Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-29 / 224. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 29. BŐS I 5 Több szempontból fontos a bősi vízerőmű AKCIA jesen 2021 v «*• ZLAVY od 30-50% Plynové bojlery Plynové kotly Plynové vykurovacie telesé Kombinoyané bojlery Krbové kachle,. Kachlové pece ... Kotly na $vhé palivá Obstavby tu 031/558 46 00 . • Novbmejtská 1 ■§ . ~t- Gabcíkov© Otváracia dóba: pondelok - piatok: 9°°-1800 üs sobota: 9' -1200 VADÁSZ, HORGÁSZ, KISÁLLATTENYÉSZTŐI SZAKÜZLET Vásárút | Pált utca 1211/1B | CD +421917335 653 Bős | Sport utca 4295/8 | (D+421905326 062 Több ezer termek online is elérhető AZ Ú) WEBSHOPON: manopory.sk KISS BARTALOS ÉVA Közel 30 éve helyezték üzembe a bősi vízlépcsőt és vízerőművet. Ma sem egységes a megaberuházás megítélése, közben a modernizáció útjára lépett a félbehagyott dunai vízlépcsőrendszer bősi része. Szükségességéről, hatékonyságáról, és arról, mennyire heverte ki a Csallóköz a beavatkozást, Ilka Alfréddal, a vízerőmű igazgatójával beszélgettünk. rT.Ti Pozsonytól Szapig a Duna fel- és alvízcsatomája határozza meg a Csallóköz látképét. Bár az elmúlt harminc évben jelentősen változott a közhangulat, a betonteknőként is jellemzett beavatkozás mégis megosztó. De látványos is, hiszen évente több ezer turista látogat el a vízlépcsőhöz. Árvízvédelmi, hajózási és energetikai szempontból pedig hasznos is, Szlovákiában minden tizedik villanykörte a Bősön termelt áramnak köszönhetően világít. Az igazgató szerint az emberek többsége megbékélt a vízerőművel. „A beruházás az egész Csallóköz számára fontos. Sokan külön szegmensekben figyelik, és nem komplexen értékelik, így nem látják, hogy az egész létesítmény több nagyon fontos célt szolgál” — kezdi Ilka Alfréd, hozzátéve, hogy mindig kiállt az erőmű mellett. 1985-től, az egyetemi évektől élete része az erőmű, diplomamunkáját a bősi turbinákról írta. Komplex kép A létesítmény elsődlegesen árvízvédelmi célokat szolgál, az ezeréves víztől óvja az embereket Pozsony és Budapest között a Duna mindkét oldalán. A második feladat a nemzetközi hajózás lehetővé tétele, a harmadik a megújuló energiatermelés. Ezek mellett stabilizálja a talajvíz szintjét, megállította a medermélyülést, és a Duna szárazföldi deltájának megóvásáról is gondoskodott. Az igazgató szerint ugyanis az osztrák szakaszon megépített vízlépcsők által visszatartott hordalékok miatt bekövetkezett medermélyülés hatására már a nyolcvanas évek közepén sem jutott elég víz a Duna mellékágaiba. A rekreáció sem elhanyagolható szempont. A célkitűzéseket a határ mindkét oldalán teljesíteni kellett volna. „Mivel a magyar fél visszatáncolt, ez a rendszer felborult. A Szillka Alfrédnak szívügye a bősi erőmű getköz világának rehabilitációja jelenleg előrehaladottabb, mivel mintegy tíz évvel a szlovákiai oldal befejezése után elkezdték kiépíteni, felhasználva a mi üzemelési tapasztalatainkat. Mostanra nálunk ez kicsit megrekedt, de készülünk az ágrendszer zárásainak átértékelésére és felújítására. A két félnek közösen kellene megoldani a feladatokat, közös nevezőre kell jutni, elsősorban a Duna öreg medrével kapcsolatban, mert ez egy közös, hidrológiailag összefüggő szakasz. Bős Nagymaros nélkül félmegoldás, befejezve viszont mindkét ország hasznára lenne. Mindig kompromisszumot kell keresni, mert az ilyen létesítményeknek pozitívumai és negatívumai is vannak. Józan ésszel kell meghatározni egy fontossági sorrendet, aminek meg kell felelnie. Meggyőződésem, hogy a létesítmény komplexen értékelve nagyon jól szolgál” - véli az igazgató. Vízlépcsők rendszere Legtöbbször tévesen egyes számban beszélünk bősi vízerőműről, vagy vízlépcsőről, pedig a Duna szlovákiai szakaszának jelentős részét meghatározó műtárgy valójában több létesítményből áll. Pozsony alatt kezdődik, Dunacsúnynál a Körtvélyesi-víztározóval, a felvízcsatomával, bősi létesítményekkel és az alvízcsatomával folytatódik, majd Szapnál ér véget, itt találkozik a régi és az új meder. Dunacsúnytól Szapig hat vízerőmű tizenkilenc turbinája fejleszti az ökológiailag tiszta, megújuló áramot, és különféle egyéb célokat is szolgálnak - például táplálják a Csallóköz öntözőrendszerének csatornahálózatát, a Mosoni-Duna-ág magyarországi szakaszát és mellékágait, szabályozzák a vízmennyiséget és vízszintet a Duna mellékágaiban a szlovák oldalon. A létesít(Somogyi Tibor felvétele) ményben dolgozók nagy része bősi, de a többiek is a tágabb környékről ingáznak a munkahelyükre. A Körtvélyesi-tározó feladata, hogy kumulálja a vizet. Ezt az utóbbi években nehezíti az üledék lerakódása, de az igazgató megjegyezte, hogy a tározó medrének kotrását, tisztítását is EU-s pályázat keretében finanszíroznák. Összefüggő rendszer Szlovákia és Magyarország között határt képez Európa leghosszabb folyama, a folyó azonban országhatárokon átívelő összefüggő rendszer, amely a Fekete-erdőtől a Feketetengerig összeköti a kontinens országait. így jelennek meg az ausztriai politikai döntések következményei a Somoija melletti tározóban, és a szlovákiai vízlépcső hatásai a magyarországi szakaszon. Ausztriában megszüntették a mederstabilizációt a Dévény és Bécs közötti szakaszon, így a folyó által kimosott és cipelt hordalék a lassabb szakaszon, a tárolóban lerakódik. A felvízcsatomán átfolyó víztömeg pedig Bős után évente mintegy tíz centiméterrel mélyíti a medret. Ezt a folyamatot csak művi beavatkozással - vízlépcsők építésével, a nagymarosi lépcső befejezésével lehet megszüntetni. Harminc óv Ilka Alfréd leszögezte, mivel kollégáival már az erőmű építésében is részt vettek, úgy építették meg azt, mintha maguknak építették volna, ezért minden fontos részletre odafigyeltek. A közel harmincéves használat után azonban eljött a felújítás ideje. A felújítás nemcsak az egyes részek karbantartását, hanem modernizációját is jelenti. Elsőként a hajózást szolgáló zsilipkamrákon kezdődött el a munka az Európai Unió támogatásából. Miután ez lezárul, az erőmű modernizációjával folytatódhat a folyamat. Az új technológiák beépítésének köszönhetően hatékonyabb és környezetbarátabb lehet az erőmű. Most indul a nemzetközi pályázat előkészítése, a beüzemelés harmincadik évfordulójára ideális ajándék lenne, ha szerződést köthetnének a kivitelezővel. A természet ereje Arra a kérdésünkre, hogy kiheverie a Csallóköz a beavatkozást, egyértelmű válasza van az igazgatónak. „Meggyőződésem, hogy igen. A térségben élők már máshogy néznek a létesítményre, a pozitívumait is látják. A természet is befogadta a műtárgyat, mi is több ezer fát ültettünk ki a meder mentén, igyekeztünk maximális mértékben visszaállítani az eredeti tájat, de meg kell érteni, hogy ez egy műszaki létesítmény” - hangsúlyozta az igazgató, aki abban bízik, tíz éven belül sikerül teljesen felújítani az építményt, és a következő harminc évben is szolgálja az embereket. www.telervisgabcikovo.sk DP210563 DP210523
