Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-04 / 204. szám

Most öregedtem meg igazán 2021. szeptember 4., szombat, 14. évfolyam, 34. szám Már kilencezer elkezdődhetett a sörkészítés Kínában Egy új kínai tanul­mány szerint már kilencezer éve elkezdődött a sör­készítés Kínában, ezer évvel korábban az eddig véltnél. A sörivás a holtaknak való rituális tisztelet­­adás része volt 9000 évvel ezelőtt - szá­molt be róla a phys. org tudományos, ismeretterjesztő portál. A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésé­vel találtak bizonyítékot a korai sör­főzésre. Az ásatáson egy 80 méter hosszú, 50 méter széles sírdomb­ban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradvá­nyokat nem találtak. A sírdombban két ember csontma­radványait fedezték fel, körülöttük több gödör volt, amelyekbe kiváló minőségű kerámiaedényeket te­mettek. A kerámiákat fehérre fes­tették, és néhány edényt absztrakt mintákkal díszítettek. A tanulmány szerint ezek a leletek valószínűleg „a világ legkorábbi ismert festett kerá­miái”. Az ebből az időszakból szár­mazó más lelőhelyen nem találtak ilyen jellegű kerámiát. Az elemzésben szereplő 20 edény­ből hét olyan hosszú nyakú edény lehetett, amelyekből alkoholt it­tak. Ennek megerősítésére a ku­a) Emberi csontváz; b) Emberi temetkezési helyek és a hozzájuk tartozó kerámiagödrok; c) és d) festett cserépedények ételek és italok felszolgálására. Ezek a leletek valószínűleg „a világ legkorábbi ismert festett kerámiái" (Fotók: Shutterstock, Jiajing Wang, Leping Jiang, Hanlong Sun/Plos One) tatók az edények belső felületéről vett mintákat elemeztek. Olyan mikrobotanikai és mikrobiális ma­radványokat azonosítottak, ame­lyek összefüggésbe hozhatók a sör­­erjesztéssel, és amelyek természetes A Csiaotouban előkerült reprezentatív kerámiatípusok: a) és b) hosszú nyakú korsó; c) tál; (d) korsó; (e) A csiaotoui kerámia festett mintái módon nem fordulnak elő. A ta­nulmány társszerzője, Vang Csia­­csing antropológus elmondta, hogy a 9000 éves sör nem hasonh'tott a mai sörökre, enyhén erjesztett, édes ital volt, amely valószínűleg zavaros is lehetett. A kutatók rizshéjat és más növé­nyi származékokat is kimutattak a cserépmaradványokban. Ezeket erjesztőanyagként adhatták a sörhöz. Bár a Jangce folyó völgye ma az ország rizsföldjeként ismert, a rizs háziasítása fokozatosan történt, mintegy 10 ezer éve kezdődött, és 9000 éve ez a folyamat még a kezdetén járt. Abban az időben a legtöbb közösség vadászó-gyűjtö­­gető volt. A kutatók szerint mivel a rizs betakarítása és feldolgozása munkaigényes volt, a Csiaotouban talált sör valószínűleg rituális je­lentőségű ital volt. A tanulmányban ismertetett ered­mények felülírják a korábbi kuta­tásokat, amelyek szerint a penész­gombát legkorábban mintegy 8000 évvel ezelőtt használták az erjesztési folyamatokban Kínában. Vang elmondta: azt pontosan nem A 9000éves sör nem hasonlított a mai sörökre, enyhén erjesztett, édes ital volt.. tudják, hogyan készült a sör 9000 évvel ezelőtt. „Ha az embereknek volt némi maradék rizsük, ami esetleg megpenészedett, akkor észrevehették, hogy a szemek az öregedéssel édesebbek és alko­holosabbak lettek” - mondta, hozzátéve, hogy az erjedési folya­matot megfigyelve, próbálgatással juthattak el a sör elkészítéséhez. A kutatók szerint a rituális ivás szerves részét képezhette a társa­dalmi kapcsolatok és az együttmű­ködés kialakításának, és hozzájá­rult a 4000 évvel később létrejött komplex rizstermesztő társadal­mak megalapozásához. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents