Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-04 / 204. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A felelősségvállalás nélküli szebb jövő A politikus nem hoz döntést, ha másra is háríthatja a felelősséget ZUZANA KULLOVÁ A búj ócskának vége, a kormánypártoknak színt kellene vallaniuk: megjutalmazzák-e vagy sem abeoltottakat. Máshol már nemcsak az államok, hanem a munkaadók teszik ezt: pénzjutalom, üdülés stb. De az ellenkezőjére is van példa: az amerikai Delta Air Lines légitársaságnál havonta 200 euróval magasabb egészségbiztosítást kell fizetnie a nem beoltott alkalmazottnak. A Facebook és a Google csak beoltott alkalmazottakat enged vissza az irodákba. Amit megengednek a jogi keretek az USA-ban, Franciaországban vagy Németországban, azt az itteni törvények nem tartalmazzák. Nálunk csakis ideiglenesen, veszélyhelyzetben lehet előírni valamit vagy korlátozni bizonyos jogokat. A kormánypártok véleménye pedig megoszlik a kötelező oltás ügyében (illetve nem is ismerjük a határozott véleményüket, leginkább maszatolás folyik). Egyik vagy másik tábor miatt nincs merszük határozottan állást foglalni. A munkaügyi felügyelőség azonban megtette helyettük. A munkaadók nem adhatnak bónuszokat a beoltott alkalmazottaknak és nem részesíthetik őket előnyben, pontosabban nem különböztethetik meg a beoltatlanokat. Ha a politikusok változást akarnak ezen a téren, az csak rajtuk múlik. Módosítaniuk kell a törvényeket - és vállalni a felelősséget. A beoltottak éppen ilyen változtatásra várnak. A beoltatlanok pedig azt várják, hogy senki ne diszkriminálja őket. A politika meg nem mer döntéseket hozni, főként ha másra is háríthatja a felelősséget, például a Közegészségügyi Hivatalra és egyéb intézményekre, amelyek kiadják a különféle járványügyi rendeleteket. Az orvosok nagy része szerint a beoltottak előnyökhöz juttatása nem a többiek diszkriminálása, hanem a realitás járvány idején. A józan ész diktálja. Másoknak meg teljesen más a nézete. A munkaadók egy része is örömmel fogadná, de természetesen itt sincs teljes egyetértés. A kormánypártoknak, a döntéshozóknak nem fűlik a foguk ahhoz, hogy világosan a-t vagy b-t mondjanak. Érthető, hiszen politikai karrierjük hossza sok esetben néhány évre korlátozódik, a népszerűtlen döntések függvényében. A legjobb, ha egyik tábort se haragítják teljesen magukra. Minél kevesebb határozott, világos döntést hoznak, annál tovább ismételgethetik homályos ígéreteiket a szebb jövőről. A szerző a Trend kommentátora Rendőrháború (Danglár) Eltiltotta a bíróság az anyát a gyerekétől, mert nincs beoltva Az amerikai Illinois államban a bíróság megtiltotta egy anyának, hogy találkozzon all óves fiával, mivel a nő nincs beoltva. A bíró kósőbb visszavonta a döntést. Válását követően a 39 éves Rebecca Firlit volt férjével váltott szülői felügyeletben nevelte gyermekét, ám az apa ügyvédje egy gyerektartási vitás kérdés tárgyalásán azt is elérte, hogy a bíró megtiltsa az anyának a gyerekével való találkozást, amíg be nem oltatja magát. Az apa már megkapta az oltást. „Megdöbbentem és kétségbe estem, hiszen eredetileg szó sem volt ilyesmiről, csak a gyerektartási díj nagyságáról szólt a tárgyalás” - mondta a nő a Chicago Sun-Times című lapnak. Rebecca Firlit azt állítja, a korábbi oltások során nem várt mellékhatások jelentkeztek nála, ezért orvosi tanácsra nincs beoltva koronavírus ellen. A nő ügyvédje panaszt emelt a döntés ellen, és a bíró később visszavonta azt. A The Guardian megállapítása szerint alighanem ez az első eset, amikor amerikai bíróság nyomásgyakorlásra használta fel az oltás kérdését. Mint az amerikai filmekből is ismert, az ottani bírók „kreatívabban” járatnak el az ítélet megállapításánál. Az már megtörtént az oltási kampány megkezdése óta, hogy a kisebb kihágások elkövetőinek még enyhébb büntetést szabtak ki azzal a feltétellel, ha beoltatják magukat. Ugyanez megtörtént már vádalku megkötésekor, vagy az óvadék ellenében való szabadlábra helyezés mellékes feltételeként is. (TASR, úsz) Nyomott árak szezonja SZABÓ LACI Kemény és hosszú télre számít Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatója. De nemcsak a német légitársaságra várnak kihívások a főszezon után, hanem szinte az összés ágazat szolgáltatóira. Mindenki a túlélésre játszik, ami nem lesz könnyű, főleg annak fényében nem, hogy az Európai Unión kívüli országok - köztük elsősorban a nagy bevételeket jelentő Amerikai Egyesült Államok - egyelőre halogatja a döntést, mikortól nyitja meg újra a határait a(z európai) turisták előtt. Pedig az uniós próba, vagyis a szabad(abb) utazás jól működött. Ezt nemcsak az egyes népszerű nyaralóhelyek adatai támasztják alá - például Horvátországban a szakembereket is meglepte a 9 millió turista -, de az Eurocontrol is hasonló trendekről számolt be. Még az optimista forgatókönyvekben vázoltnál is jobban teljesített a légi közlekedés a nyári hónapokban, és már „csak” 29 százalékkal marad el a válság előtti, 2019-es szinttől. Augusztus utolsó hetében az öreg kontinens felett a napi járatszám már meghaladta a 25 ezret. Vagyis az unió állampolgárai újra átélték az utazás örömét, s igaz ugyan, hogy emiatt emelkedett a fertőzöttek száma, de eddig egyetlen országban sem idézett elő olyan drámai helyzetet - itt elsősorban a súlyos esetekre figyelünk -, hogy ismét le kelljen zárni a határokat. Bár egyre több gép emelkedik a levegőbe és egyre nagyobb a szállodák telítettsége, a szolgáltatók bevételei messze nem úgy alakultak, ahogy szerették volna. Eltűntek ugyanis a számukra jól jövedelmező üzleti utak, konferenciák is csak mutatóba vannak, így mindenki a turistákra összpontosít. Ennek meg is lett az eredménye, sok - korábban az üzleti utasokat megcélzó, általában négy- és ötcsillagos - szálloda szinte fillérekért (némelyik fejenként már 15 euróért) kínál szállást, csak vendég legyen. Ehhez kapcsolódnak a légitársaságok ajánlatai, szintén nyomott áron adják a repülőjegyeket, hogy a mindig gyengébb őszi, téli hónapokban is legalább 70—80 százalékos telítettséggel közlekedjenek a járatok. Ez pedig jó hír az utasok számára, függetlenül attól, hogy tisztában vagyunk azzal: a légitársaságok, a szállodák, a turisztikai szolgáltatók soha nem voltak ilyen nehéz helyzetben, számukra a túlélés a tét. Egy őszi kirándulással akár mi is segíthetünk e cél elérésében, és még olcsón is utazunk... Ahogy az unióban, úgy egyre több országban gondolják azt, hogy az élet nem állhat meg, főleg mert már vannak vakcinák, zajlik az oltás, így nincs más lehetőség, meg kell tanulnunk együtt élni a koronavírussal. Illúzió arra várni, hogy eltűnik a járvány, és a napi esetszám nulla lesz. Nem is olyan régen még a főként turistákból élő Thaiföld vezetése is azt hangoztatta, csak akkor nyitja újra az országot, ha egy hónapon át egyetlen fertőzöttet sem találnak. Nem nyitottak, mégis tovább nőtt az esetszám, most pedig ennek ellenére az ottani vezetés is nyitni akar már, így ősztől újra várja az utasokat az egyik népszerű turistaparadicsom. Szerencsére egyre több ország látja be, hogy nem maradhat örökre zárva, ha másokat nem is, legalább a beoltott turistákat beengedik, hogy újra meginduljon az élet. De a tél így is hosszú lesz. FIGYELŐ Kötelezően oltanának az olaszok A Covid-19 elleni védőoltás kötelezővé tételét kezdeményezte Mario Draghi olasz miniszterelnök, és az országba érkező migránsok vakcinázását is szorgalmazta. Az olasz szerint Draghi igent mondott a kötelező oltásra. Kifejtette: attól kezdve, hogy a vakcinákra már nem a vészhelyzeti alkalmazás vonatkozik, ugyanúgy kötelezővé lehet tenni a beadásukat, mint bármelyik más oltásét. Draghi megjegyezte, hogy a kötelezővé tételt az EU tagállamaival is egyeztetni kell. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók után más szakmáknál is kötelezővé akarják tenni a védettségi igazolást, kezdve a közigazgatásban dolgozókkal. Renato Brunetta közigazgatási miniszter bejelentette, hogy a közintézményekben vissza akarja vezetni a rendes munkaidőt a távmunka helyett. Az Olasz Gyógyszerügynökség elnöke, Giorgio Palu úgy véli, a kötelező védőoltás racionális döntés, de politikai felelősségvállalás kell hozzá. Olaszországban tizenegy kötelező oltás van. A védettségi kötelezettség megosztja a kormánypártokat, melyek között a Matteo Salvini vezette Liga sürgetőbbnek tartja a tesztelés ingyenessé tételét. Olaszországban az átoltottság meghaladta a 70 százalékot: több mint 38 millió olasz van beoltva. (MTI) Második esély a beoltatlanoknak Második esélyt adnak Görögországban a koronavírus ellen még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak, az állásukból már felfüggesztett emberek addig visszatérhetnek a munkába - jelentette be a görög kormány, miután százak sztrájkoltak a védőoltás kötelezővé tétele ellen. A görög kormány szeptember elsejével tette kötelezővé az oltást az egészségügyi ágazatban, illetve az idősápolásban. Aki nem oltatta be magát, annak felmondtak. A kormány szerint eddig hatezer egészségügyi dolgozót függesztettek fel állásából. A kórházi dolgozók szakszervezete szerint összesen tízezer embert fenyeget, hogy felfüggesztik állásából, ez pedig megbéníthatja az egyébként is munkaerőhiánnyal küszködő kórházakat a járvány újabb hulláma idején. Görögországban a lakosság 53 százaléka van beoltva, ezt őszre 70 százalékra emelnék. (MTI)
