Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-06 / 205. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 6. RÉGIÓ I 3 Mesélő tárgyak a szímői falumúzeumban Priskin Magdolna nyugalmazott pedagógus évek óta gyűjti többedmagával a régi bútorokat, tárgyakat, dokumentumokat (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Szeptember elejétől már látogatható az új szímői tájház, melyet a Károlyi-ház és a községi hivatal közti soron nyitottak meg. EHEHI Akár történelmi sétánynak is nevezhetnénk a Vág menti község utcáját, ahol a Jedlik-házban lévő emlékszobától eljutunk a Kis Technikai Múzeumig, útba ejtve a szímőiek egykori mindennapjait bemutató gyűjteményt. Unokáink is láthatják A tájház ötletadója Priskin Magdolna nyugalmazott pedagógus, aki a helyiekkel együtt évek óta gyűjti az utókornak a padlások, verandák, pitvarok kincseit. Ne váljanak az enyészetté az egykori konyhák, tisztaszobák ékességei, és a mai gyerekek is megtudják, melyik használati tárgy hogyan könnyítette meg a dolgos emberek mindennapjait. Bób János, Szűnő polgármestere elmondta, az új tájház épülete már régóta a község tulajdonában volt, de korábban bérbe adták, és bolthelyiségként szolgált. Priskin Magdolna fogad bennünket a tájház tágas, nyitott csarnokában, ahol egykori konyhát, nappali szobát, hálórészt nyitottak egy-egy sarokban. Értő figyelemmel rendezték össze a bútorokat, kiegészítve egy-egy használati tárggyal, mintha lakója csak most ébredt volna fel, vagy tolta volna arrébb a faragott széket az étkezőasztalnál. Értékes babakocsi A bejáratnál a háziasszony büszkén mutatja az öreg plébániáról megmentett templomi oltárrészt, mellette régi miseruha-tartozékok és szobrok. „Van egy irattárunk is, érdemes meglátogatni. A halottas könyvek nagyon pontosan voltak vezetve, sok érdekességet megtudhatunk belőlük. De találunk dokumentumot arról is, hogyan vitték fel Jedlik Ányos fizikust, feltalálót, bencés szerzetest és Czuczor Gergely papköltőt, nyelvészt, bencés tanárt gyerekként Észak- Szlovákiába tót szót tanulni. Az 1700- as években a Jedlikek Szímőn már vagyonos emberek voltak, nem akkor érkezhettek ide. Birtokaik, állataik voltak” - mondta Priskin Magdolna, aki hozzáteszi, hogy Szímőn nagyon sok leszármazottja van a Jedlik családnak, és erre valamennyien nagyon büszkék. Az emléktárgyakat a helyiektől kapták, korábban egy apróbb helyiségben helyezték el a bútorokat. A Nagymama szobájaként emlegetett apró múzeumot azonban hamarosan kinőtte a gyarapodó gyűjtemény. Megtekintjük a legértékesebb darabot, az 1800-as évek végéről származó, fonott kosarú, fakerekű babakocsit, ami egy régi padlásról került elő. „Bözsi néninek a rokona Pesten szolgált, és egy zsidó családtól kapta ajándékba a babakocsit. Elhozta, mert akkor született itthon valamelyik gyerek. Amikor lehozták a kocsit a padlásról, nagyon rácsodálkoztam. Úgy vittük haza, mint a kincset, nehogy szétrázzuk! A férjem nagyon sokat dolgozott vele, hogy a múzeumban bemutathassuk” -mondta Priskin Magdolna, aki egykor a helyi óvoda igazgatójaként, gyerekversek szerzőjeként is szívügyénektekintette az értékmentést. Egykori porták Szímőn megalapították a Falumúzeum Társaságot, majd a Szímői Hagyományőrzők Körét.' 2010-ben Jedlik Ányos születésének 210. évfordulóján jelent meg a Jedlik Ányos szülőfaluja, Szűnő története című monográfiája Priskin Magdolnának, a Szímői Hagyományőrzők Köre és a Szímői Jedlik Ányos Társaság gondozásában. A hosszú évek gyűjtési eredményének köszönhetően a látogatók belelapozhatnak a fényképalbumokba. Régi kedves arcok tűnnek fel a képeken, az iskola egykori tanári kara, a mezőn dolgozó munkások, helyi fodrászok, de látható a régi komp is. A tájházban az egykori vízimalom és a komp fából készített makettje látható. Nagyszülői, dédszülői porták elevenednek meg a faliképek, kézimunkák, faszénnel melegített vasalók, mázas korsók, órák, táskák, hangszerek és játékok láttán. Mosolyra fakaszt egy 1930-ban készült falvédő, Jó reggelt Zsuzsika felirattal. Meghitt családi hétköznapok emlékét idézheti fel a régi sparhelt vagy a mosdótál, és megannyi kiegészítő kellék látványa. A régióbeli óvodások, iskolások is megtekinthetik az értékes gyűjteményt, a helyiek bizonyára örömmel fogadják őket. Az érdeklődők a községházán jelezhetik látogatási szándékukat. Építtetett hálából a járvány pusztítása után SZÁSZI ZOLTÁN Érkezzen akár Rozsnyó, akár Pelsőc felől az utazó az egykori bányavároska, ma már csak nagyközség beosztású Csetnek központjába, azonnal feltűnik számára egy mívesen faragott, homokkőből kószült szoborcsoport a római katolikus templom szentélye mögötti kis téren. t4--hiLn;ft3in>n;n A 311 éve épített pestisoszlop ez, mellyel egy szörnyű járvány elmúlását hálálta meg a lakosság. Pestis Gömörben A 18. század elején pusztító járványról igen sok és bőséges írásos forrás áll rendelkezésre, sok településen pontosan tudni lehet még azt is, mennyien haltak meg pestisben. Hogy ez a betegség milyen komoly hatással volt az akkor itt élőkre, ma is pontosan felmérhető. Gömörben már 1709 tavaszán észlelték az első pestises megbetegedéseket, azonban a kór az 1710-es évben pusztított a legnagyobb mértékben. Fennmaradt adatok szerint például Rozsnyón 1710 májusától augusztusig 2025 személy hunyt el pestisben, Csehieken pedig június és szeptember közt 790 fő esett áldozatul a betegségnek. Tehát a település akkori lakosságának majdnem a fele! A súlyos gazdasági és demográfiai következményekkel járó járvány megállítása érdekében a katolikus egyház szorgalmazására több városban fogadalmi szobrokat építettek ebben a korban, példa erre Kassa és Lőcse városa. Csehieken is építettek egyet, mégpeelhelyezett táblán az áll, a szoborcsoport 1754-ben készült, miközben máshol mindenütt 1710-et írnak. Melyik az igazi keltezés? Mi lehet az oka a kétféle datálásnak? Mi köze ehhez és a helyi katolikussághoz Gyöngyösi Istvánnak, a barokk költőnek? Gyöngyösiek, katolikusság A magyar barokk költészet legnagyobb alakjainak egyike, Gyöngyösi István és az ő Gömör megyei ténykedései történelmi tények sorozata. A költő családja 1593-ban nyert nemesi címet, melyet Zemplén megyében hirdettek ki, a poéta az első, akit Gömör kapcsán említenek a családból. Gyöngyösi Istvánt ugyanis 1653-ban megyei táblabírává választották, majd később alispánná, többször is. Csehieken bizonyíthatóan háza volt, miközben ő Balog várában, Füleken vagy éppen az országgyűléseken tartózkodód, családja id élt Csehieken. Gyöngyösi kétszer is megházasodod, első felesége, Baranyai Ilona halála után Görgey Judűtal léped frigyre, neveltek együd összesen tizenegy gyermeket. Fia, György nagyváradi kanonoki címig vide egyházi pályáját, módos emberként alapítványt is ted, a többi közöd ebből épült Nagyváradon az irgalmasrendi templom kápolnája. Gábor fia kancellári tanácsos volt, ami magas rangot és viszonylag nagy jövedelmet jelented, Tájoló Csetnekre a Rozsnyó és Jolsva közti 526-os úton lehet eljutni, a szoborcsoport a 48.659/20.363 GPS- koordinátáknál található. dig egyes források szerint 1710-ben a városka fő terének északnyugati részén készült el az Immaculata, azaz a Szeplőtelen fogantatás szoborcsoport. Homokkőből faragták, stílusa a pompázó barokk. Sajnos az eredeti szoborcsoport nagyon puha és gyorsan málló anyagból faragod alakjai olyan súlyosan károsodtak az évszázadok alad, hogy a szoborcsoport 2004-ben elvégzed szakszerű renoválásakor azokból csak töredékeket leheted megmenteni. Amit ma Csetnek főterén látni lehet, az egy pontos másolata az eredetinek. Érdekesség, hogy a felújításkor, tehát a 2004-ben Templom és szoborcsoport összhangja a téren (A szerző felvétele) így tekintélyes vagyont hagyhatott Antal nevű fiára, akit Csehieken a római katolikus, Szent Júda Tádé apostol tiszteletére felszentelt templom donátoraként is számon tarthatunk. A templom 1753-ban készült el, Mária Terézia nagy templomépítéseket támogató programjának részeként. Id merül fel a kérdés, a szoborcsoport állt hamarabb, vagy a templom? Netán az lehet a megoldás erre a kedős keltezésre az Immaculata szobor esetében, hogy 1710-ben épült az eredeti, de 1754-ben, a templom felszentelésekor ezt felújították, kiegészítedék s emiad maradt fenn egy másik keltezés is? Egyértelmű választ nem lehet most még adni, de legalább újabb témában lehet kutatni Csernek város történelmében. A város még mai, kissé elfeleded állapotában is csodálatos látvány, számos műemléke közt pedig érdemes megnézni a szentek komoly ábrázatát, pudók könnyedségét mutató pestisoszlopot is!
