Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-09 / 233. szám
Hogyan került Darja Donald Trump közelébe? 2021. október 9., szombat, 14. évfolyam, 39. szám Már tizennyolcezer szárnyast az ember Mintegy ezer megkövesedett tojáshéj vizsgálatával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén földtörténeti kor embere. Új-Guinea I ^ M szigetén talált JL wL M J leletek szerint a hosszú, erős, tőrhöz hasonlító lábujja miatt a világ legveszélyesebb madarának tartott kazuár lehetett az első tenyésztett szárnyas madár, jóval a baromfi mintegy 9500 évvel ezelőtti háziasítása előtt - adta hírül a CNN hírtelevízió honlapja. A futómadár tojásait az ősember összegyűjthette még az előtt, hogy kikeltek volna, majd felnevelte a madarakat. „Ez több ezer évvel a baromfi háziasítása előtt történt. És nem egy kis szárnyasról van szó, hanem egy hatalmas, harapós természetű, röpképtelen madárról, amely képes kibelezni az embert” - mondta Kristina Douglas, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusa, az amerikai tudományos akadémia (PNAS) folyóiratában megjelent tanulmány vezető szerzője. A kazuároknak három fajuk van, és Ausztrália északi részén, Queenslandben és Uj-Guineán őshonosak. Douglas szerint a ősi elődök a legkisebb fajhoz tartozó törpekazuárok lehettek, amelyek 20 kilogramm súlyúak. A megkövesedett tojáshéjakat a kutatók szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, így derítették ki, hogy azok 16-18 ezer évesek. Ember-kazuár kölcsönhatások (A) endemikus gyümölcsök, amelyek a kazuár étrendjének alapját alkotják; (B) egy levadászott törpekazuár; (C) kazuártollakkal ékeskedő bennszülött; (D) kazuárfióka egy új-guineai faluban; (E) felnőtt hím kazuár fogságban; (F) bennszülött férfi orrdísszel és karszalaggal, amelyben kazuárcsontból faragott tőrt visel. (Fotó: PNAS/A. Mack) Hogy megbizonyosodjanak feltételezéseikről, először élő madarak, pulykák, emuk és struccok tojásait vizsgálták. A tojáshéj belseje ugyanis változik, ahogy az embrió nő, mivel abból kap kalciumot. Háromdimenziós nagy felbontású felvételeket készítve és a tojások belsejét vizsgálva a kutatók alkottak egy modellt arról, milyen lehetett a tojás belseje a költés különböző időszakaiban. Modelljüket tesztelték a mai emuk és struccok tojásain, mielőtt azt az ősi tojáshéjak esetében alkalmazták volna. Ki tudták mutatni, hogy a legtöbb megtalált ősi tojáshéj érett volt, azaz a fióka már szinte teljesen kifejlődhetett bennük. éve tenyésztett * Kazuár hím a fiókákkal (Fotó: Shutterstock) « A kazuár még ma is a legveszélyesebb madár (Fotó: Wikipedia/Karelj) r> És nem egy kis szárnyasról van szó, hanem egy hatalmas, harapós természetű madárról „Azt találtuk, hogy a tojáshéjak nagy többségét az utolsó időszakban keltették, azaz akkor, mamikor az embrióknak már teljesen kifejlett végtagjuk, csőrük, karmaik és tollazatuk volt” - magyarázta a paleontológus. 1 -Ahhoz, hogy sikeresen keltessenek és felneveljenek kazuárokat, az embereknek tudniuk kellett, hogy hol voltak a vadon élő madarak fészkei, és még az előtt be kellett a tojásokat gyűjteniük, hogy a fiókák kikeltek. Ez nem könnyű feladat, mivel a madarak nem ugyanazon a helyen költenek évente. Amikor a nőstény lerakja tojásait, a hím veszi át a fészket, ő költi ki 50 napon keresztül a tojásokat, nem hagyva magára a fészket. „Az emberek valószínűleg vadászat során megölhették a hímet és begyűjtötték a tojásokat. Mivel a hím nem hagyja magára a fészket, a költés alatt alig táplálkozik, ezért könynyen ragadozók áldozatává válik” — tette hozzá a kutató. (MTI) „Vigyázz, kazuárveszély!" Az új-guineai őslakosok a sisakos kazuár szinte minden porcikáját felhasználják. Karmából dárdahegy, csontjából kanál, tolláiból pedig ékszer készül. És persze a húsát is nagy örömmel elfogyasztják. A sziget lakosságának döntő többsége úgy vélekedett, hogy a kazuár nem egyéb, mint az ég adománya, mellyel be lehet tömni az éhes szájat. Érdekes, hogy más törzsek a termékenység istenét, megint mások a nőnemű őseik szellemét látták bennük továbbélni; esetükben a legnagyobb bűnnek számított háborgatásuk, elpusztításuk. Manapság - legalábbis Ausztráliában - madarunk leggyakrabban autóbalesetek okozójaként kerül az újságok címoldalára, ezért nem ritka az utak mentén a sárga négyszögben fekete kazuárt ábrázoló „Vigyázz, kazuárveszély!" vagy hasonló feliratú közlekedési tábla. Az állatkertekben tartott sisakos kazuár éppolyan veszélyes, mint a tigris vagy az oroszlán, ezért a vele való bánásmód nagy körültekintést igényel. Nálunk Bajmócon lehet „megismerkedni" ezzel a madárral. (Forrás: Állatvilág, ú)
