Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-07 / 206. szám

www.ujszo.com I 2021. szeptember 7. KÖZÉLET 3 Megalázó körülmények között utazhatnak a mozgáskorlátozottak a szlovák vonatokon A távolsági járatok esetében a vorfatok 59,73%-a rendelkezik egy vagonnal, amelyben kerekesszékkel is viszonylag problémamentesen lehet mozogni, gyakran azonban ezeknél is hiányzik az emelőszerkezet (Fotó TASR-archivum) BUGÁRANNA Pozsony. Hiányoznak a rend­szerszintű intézkedések a vas­úti közlekedés akadálymente­sítésére - figyelmeztet Mária Patakyová emberjogi biztos. A közlekedésügyi tárca szerint ugyan aktívan dolgoznak a helyzet javításán, a mozgás­­korlátozott személyeknek azonban továbbra is nagy megpróbáltatást jelent a tömegközlekedés. Az ombudsman által készített fel­mérésben azt vizsgálták, mennyire hozzáférhető a vasúti közlekedés azok számára, akiknek a mozgásuk korlátozva van, emellett kíváncsiak voltak arra is, milyen akadályokkal kell megküzdeniük az érintett sze­mélyeknek az utazás során. Az em­berjogi biztos megállapította, hogy az állam nem rendelkezik kellő adatok­kal ebben az ügyben, így már a hely­zet feltérképezése sem mondható si­keresnek. Patakyová szerint pedig épp az átfogó ismeretek alapozhat­nák meg a rendszerszintű intézkedé­sek kidolgozását. Alacsony hatékonyság Az elemzés alapján a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) állomásai és megállói közül 389 alkalmatlan arra, hogy mozgássérült személy is hasz­nálni tudja. Ez azt jelenti, hogy a megállók több mint fele (51,05%) még elméletben sem akadálymentes. Az elemzés készítői egy próbaút ke­retein belül saját bőrükön tapasztal­ták meg, hogy az egészséges embe­rek számára teljesen banálisnak szá­mító műveletek - mint például a vo­natra való felszállás - mekkora kínt jelentenek a mozgáskorlátozottak­nak. Ha látszólag léteznek is elérhető szolgáltatások az akadályok kikerü­lésére a vasúti közlekedésben, a min­dennapi életben ezek gyakran nem működnek, vagy épp hiányzik a sze­mélyzet, aki segíthetne az igénybe­vételükben. A távolsági járatok ese­tében a vonatok 59,73%-a rendelke­zik egy vagonnal, amelyben a kere­kesszékkel is viszonylag probléma­­mentesen lehet mozogni. A gond az, hogy gyakran hiányzik az emelő­­szerkezet - mindössze a szerelvé­nyek 46,46%-a rendelkezik saját technikával. A regionális összeköt­tetésekkel kapcsolatban nem tudtak pontos adatokkal szolgálni a vasút­társaság dolgozói, a hivatal által begyűjtött információk szerint azon­ban körülbelül 60%-os arányról lehet szó. „Előre lefoglaltam az akadály­­mentes kocsit és az emelőszerkeze­tet, ám ennek ellenére is emelő nél­kül tettek fel a vonatra. Az ilyen moz­dulatnál úgy érzem, a földre zuha­nok” - írta a felmérés egyik névtelen kitöltője. „Az egészségkárosodottak önállósága és függetlensége egyelő­re egy nagyon távoli álom, aminek a megvalósításához nem közelítünk. Többnyire elengedhetetlen a vasúti személyzet vagy egyéb személy asszisztálása” - állapítja meg az om­budsman. A dokumentumban elismerik, a felújitások és átépítések során már egyre gyakrabban odafigyelnek az akadálymentes környezet biztosítá­sára. Az alacsony padlós vonatok be­szerzése is pozitív változás, 2010-ben ugyanis a vasúttársaságnak nem volt saját felhajtórámpával ellátott ala­csony padlós szerelvénye. Az elem­zés kidolgozói megjegyzik, ez nem orvosolja a problémát teljes mérték­ben, a megállók átépítése költséges ugyan, de elengedhetetlen lépés. Nem elég az új, illetve megújuló ál­lomásokat kellőképp felszerelni, a célzott akadálymentesítésre kellene fektetni a hangsúlyt. Az emberjogi biztos szerint erre nagyon kevés pél­davan, és sajnos ezek közül sem mind pozitív. 2014-ben és 2015-ben 45 da­rab mobil emelőt vásároltak 39 vas­útállomásra, de mint később kiderült, ez nem volt a legszerencsésebb be­fektetés, mivel jelenleg közülük csu­pán 21-et tudnak alkalmazni. A többi esetben az épület technikai állapota ezt nem teszi lehetővé. Az emelő kevés Köböl Tibor, az Egészségkároso­dottak Nemzeti Tanácsának alelnöke lapunk érdeklődésére elmondta: az akadálymentesítéshez néhány elvét­ve biztositott emelőnél sokkal többre van szükség. „A jelentés teljes mér­tékben tükrözi a Szlovákiában ural­kodó helyzetet a közlekedés terén. Valóban történtek különféle intézke­dések, ezek azonban nem univerzális jellegűek, csak pótmegoldásként le­het őket értékelni. Mindenféle eme­lőszerkezetek és hasonló provizóri­kus megoldások nem elegendőek ah­hoz, hogy akadálymentes legyen a közlekedés” - osztotta meg vélemé­nyét a lapunkkal. A szervezet alel­nöke elmondta, a magyarországi Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége állásfoglalás­ban mondta ki, hogy az emelőszer­kezetek használata nem számít aka­dálymentesítésnek. „Mindig valami­lyen akadályt képeznek” - utalt a Szlovákiában is gyakran meghibáso­­dó segédeszközre. Reménytelen helyzetben A jelentés összefoglalójából az is kiderül, a kutatásba igyekeztek be­vonni azokat, akiket ez a téma a leg­inkább érint. Az egészségkárosodot­tak számára kidolgoztak egy kérdő­ívet, amelyet eljuttattak több szerve­zethez, köztük az Egészségkároso­dottak Nemzeti Tanácsához is. Az érdeklődés azonban rendkívül ala­csony volt, mindössze 45 résztvevő­től érkezett visszajelzés. „Értjük az egészségkárosodottak reményyesz­­tettségét, hiszen napi szinten akadá­lyokat kell leküzdeniük, és harcolni­uk kell a számunkra természetes dol­gokért” — írja Patakyová. Köböl sze­rint az apátiának több oka lehet, ezek közül kettőt emelt ki: „Az érdekte­lenség tükrözi azt a frusztrációt, amellyel fogadják az egészségkáro­sodottak ezt az évek óra fennálló ál­lapotot. Bármilyen ígéretek is hang­zottak el, még mindig nagyon messze vagyunk a végső céltól. A másik do­log az, hogy ennek a helyzetnek kö­szönhetően nagyon kevesen hasz­nálják a tömegközlekedési eszközö­ket. Ha csak a vasúti közlekedést vesszük, akkor néhány nappal előre kell az utazási szándékot jelenteni, és még akkor sincs teljes garancia arra, hogy a megfelelő vonat valóban ren­delkezésre fog állni. Aki csak teheti, másképp utazik” - folytatta Köböl, majd hozzátette, nagyon sokszor elő­fordult, hogy valaki ott ragadt a cél­állomáson, és technikai okok miatt nem tudott hazajutni. „Hamarabb le­het repülni, mint vasúton utazni” - mondta arra utalva, hogy míg a rep­tereken iskolázott alkalmazottak gondoskodnak az egészségkároso­dottak utazásáról, addig a vasúton nem igazán van lehetőség asszisztens szolgálatra. „Sajnos nálunk nagyon sok kis állomáson még az időseknek is problémát okoz beszállni, nem még egy kerekesszéken közlekedő em­bernek” - zárta a szervezet alelnöke. Mentegetőző szaktárca Patakyová, amellett, hogy rámutat az akadálymentesítés hiányosságai­ra, javaslatokat tett a közlekedésügyi minisztériumnak is. Az emberjogi biztos úgy véli, a szaktárca lehetne az a központi szerv, amely felelősséget vállal a fogyatékossággal élő szemé­­lyekjogairól szóló ENSZ-egyezmény vasúti személyszállítással kapcsola­tos vállalásainak a teljesítéséért. A közlekedésügyi minisztérium egye­lőre nem kívánt állást foglalni ez ügy­ben, a lapunkhoz eljuttatott tájékoz­tatásban az áll, erre majd akkor ke­rülhet sor, ha „megismerkedtek az említett jelentéssel”. Miriama Svikruhová, a tárca sajtóosztályának a munkatársa válaszában kifejtette, a közlekedés akadálymentesítése terén fokozatosan javul a helyzet. „Minden új vonat a mozgáskorlátozott szemé­lyek beszállásához van igazítva, be­leértve az átalakított illemhelyeket is, amelyek felszereltségben is megfe­lelnek a különböző fogyatékossággal élő személyek igényeinek” - közölte Svikruhová. Mint kiderült, a vasúti 'infrastruktúra modernizálási terveibe bekerültek olyan rendszerek, ame­lyek eltávolítják az akadályokat, és a mozgáskorlátozott személyeknek nem csupán a vonatra való természe­tes felszállást teszik lehetővé, hanem az egyes peronok közötti átjárást is. A tárca továbbá azt állítja, hogy civil szervezetek, valamint a Kassai Műszaki Egyetem közreműkö­désével egy átfogó stratégián dolgoz­nak, amely az ENSZ-egyezményből indul ki, és idővel komplex kormány­tervezetté alakul. „A cél az, hogy olyan jogalkotási és pénzügyi intéz­kedések rendszerét, majd ezt köve­tően nemzeti stratégiát hozzunk létre, amelynek köszönhetően ez a kérdés tükröződik majd minden olyan terü­leten, amelyre kihat - nemcsak a vas­úti, hanem a közúti, légi és vízi köz­lekedésben is”—állítja Svikruhová. Látványos változás a 3. nyugdíjpillérben ÖSSZEFOGLALÓ A jövőben még jobban megéri majd az önkéntes alapon mű­ködő 3. nyugdíjpillérben taka­rékoskodni - derül ki a mun­kaügyi tárca által kidolgozott reformcsomagból, amit hétfőn bocsátottak tárcaközi egyez­tetésre. Pozsony. „Olyan változásokat ja­vasolunk, amelyek a munkáltatók és a munkavállalók számára is előnyö­sek lesznek” - állítja Milan Krajniak munkaügyi miniszter. A 3. pillérben is szeretnék bevezetni a személyes nyugdíjterméket, és a 3. pillér meg­takarításaihoz már nem csupán a munkáltató és a munkavállaló, ha­nem az állam is hozzájárulna. A jog­szabályok módosításának köszönhe­tően kibővítik azon társaságok körét is, amelyek az ilyen megtakarítási termékeket kínálhatnák. „Szeretnénk elérni, hogy ezt az önkéntes nyugdíj­­pénztárak (DDS), a befektetési ala­pok, az értékpapír-kereskedők, a bankok és a biztosítók is kínálhas­sák” - mondta el Krajniak, aki szerint azonban ezeknek ehhez meg kell fe­lelniük a szigorú feltételeknek.,Ab­ban bízunk, hogy az említett válto­zásnak köszönhetően kiélezettebb verseny folyik majd az ügyfelekért, akik így nagyobb hozamokra számít­hatnak” - állítja a tárcavezető. A cseh példán inspirálódva a 3. pil­lérben is szeretnék bevezetni a nyug­díjprémiumot. „Ha például a takaré­koskodó havi minimum 15 eurót ten­ne félre, az állam évente ehhez 60 eu­­rós nyugdíjprémiummal járulna hoz­zá. Havi 20 eurós megtakarításnál ez már 80, 25 eurósnál pedig 100 euró lenne. Mindeközben - egészen 180 euróig - megtartanánk az ezzel kap-Milan Krajniak munkaügyi miniszter magasabb hozamot ígér a 3. pillér­ben spórolóknak (TASR-felvétel) csolatos adókedvezményt is az alkal­mazott által fizetett összegre. A vál­tozások között szerepel az is, hogy a munkáltató által fizetett összeget nem terhelné egészségbiztosítási járulék” — mondta Boris Azaltovic munka­ügyi államtitkár. Krajniak szerint a cseh példa azért is követésre méltó, mert míg Szlovákiában a gazdasági­lag aktív lakosság alig 32%-a takaré­koskodik a 3. pillérben, Csehország­ban ezek aránya eléri a 85%-ot. így az sem csoda, hogy míg Szlovákiában a 3. pillérben levő összeg a bruttó hazai termék (GDP) 3, addig Csehország­ban a 9%-át teszi ki. (mi.TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents