Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-08 / 232. szám
www.ujszo.com | 2021. október 8. KULTÚRA 9 Alig ismerik a Nobel-díjast Nagy meglepetést okozott a szakmában a tanzániai Abdulrazak Gurnah díjazása RÖVIDEN Életműdíjat kap Mészáros Márta ÖSSZEFOGLALÓ A Svéd Akadémia döntése szerint az angolul íré, tanzániai származású Abdulrazak Gurnah kapta idén a legrangosabbnak tartott irodalmi elismerést. Az indoklás szerint Abdulrazak Gurnah megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban. Az 1948-as születésű író 10 millió svéd koronával gazdagodik. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban, a világj árvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között. A bejelentést követő sajtótájékoztatón elhangzott a kérdés, hogy vajon befolyásolta-e a döntést a jelenlegi helyzet, amikor Európa déli részét ellepik a kilátástalan helyzet elől menekülő afrikaiak. Az illetékes bizottság elnöke azt válaszolta, hogy kizárólag a díjazott irodalmi teljesítményét vizsgálták, amelyet már a 80-as évektől figyelemmel kísérnek. Viszont Abdulrazak Gurnah regényei a közelmúlt történései miatt új megvilágításba kerülhetnek, és a díj ráirányíthatja a nagyközönség figyelmét erre a kivételes képességű szerzőre, aki tizenkilenc évesen érkezett Angliába. Ekkor döntött úgy, hogy írói nyelvet vált, azaz anyanyelve, a szuahéli helyett angolul kezd publikálni. Negyedik regénye, az 1994-ben megjelent Paradise (Paradicsom) óta a posztkolonialista tapasztalat egyik legjelentősebb írójának tartják, aki élénk képekben beszél egy olyan Afrikáról, amelyet a kontinensen kívül csak kevesen ismernek. Ez a regény annak idején bekerült a tekintélyes Booker-díj és a Whitbread-díj jelöltjei közé. A történet egy tizenkét éves fiúról, Yusufról szól, akit apja, adósságai törlesztéseként, kénytelen eladni. A vidéki Afrika egyszerű életéből Yusuf a gyarmatosítás előtti Kelet-Afrika bonyolult városi világába kerül - egy olyan érdekes közegbe, ahol a muszlim feketeafrikaiak, a keresztény misszionáriusok és a szubkontinensről származó indiaiak törékeny, finom társadalmi hierarchiában élnek egymással. Az író Yusuf szemszögéből mutatja be a háborúban álló közösségeket, a félresikerülő kereskedelmi szafarikat és a kamaszkor megpróbáltatásait. Amikor pedig Yusuf kezdi felfogni azokat a döntéshelyzeteket, amelyekbe kerül, rájön, hogy neki is alkalmazkodnia kell az európai gyarmatosítás új tényeihez. A Paradise ugyanazt a területet járja be, mint Isak Dinesen és William Boyd regényei, de mindezt új szemszögből teszi. Következő műve, az Admiring Silence (A csend tisztelete, 1996) egy fiatalember történetét meséli el, aki elhagyja Zanzibárt és Angliába emigrál, ahol elismert tanár lesz. A húsz évvel későbbi hazalátogatás mélyen befolyásolja egyéniségét. A By the Sea (A tenger mellett, 2001) lapjain egy angol tengerparti városban élő idős menedékkérő meséli el élete történetét, ezt a regényt szintén jelölték Booker-díjra. Jelentős alkotásnak tartják a kritikusok a 2020- ban napvilágot látott Afterlives (Utóéletek) című művet is, amely a huszadik század elején, Kelet-Afrika német gyarmatosítása idején játszódik, fő témái az előítéletek, a raszszizmus megnyilvánulásai. Abdulrazak Gurnah Brightonban, Kelet-Sussexben él, irodalmat tanít a Kenti Egyetemen, és a Wasafiri folyóirat társszerkesztője. Legutóbbi regényei a Desertion (Dezertálás, 2005), amely felkerült a 2006-os Commonwealth Writers Prize listájára, és a The Last Gift (Az utolsó ajándék, 2011). A fogadóirodáknál Gurnah nem szerepelt az esélyesek listáján. A Ladbrokes Annie Emaux francia írónőt tartotta a legesélyesebbnek (nyolc az egyhez), a második és harmadik helyen a japán Haruki Murakami és a kanadai Margaret Atwood szerepelt náluk. A friss Nobel-díjas művei egyelőre nem olvashatók magyar fordításban. (iuk. litera.tiu) Budapest. A világ filmművészetéhez való egyedülálló hozzájárulása elismeréseként Mészáros Márta kapja az Európai Filmakadémia életműdíját a 34. Európai Filmdíj átadóünnepségén, december 11-én Berlinben. A MUBI nemzetközi streaming platform a magyar rendező életművének fontos filmjeivel tiszteleg a rendező előtt. „Bátor és innovatív filmjein keresztül Mészáros Márta elkötelezte magát a női életek bemutatása mellett, hangot adva a független nőknek és az összetett női személyiségeknek” - olvasható az Európai Filmakadémia közleményében, amely minden idők egyik legjelentősebb női rendezőjének nevezte a magyar művészt. A szervezet 34 éves fennállása során először ismer el életműdíjjal közép-keleteurópai rendezőnőt. Mészáros Márta december 11-én veszi át a díjat Berlinben. (MTI) Horror versenyez az Oscar-díjért Budapest. Bergendy Péter Post Mortem című filmje képviseli Magyarországot a 94. Oscarverseny nemzetközi film kategóriájában. A film világpremierje tavaly ősszel volt a varsói nemzetközi filmfesztiválon, azóta 26 fesztiválra hívták meg. A történet 1918-banjátszódik, főhőse Tomás, a fiatal vándorfotós, aki abból él, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Az országok nevezései közül az Amerikai Filmakadémia tagjai választják ki azt az öt játékfilmet, melyek a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díj ért kelhetnek versenyre. Az Oscar-díjakat jövő márciusban osztják ki. (MTI) Hétvégi premier a Jókaiban Kortárs magyar drámaíró és hazai rendező munkáját mutatják be szombaton Komáromban. Ez lesz az idei évad első darabja, melyet a Benkő Gáza Stúdiószínpadon játszanak majd - a színház terve az, hogy a stúdiószínpadra olyan előadások kerüljenek, melyek a szlovákiai magyarsághoz kötődnek. Schwechtje Mihály Budapesten élő drámaíró színművét az ipolysági Rédli Károly rendezi. Az örökség című darab roma környezetben játszódik, főszereplőjét Olasz István játssza majd. András, a főszereplő, Németországból tér vissza szülőfalujába édesanyja halálát követően, hogy rendezze a családi hagyatékkal kapcsolatos intéznivalókat. Bár esze ágában sincs maradni, édesanyja ráhagyta gyerekorvosi praxisát, ami jócskán bonyolítja a dolgok menetét. A darab betekintést nyújt a közösség gondjaiba: a fiatalok elköltöznek, mivel nincs miért maradniuk, Skronka Tibor a rendőr, Olasz István András szerepében (Fotó: Dömötör Ede) miközben a falubeliek úgy vélik, jobb, ha a gyerekek is máshová kerülnek - ahogy ők maguk mondják, legalább nem mocsokban nőnek fel. „Messziről szemlélve könnyű legyinteni és azt mondani, oldják meg maguk a problémáikat” - mondta Olasz István a szereppel kapcsolatban, aki szerint sokszor elmegyünk a mélyszegénység és a romák problémái mellett. „Ezért is örülök, hogy játsszuk ezt a darabot, mert ezekről a dolgokról beszélni kell. A karakterem jómódból jön és belecsöppen ebbe a helyzetbe, melyre reagálnia kell, elkerülhetetlen, hogy cselekedjen. Ez nem egy fekete-fehér történet, de a cselekvési szándék a fontos, még ha esetlen vagy nem is feltétlenül helyes, amit cselekszik.” A darab azonban nem csupán a közösséget sújtó gondokat, hanem a roma kultúra színességét és vidámságát is meg szeretné mutatni. Erre a rendező, Rédli Károly helyez nagy hangsúlyt: az előadás folyamán például élő zene idézi meg a roma kultúra hangulatát. Ezt a darabot maga a maga a rendező ajánlotta, amikor a színház megszólította őt. „Úgy gondoltam, aktualitása, kérdésfelvetése miatt izgalmas, és fontos lenne ezt bemutatni a komáromi színházban.” Rédli Károly egyébként műfordítóként is tevékenykedik, Az örökség című darabot szlovákra is lefordította, és a tervek szerint hamarosan egy magyar-szlovák drámaantológiában jelenik meg. Az előadásban többek között Béhr Márton, Cs. Tóth Erzsébet, Fabó Tibor, Skronka Tibor, Szvrcsek Anita és Holocsy Krisztina is játszanak. Stúdióbérletes nézőit a színház az október 28-i előadásra várja. (Komáromi Jókai Színház, atempo.sk, hk) r Uj albumot izzít a Tears For Fears London. Tizenhét év után új albummal tér vissza a brit Tears For Fears duó, azaz Roland Orzabal és Curt Smith. Ez lesz a hetedik albumuk, amelynek címadó dalát, a Tipping Pointot már ki is adták, méghozzá videóklip kíséretében, a teljes anyag pedig jövő februárban lát napvilágot. „Mielőtt minden ilyen jól alakult volna az album körül, előbb mindennek el kellett romlania. Evekbe telt, de valami történt, amikor újra összedugtuk a fejünket” - magyarázta Orzabal a New Musical Expressnek, hozzátéve, hogy szerencsére megtalálták az egyensúlyt a „húzd meg-ereszd meg” jellegű munkafolyamat során. Smith hozzátette, hogy ők ketten egyfajta testvéri viszonyban vannak egymással, amibe az is belefér, hogy hosszúbb ideig nem találkoznak, de ott tudják folytami a közös munkát, ahol abbahagyták. A Tears For Fears első albuma 1983-ban jelent meg, legnagyobb slágerük máig az 1985-ös Everybody Wants To Rule The World. Quk) Abdulrazak Gurnah, a menekültek szószólója
