Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-27 / 222. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Megfigyelve „Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek' SZABÓ LACI azt mondjuk, digitális lábnyom, sokan azt B B'B' gondolják, ez egy modem kifejezés, és őket biztosan nem érinti. Pedig szinte nincs ember, akit ne figyelnének meg, akiről bizonyos cégek, rosszabb esetben állami intézmények, ne tudnának többet, mint amit feltétlenül tudniuk kellene. És ezek az adatok (nevezzük őket digitális lábnyomnak) az aranynál is többet érnek azoknak a vállalatoknak (intézményeknek), amelyek begyűjtötték őket. Kijelenthetjük, hogy akinek adata van, mindene van - és ezt (majdnem) mindenre képes is felhasználni. Még mindig sokan hisznek az oltásellenes összeesküvés-elméletben, hogy a vakcinával valójában csipet ültetnek belénk és megfigyelnek bennünket. Az oltáscsip persze bődületes marhaság, de el kell keserítenünk azokat, akik attól tartanak, hogy valakik adatokat gyűjtenek róluk. Ugyanis gyakorlatilag önként adnak át cégeknek megannyi személyes adatot. A digitális lábnyom alapján tudják, mikor mit vásároltunk, mi iránt érdeklődünk, mik a terveink, hova mennénk kirándulni, és a titkos, erotikus vágyak megfigyelése sem marad le a „megfigyelési” listáról. Életünk már az online térben zaj lik - lehet ez ellen harcolni, de nem érdemes. És ehhez még okostelefon, internet sem kell - vagyis hiába gondolják sokan, hogy a régi telefonjuk szinte veszélytelen - a valóság ennél sokkal kegyetlenebb... Megfigyelnek mindent: mit és hol vásárolunk (bankkártyás fizetés), kivel, mikor beszéltünk (telefonhívások), kivel mennyit beszéltünk valamelyik csevegőappban (magánélet), milyen címszavakat kerestünk az interneten, milyen szállodát, repülőutat néztünk meg, és folytathatnánk. Mivel egyre többen a randikat is online szervezik, a nemi élet sem marad le a listáról. A készüléken a helymeghatározás szinte folyamatosan aktív, és azok a cégek, amelyek a nagy lazaságban megkapták az engedélyt, hogy kövessék a felhasználó mozgását, pontosan tudják, mikor merre járunk. És akkor még csak a legálisan megszerezhető magánadatokról beszéltünk. Az olyan, utóbbi időben felszínre került kémszoftver, mint a Pegazus, még ennél is több információt gyűjt be áldozatáról. Bármikor lehallgathatja, nincs tabu (észrevétlenül kapcsolja be a mikrofont, kamerát, ott és azt rögzít, amit akar). ■Hogy hova fajulhat a megfigyelés, adatgyűjtés, arcalapú felismerés, azt pontosan látjuk már a kínai rendszerben: A párt ma már pontosan tudja, ki mikor, merre járt, kivel találkozott, nyitott könyv mindenki élete. Bár az unió a GDPR- szabályokkal igyekszik biztosítani a személyes adatok védelmét, a kiszivárgott hírek és a nagy technológiai cégek hozzáállása jelzi: ez csak részben fog sikerülni. Ha nem lehet legálisan, akkor majd titokban végzik az adatgyűjtést. Hiszen az így beszerezhető információk minden pénzt megérnek, még annak árán is, hogy időnként egy-egy ország hatósága kisebb-nagyobb összeggel bünteti emiatt a céget. A személyes adattenger ugyanis egyenlő a vagyonnal és a hatalommal. Mára kiderült, hogy az ingyenesen kínált platformokért nagyon nagyon árat fizetünk. Újabb és újabb technológiák érkeznek - gondoljunk csak a mesterséges intelligenciára-, amelyek sok mindenre jók, de egyre biztosan: újabb és újabb adatokat begyűjteni, akár pozitív, akár semleges, vagy ha kell, negatív célra. A cégek, hatalomféltő politikusok, online bűnözők már dörzsölik a tenyerüket. Senki sincs biztonságban. Véget ért a Merkel-korszak (Kotrha) Ingaj árat Marbellára Múlt hóten derült ki, hogy Orbán Viktor lánya ás családja Spanyolországba költözött. Azóta az is napvilágra került, hogy a magyar honvédség luxusgépe rengetegszer tette meg a spanyol üdülőhely, Marbella és a Budapest közti utat. Ezt Hadházy Ákos ellenzéki politikus összegezte a gépek hivatalos repülési adatai alapján. A magyar honvédség sugárhajtású magángépéről van szó, amellyel nemrég Budapestről az egy ugrásra levő Pozsonyba repült Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. A repülőgép tulajdonosa korábban 3 milliárd forint támogatást kapott a magyar kormánytól. „Kitalálják, hogy hova repült idén legtöbbször az a luxusrepülő, amelyikkel Szijjártó Pozsonyba utazott, és amelyet a gép tulajdonosa pont akkor vett, amikor 3 milliárdos ajándékot kapott a kormánytól?” - tette fel a kérdést Hadházy. A megfejtés: Marbella. A gép repülési útvonalairól videófelvétel is készült a radarok adatai alapján. Az Mfor annak járt utána, milyen drága az élet Marbellán. Azt írja, Or-, bán Ráhelék a város luxusövezetében vettek ingatlant, ahol a különálló villák átlagára 1-4 millió euró, ám vannak jóval drágábbak is. Orbán Ráhel félje, Tiborcz István már harmadik éve szerepel a leggazdagabb magyarok listáján 39 milliárd forintos vagyonnal. Cége Marbellán egy luxusszállodát üzemeltet, konferenciateremmel. Orbán Ráhel bejegyzése szerint „a családunk új élmény elé néz, és egy csodálatos helyen kezdhették a gyerekek a tanévet”. Az Mfor kiderítette, hogy abban a magániskolában, ahol Orbán Viktor legidősebb unokája tanul, nagyjából 6000 euró az éves alaptandíj, a behatásért, a foglalkozásokért, étkezésért plusz pénzt kell fizetni. Az alaptandij az éves magyar bruttó minimálbérnek felel meg. (propeller, mfor) Jöhet a Merkel utáni világ SIDÓH. ZOLTÁN A tegnapi német parlamenti választás után sem dőlt el véglegesen, milyen politikai irányt vesz fel Németország, ugyanis a korábbi kétpárti koalíciók után most valamennyi előrejelzés szerint három párt kell majd a kormányalakításhoz. Ez gyökeres fordulat a korábbi időszakhoz viszonyítva, és ennek oka, hogy a két nagy tömb, a múltban akár egyedül is kormányt alakító kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség, valamint a szociáldemokrata SPD fokozatosan elhasználódott, mindkettő népszerűsége érezhetően megcsappant. Olyannyira, hogy ha esetleg újra összeállnának, amitől mindkét párt egyelőre hevesen elzárkózik, talán még az sem volna elegendő ahhoz, hogy többségük legyen a Bundestagban. A feszültséget fokozandó, az umazárás utáni első prognózisok szerint a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták egyaránt 25-25 százalékot kaptak. A mostani vokscsata nem csupán azért történelmi jelentőségű, mert 16 év után visszavonul a politikától Angela Merkel kancellár, aki a népszerűség terén simán veri mindhárom potenciális kancelláijelöltet. Hanem azért is, mert bármilyen végeredményt is hoz a választás, hetekig nem lehet majd tudni, hogy a következő 4 évben milyen összetételű kormány fogja irányítani Európa legnagyobb gazdaságát. A lehetséges koalíciók számát a szakértők 10-re teszik, felfordulástól, radikális irányváltástól azonban nem kell tartanunk. Ebből adódóan Merkel ügyvezetőként akár hónapokig is kancellár maradhat, ami a statisztika szempontjából lehet érdekes. Ugyanis ha késő őszig marad, akkor megdöntheti nagy elődje, Helmut Kohl rekordját a kancellári székben. Nagy kérdés, hogy a nagyjából 40 százaléknyi bizonytalan az utolsó pillanatban hogyan dönt. Talán éppen a bizonytalanok meghatározó aránya miatt napközben nem volt kiugróan magas érdeklődés a választóumák iránt. A döntésben fontos tényező lehet, hogy a németek nem szeretik a nagy változásokat, a heves kormánymozdulatokat, így a többség biztosan nem szeretné a koalícióban látni a markánsan baloldali Die Linkét. Emellett mindhárom kancelláijelölt és az őket indító pártok is kategorikusan kizárják a lehetséges együttműködést a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párttal. Egyébként a két legesélyesebb kancelláijelölt, a szociáldemokrata Olaf Scholz és a kereszténydemokrata Armin Laschet között nincs olyan markáns különbség, amely éles fordulatot feltételezne. Valójában mindketten Merkel örököseként próbálják tálalni magukat, ám furcsa módon ez éppen a szociáldemokrata Scholznak sikerül jobban, aki egyébként pénzügyminiszterként a jelenlegi kabinetnek a tagja. Összességében a német szavazók stabilitásra vágynak, másrészt olyan vezetés kell nekik, amely nem csupán kezeli a válságokat, amiben Angela Merkel pompásan teljesített, hanem meg is oldja a gondokat. A Financial Times brit pénzügyi napilap egyébként éppen ezt látja a választás fő tétjének. A távozó kancellár higgadt kormányos volt, mindvégig fenntartotta a stabilitást és a jólétet, olyan viharos időszakban, mint a 2009-es gazdasági krízis vagy Görögország megmentése, továbbá a 2015-ös menekültválság, jól lavírozott. Azonban vannak területek, ahol Németország - ez különösen hangzik - nem igazán teljesít jól. Ide tartozik az ország viszonylagos lemaradása digitális területen, például az internet kimondottan akadozva működik, a kevésbé versenyképes közoktatás, a kormányzati határkörökben mutatkozó átfedések. Nos, a felsoroltak orvoslása és az Európai Unió biztos kezű vezetése már az új kancellárra vár. FIGYELŐ Négyszer oltott orosz vakcinaturisták Sok orosz állampolgárnak elege lett abból, hogy nem utazhat, hiába van Szpumyik-vakcinával beoltva, ugyanis az továbbra sincs nemzetközileg elismerve. Ezért új üzletág van kialakulóban: az orosz vakcinaturizmus. A Reuters írt arról, hogy orosz utazási irodák oltással egybekötött utakat kínálnak olyan országokba, ahova a Szputnyikkal oltottakat is beengedik. Az elsődleges célpont Belgrad. A 2-3 napos oltási kiruccanás Szerbiába 600-850 eurónak megfelelő rubelbe kerül - tájékoztatott Maja Lomidze, az Orosz Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Az árban benne van a visszaút is, továbbá a szállás. Az ellátás reggeliből és oltásból áll, a program pedig az oltópont felkeresése. Négyféle vakcinából lehet választani, van köztük egydózisú is, ám úgy tűnik, az oroszok a Pfizerben bíznak a legjobban, a legtöbben azt választják, holott így egy hónap múlva vissza kell térniük a második oltásra - közölte Anna Filatovszkaja, az Orosz Expressz utazási iroda főnöke. Az érdeklődés akkor ugrott meg igazán, miután a sajtó beszámolt e lehetőségről. Az ügyfelek zöme üzletember vagy külföldön tanuló egyetemisták szülei. (tasr) Újraoltott külföldi hallgatók Több külföldi egyetemi hallgató kénytelen újraoltatni magát Csehországban, mivel Prága nem ismeri el a hazájukban elvégzett oltást. Danusa Nerudová, a brünni Mendel Egyetem rektora a sajtónak elmondta, főleg afrikai országokból és Kínából érkező egyetemistákról van szó. E diákoknak naponta tesztelésre kell(ene) járniuk, ha kollégiumban szeretnének lakni, és nem akaiják elveszíteni az ösztöndíjukat. Sokan közülük ezért úgy döntenek, újraoltatják magukat, és jó néhányan vannak, akik már a 4. dózist kapták a koronavírus elleni vakcinából. Cseh orvosok figyelmeztettek, hogy a négyszeri oltással semmilyen kutatási tapasztalatok nincsenek, és nem kívánt mellékhatásokat válthat ki. (novinky.cz)
