Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-07 / 231. szám
2 KÖZÉLET 2021. október 7.1 www.ujszo.com Zöldet kapott a vitatott abortusztörvény BUGÁRANNA Pozsony. A parlament még csak első olvasatban ugyan, de elfogadta a vitatott abortusztörvényt. A javaslat kidolgozói állítják, nem korlátozzák a nők jogait, csupán kedvező feltételeket szeretnének biztosítani a gyermekvállaláshoz. A tervezet ellenzői viszont hangsúlyozzák, a változtatás többet árt, mint használ, mivel a valóságban msgnehezíti a terhességmegszakításhoz való hozzáférést. Anna Záborská (OEaNOKeresztény Unió) konzervatív parlamenti képviselő javaslatát tegnap megszavazta a parlament, így az abortusztörvényként emlegetett jogszabályról a következő ülésen, a második olvasatban születhet végleges döntés. A jelen lévő 130 képviselőből 75-en a támogatták a javaslatot, az OCaNO, a Sme rodina, illetve a Marian Kotleba vezette ESNS párt tagjai egyaránt a terhességmegszakítás feltételeinek módosítása mellett tették le voksukat. Az ellenszavazatok foként az SaS, valamint a Hlas soraiból érkeztek. A koalíción belül az erkölcsi, illetve kulturális kérdésekben szabad kezet kapnak a képviselők, ezért történhetett meg, hogy az ellenzék szavazataival megy át egy törvény. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a javaslat számos újdonságot tartalmaz az előző indítványokhoz képest: 48 óráról 96 órára tolja ki a várakozási időt, amely során a kismamák a kérvény benyújtását követően „átgondolhatják a visszafordíthatatlan lépést”. Záborská szerint erre azért van szükség, hogy a nőknek elég idejük legyen tudomást szerezni a lehetőségeikről, mivel sokan éppen a kedvezőtlen anyagi, illetve szociális helyzetük miatt riadnak vissza a gyermekvállalástól. A művi terhességmegszakítás helyett a terhesség művi befejezése fogalmat használnák. Megtiltják az abortuszra irányuló reklámokat, beleértve a klinikák tájékoztatásait is, és kérdőívben mérnék fel, miért döntenek a terhesség megszakítása mellett a nők. Csepp a tengerben Ezen felül lényegesen magasabb járulékot hagynának jóvá az egészségkárosodott gyerekek szüleinek (3170 euró), és bevezetnék a szükséglakásokat a terhes nők részére. A tervezet ellenzői szerint ez az egyszeri összeg nem húzza ki a bajból az egészségkárosodott gyermekről gondoskodó családot, épp ellenkezőleg, inkább csak sértésként értelmezhető. A tanácsadó szervezeteket a kormányhivatal forrásaiból anyagi támogatásban részesítenék. Az újdonságok között olyan intézkedések is megjelentek, mint például a 4. gyerek után járó támogatás megemelése, valamint az autóvásárlással járó regisztrációs díj 70%-os csökkentése a nagycsaládok részére. Záborská törvénybe foglalná továbbá a titkos terhesség intézményét is, melynek köszönhetően a kismama a terhesség 6. hónapjától betegszabadságra mehet. Az állapotos nőknek jogukban áll igényelni egy másik orvosi véleményt, ha fontolgatják az abortuszt. Záborská és kollégái arra köteleznék a nőgyógyászt, hogy segítsen egy új szakembert találni, ha erre a kliense igényt tart. Cinizmus vagy félreértés Peter Cmorej (SaS) a parlamenti vita során rámutatott, a 48 órás várakozási idő megváltoztatása azért is jelent problémát, mert eddig azokra az esetekre vonatkozott, amikor a nők saját kérésükre estek át a műtéten - ezt jelenleg a terhesség 12. hetéig engedélyezi a törvény. Ha egészségügyi probléma, vagy a magzatnál észlelt genetikai rendellenesség miatt van szükség az abortuszra, akkor azt késlekedés nélkül elvégzik. A liberális képviselő szerint a 96 órás várakozási idő minden esetben kötelező lesz, kivéve, ha a nő egészségét vagy életét közvetlen veszély fenyegeti. Cmo.rej állítja, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terhesség bármely stádiumában ki kell várni a négynapos türelmi időt, még akkor is, ha az úgynevezett nem lezajlott vetélés vagy a magzat károsodása miatt kell végrehajtani. A politikus szerint ez a javaslat kegyetlen és embertelen, sőt, fizikai, valamint mentális sérülést is okoz. Kiváltképp cinikus húzásnak tartja, hogy épp egy olyan javaslatban bukkant fel, amely a „terhes nők megsegítését” címet viseli. Záborská azonban elhatárolódott a kritikától, mondván, a jogszabály csak az abortuszra vonatkozó határidőt változtatja meg, vetélés esetén már véget ért a terhesség, így egészségügyi ellátásról van szó. Akadályok sora Jana Bittó Cigániková (SaS), az egészségügyi bizottság elnöke tegnap azt mondta, a javaslat szerzőinek célja az, hogy a bonyolultabb szabályozás miatt a nők lekéssék a határidőt, és ezzel csökkenjen az abortuszok száma. Emlékeztetett, az elmúlt években Szlovákiában egyre kevesebb beavatkozást hajtanak végre, így egyáltalán nem indokolt, hogy szigorítsák a jelenlegi előírásokat. Rámutatott, a biztonságos abortuszhoz ma sem olyan egyszerű hozzájutni, a Moznosf vofby szervezet kutatásából ugyanis kiderül, hogy az egészségügyi intézmények mindössze egyharmadában vállalják a művi terhességmegszakítást. A 70 vizsgált egészségügyi ellátást nyújtó intézet 34 százalékában elutasítják a legális abortusz elvégzését, a további 23 százalékban pedig a hiányzó adatok miatt nem lehet megállapítani, mennyire elérhető beavatkozásról van szó. Mária Patakyová emberjogi biztos a kutatást végző szervezet által rendezett kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta, az állam feladata biztosítani minden nő részére az anyagilag és földrajzilag egyaránt elérhető szolgáltatásokat a reprodukciós egészség terén. Adriana Mesochoritisová politológus elmondta, jelenleg 414 euróba kerül az abortusz, amit sok nő nem engedhet meg magának, s ezáltal eladósodnak. Barbora Holubová szociológus hozzátette, a kutatás megerősítette, hogy az orvosi közösség szinte egyhangúlag az abortusztabletta bevezetését sürgeti. Több jogvédő szervezet is felszólította a politikusokat, hogy ne támogassák a nők jogainak korlátozását, például az Amnesty International Slovakia, de az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központja is nyílt levélben kérte a politikusokat, ne nehezítsék meg még jobban az egyébként is nehéz helyzetben lévő nők helyzetét. Kompromisszum A szavazást követően Záborská elárulta, a második olvasatban még számolnak módosító javaslatokkal. Állítása szerint a 96 óra tévedésből került a javaslat szövegébe, valójában 72 órára emelnék „csak” a várakozási időt. A reklámok betiltásával kapcsolatos részt is pontosítanák, a jogászokkal már konzultált is a módosításról. Azt, hogy az abortusztabletta bevezetését megfontolják-e, egyelőre nem tudta megmondani. Hangsúlyozta, a javaslat kidolgozásánál kompromisszumra törekedtek, és tovább dolgoznak a nők védelméért. A tervek szerint a törvény 2022 májusában léphet érvénybe. Eurómilliók a regionális utak felújítására MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az önkormányzatok számára több mint 50 millió eurás uniós támogatást különítettek el a regionális utak felújítására, ós csaknem 9 millió eurót a tömegközlekedés modernizációjára. Szerdán két új támogatási felhívással rukkolt elő a beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős minisztérium. A tárcavezető, Veronika Remisová szerint a helyi és regionális közösségek életszínvonalának a javítását szolgáló regionális operatív programból nagyjából 54 millió eurót fordítanak a regionális utak felújítására. A támogatás igénybe vehető azonban az utak melletti zajárnyékoló falak építésére és biztonsági elemek beszer-Veronika RemiSová (TASR-felvétel) zésére is. „Minőségi és biztonságos közúthálózat nélkül csak nehezen beszélhetünk hatékony régiófejlesztésről, ezek hiányában ugyanis a beruházások is elkerülik a régiókat” - mondta el Remisová, aki elismerte, hogy a regionális utak katasztrofális helyzetben vannak. „Azt gondolhatnánk, hogy az elmúlt években folyósított uniós támogatásoknak köszönhetően a szlovákiai közutakkal mára nincs gond, az igazság azonban az, hogy a másodrendű főutak és az összekötő utak harmada rossz, vagy egyenesen balesetveszélyes állapotban van, beleértve a hidakat is” - tette hozzá a tárcavezető. A másik felhívás a tömegközlekedés modernizációját szolgálja. „Sajnálatos tény, hogy a tömegközlekedést igénybe vevők aránya látványosan csökken. A számuk a húsz évvel korábbihoz képest mára a felére esett vissza” - mondta el Remisová. A helyzet javítása érdekében elengedhetetlen a tömegközlekedés modernizációja, amire most 8,6 millió eurót különítettek el. A támogatást az igénylők a géppark felújítására, megállók, parkolóhelyek kiépítésére és a buszsávok kijelölésére is felhasználhatják. Mivel apénz még a folyó programozási időszak forrásaiból származik, Remisová szerint az önkormányzatoknak már korábban szóltak, hogy lehetőleg előre készítsék el a projektjeiket, amelyeket most benyújthatnak. Pénzhez csak azok juthatnak, akik legkésőbb 2023 augusztusáig képesek megvalósítani az elképzeléseiket. „Ha az érdeklődés a vártnál nagyobb lesz, és az önkormányzatok jó projektekkel rukkolnak elő, akkor igyekszünk pluszforrásokat találni, hogy a lehető legtöbb jelentkező igényeit kielégíthessük” — állítja Remisová. Utalvány vagy készpénz: mi alapján választunk? ÖSSZEFOGLALÓ Az új szabályok szerint az alkalmazottak agy része már idón választhat az átkezási utalványok és a pénzbeli juttatás között. Kik döntenek inkább az előbbi ós kik az utóbbi mellett? Egy friss felmérés szerint mindez a bevételeinktől is függ. Pozsony. Márciustól az alkalmazottak dönthetnek az étkezési utalványok és a pénzbeli juttatás között, a jogszabály azonban egy átmeneti időszakkal is számol, lehetővé téve a munkáltatóknak a felkészülést. Az új szabályok így csak jövő januártól lesznek kötelezőek a munkáltatókra, addig ezzel csak azok az alkalmazottak élhetnek, akiknek a munkáltatójuk ezt már idén lehetővé teszi. Az új szabályok szerint azok, akik olyan munkáltatónál dolgoznak, amely saját vagy bérelt éttermében biztosítja az alkalmazottak étkeztetését, továbbra sem élhetnek a választás lehetőségével. Hogy ki melyik lehetőség mellett dönt, az a Modem Juttatások Szövetsége (AMOBE) és a 2muse ügynökség legfrissebb felmérése szerint az alkalmazottak bevételeitől is függ. „A jobb anyagi helyzetben levő, vagyis nagyobb keresettel rendelkező alkalmazottak, akik a felmérésben résztvevők nagyjából 31 százalékát tették ki, inkább a készpénz mellett döntöttek. A rosszabb anyagi helyzetben levők ezzel szemben inkább az elektronikus étkezési kártyára szavaztak. A megkérdezettek nagyjából 39 százaléka ideális megoldásnak tartja az elektronikus vagy papíralapú étkezési utalványt” - nyilatkozta Stefan Petrík, az étkezési utalványokat kibocsátó társaságokat (Edenred, UP Déjeuner, Doxx - Étkezési utalványok) tömörítő AMOBE elnöke. A felmérés szerint az üzemi étkezdéket a megkérdezettek 18 százaléka választaná. Az étkezési utalványokkal kapcsolatos új szabályok továbbra sincsenek ínyére a kártyakibocsátóknak. „A munka törvénykönyve ezzel kapcsolatos, tavasszal életbe lépett módosítása több kérdést sem rendezett teljes mértékben. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a kormánypárti képviselők egy csoportja, élükön Marián Viskupic SaS-es képviselővel május végén egy újabb módosító javaslatot nyújtott be, ami ellen azonban a munkaügyi tárca és a pénzügymisztérium is tiltakozott. A módosító javaslatot ugyanakkor már második olvasatba utalták a parlamentben, és e hónapban kellene róla tárgyalni. A gond, hogy semmit sem tudunk az aktuális javaslatról” - mondta el Petrík. Az étkezési utalványokat kibocsátó társaságok ezért arra kérik a képviselőket és az említett minisztériumokat, hogy minél hamarabb vonják be a vitába a szakmai szervezeteket is. (mi.TASR)
