szókimondása volt, ami miatt összeütközésbe került elöljáróival. Ebből a szempontból hasonlatos volt a másik korabeli evangélikus tanáregyéniséghez, az Eperjesen és Pozsonyban működő Greguss Mihályhoz. Rebellis magatartásáért korábbi barátja, Kis János mint szuperintendens is megintette őt. Magda fő műve, amiért akadémiai tagságra is jelölték - Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geográphiai leírása (Pest, 1819), német nyelvű kiadásai: Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slawonien und der ungarischen Militär-Grenze (Leipzig, 1832, 1834,1835)- nem az első magyarországi statisztika volt, hiszen ezt megelőzte Schwärmer műve (Statistik des Königreichs Ungern, Pest, 1798), de ez volt az első ilyen témájú magyar nyelvű mű, és átmenetet képezett Fényes Elek 1836 és 1840 között megjelent nagy, hatkötetes dolgozatához. Magda dolgozata magyar nyelvűsége és kritikai szemlélete miatt volt olyan népszerű a reformkor kezdetén. Magda művét nemcsak a statisztika mint szak szemszögéből kell értékelnünk, hanem abban a tekintetben is, hogy milyen szerepet játszott ez a tudományág a korabeli tudományosságon belül. A geográfia akkoriban nemcsak politikai földrajzként funkcionált, hanem, szerepét tekintve, a történetfilozófiával együtt a nemzeti ideológiát is megalapozta. Azzal a különbséggel, hogy míg a történetfilozófia a társadalmi fejlődés célját igyekezett megfogalmazni, a geográfia és a statisztika azokat az alapokat tárta fel és mutatta elénk, amelyekre építve az adott nemzet besorolódhat a többi nemzet közé. Magda is feltette a kérdést ebben a művében: „ Van-e a magyar nemzetnek annyi lelki és testi ereje, annyi világi tehetsége, hogy az európai szabad és független nemzetek közt tekintettel és méltósággal megtarthatja a rangját... ?” Ki kell-e hangsúlyozni, hogy ez a kérdés még most is aktuális? Magdát 1833-ban ajánlották az MTA tagjának, 1834 novemberében aztán a Filozófiai Osztály levelező tagjává választották. Filozófiai és pedagógiai művei ennek ellenére kéziratban maradtak. így lejegyzett életrajzában ugyanakkor röviden összefoglalta világnézetének az alapelveit. Ezekből az tűnik ki, hogy szerinte a jelenségek mögött meghúzódik egy általános, végtelen erő, amely azonban megfoghatatlan, de mégis közvetlenül hat a természetben. Alighanem valami olyan irracionálisán működő szubsztanciára gondolhatott, amilyet később Schopenhauer tételezett fel. Ami arra utal, hogy filozófiai téren Magda már részben túllépett a felvilágosodás eszméin, és a reformkor objektiválódott összefüggéseinek a lehetséges kimenetelét is előre jelezte. Mindezek nyomán joggal jelenthetjük ki, hogy megérdemelten kerül ki erre a helyre a Magda Pál emlékét megőrizni szándékozó tábla. Mészáros András Történelmet oktat, zenét szerez, fest /■ ^ erény, udvarias, ____ intelligens és r M sokoldalú fiatal. V m ember Jablonsky ■ » Dávid, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem Bölcsészettudományi Karának 31 éves oktatója. 1990- ben született Nagykürtösön, kiskora óta Kőváron él. 2018-ban doktorált a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem történelem szakán, és még abban az évben kezdett el tanítani a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem Történettudományi és Közép-európai Tanulmányok Tanszékén. Édesanyád magyar, édesapád szlovák. Ebből kifolyólag otthon vagy mind a magyar, mind a szlovák kultúrában, történelemben. Befolyásolta ez a történelemtudományok iránti érdeklődésedet? Valamilyen szinten biztos, viszont a lényegére csak a későbbiekben tapintottam rá. A gimnáziumi éveim alatt kezdtem el szimpatizálni a humán tantárgyakkal. így a kedvenceim közé legfőképp a történelem- és a filozófiaórák tartoztak, míg végül a történelem mellett tettem le a voksot. Arra, hogy mekkora inspirációt, tudást és szabadságot nyújt a két különböző nyelv vagy kultúra ismerete, teljes mértékben csak az egyetemi éveim alatt jöttem rá. Hálás dolog történelmet oktatni? A történész mennyire tud tárgyilagos lenni, esetünkben a magyar és a szlovák történelem tanítását illetően? Gondolok itt arra, hogy például ugyanazt az eseményt másként látják, láttatják a magyar, és másként a szlovák történészek. Te kétnyelvűként hogyan látod ezt konkrétan a Cirill és Metód Egyetemen? Nem egyszerű, mivel a történelem az egzakt tudományokkal szemben akár radikális módon is elferdíthető és tanítható. Szerintem a humán szakoknál az ember egy kicsit mindig a maga tükrét állítja a diákok elé, és ha az időpontok, események vagy a személyek adottak is, mindig a saját „meséjét” adja elő nekik. Manapság már nem is az a probléma, ha a szlovák és a magyar tudósok véleménye bizonyos történelmi eseményekkel vagy személyekkel kapcsolatban eltérő. Hiszen bizonyos szinten érthető, hogy minden nemzet a saját kvalitásait és érdemeit helyezi előtérbe, a bűneit igyekszik elfedni, az őt ért kellemetlenségekre pedig érzékenyebben reagál. Sőt, még talán az sem lenne baj, ha tíz szlovák történészből tíznek különbözne a véleménye, vagy tíz magyar tudósból tíz eltérő nézetét tárná elénk egy konkrét dologra. Engem inkább az zavar, hogy amikor valaki a saját igazát védi, manapság eléggé faragatlan, lenéző vagy agresszív módon teszi, és nem figyel oda arra, mit mond a másik. Nem kap teret a megértés, nincs lehetőség baráti vitákra vagy diskurzusra, és hihetetlenül nagy a versengés. A tanszékek és az egyetemek is a mindennapi megmaradásukért küzdenek. Ami az én tantárgyaimat vagy az előadási módomat illeti, a diákjaimat kivétel nélkül a demokrácia, a tolerancia, az empátia és a kritikus gondolkodás elvei felé terelem. Lényegtelen, milyen állampolgárságú, nemzetiségű, hitvallású vagy világnézetű az ember, ha önmagával tisztában van, a jó vezérli, nem ad teret rosszindulatoknak, akkor embertársaival is békében fog élni. Ennek tükrében például a szlováknak nem a magyar, a franciának pedig nem a német az ellensége, bármiféle identitást félretéve inkább egy olyan ember, akit a hatalomvágy, a gyűlölet, a közöny, (Kép: Jablonsky Dávid archívuma) az irigység és a gőg táplál, és nem tud lelki békére lelni. így volt ez a történelem során mindig. Nagy kritikusa vagyok a sovinizmus, nácizmus, fasizmus, kommunizmus vagy más antidemokratikus és totalitárius nézetekből táplálkozó személyeknek, ideológiáknak és államoknak. Értem, hogy minden éremnek két oldala van, és attól, hogy valaki egy „romlott” rendszerben élt, még lehetett szép gyermekkora, boldog házassága, vagy egyszerűen csak jól tudott érvényesülni. Viszont minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. így hát nem a siránkozó politikai elitek előtt szoktam tisztelegni, akik felelősséggel tartoztak az állampolgáraik iránt, és gyakran cserben hagyták őket, hanem azok előtt a nagyszülők, apák, anyák és gyermekek előtt, akiket elszakítottak egymástól, kitoloncoltak, száműztek, lemészároltak, gyakran harcolniuk kellett a semmiért, nem tanulhattak vagy élhettek szabadon, bebörtönözték őket. Bodzsár Gyula A folytatásban választ kapnak például arra is: Mi késztette arra, hogy kézikönyvet írjon Madarcina pre historikov (Magyar nyelv történészeknek) címmel? Milyen céllal, minek a hatására fordította le szlovákra az Ómagyar Mária-siralmat? Hogy találta meg a zene? Hogy adódott az, hogy hangszereket is készít? Honnan erednek komoly képzőművészeti ambíciói? A teljes interjút elolvashatják a Vasárnap keddtől, október 12-étől kapható számában.
