Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-25 / 221. szám
Vadászati és Természeti Világkiállítás Magyarországon Szarvasbika tátott száján át sétálhatunk be... nómiai sétányon gyűjthetünk erőt. A vad- és halhús a kiállítás egyik kiemelt vásárának, az OMÉK-nak is központi eleme lesz. 2021 legnagyobb természeti kiállítása egyben az év legnagyobb kutyabarát rendezvénye is lesz - ígérik a szervezők. A látogatókat egy monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu fogadja; a Totem nevű alkotást Szőke Gábor Miklós szobrászművész csepeli műhelyéből szállították át az esemény központi helyszínére. A 16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült. A Totem a kiállítás központi helyszínén, a bejáraméi fogadja majd a látogatókat, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhatnak be a Hungexpo területére. A hullajtott agancsokból álló installáció a világkiállítás szimbolikus bejárataként megtestesíti a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak - hangsúlyozta korábban Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos a szobor elszállítása előtt a képzőművész műhelyében. Öt tonna agancs állami erdőgazdaságokból származik, a többi részét pedig felajánlásokból vadásztársaságok gyűjtötték össze. Szőke Gábor Miklós kiemelte, hogy csapatával több mint egy évig dolgoztak a szobron, amelyen az ember és természet kapcsolata organikusan jelenik meg. A mű a Totem címet kapta, amellyel a művész a magyar identitást meghatározó csodaszarvas-legendához nyúlt vissza. 99 ...játszva ismerjük meg a természet szépségeit: pl: sólyomként barangolhatjuk be a virtuális vidéket. A világkiállításhoz kapcsolódva könyvsorozatban jelennek meg a nagy vadászírók munkái, új műtárgyak születtek, filmek készültek, közülük kettőt már be is mutattak. A két nagy vadászról, Kittenberger Kálmánról és Fekete Istvánról szóló filmről és a főszereplő, Bodrogi Gyula vadászszenvedélyéről, élményeiről, filmbeli szerepéről a 13. oldalon olvashatnak. (Hungexpo, MTI, ú) K ülönleges vadfajok, Magyarország legnagyobb kiállítási akváriuma, vadászkutyás bemutatók, kulturális fesztivál, FeHoVa Plusz (Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás) és OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás), mindez pedig vásárokkal és a feledheteden gasztronómiai élményt garantáló sétánynyal egybekötve. Akik a természetet szeretik, azoknak ott a helyük az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon - toboroznak a szervezők a nagyszabású rendezvényre a Hungexpo oldalán. A világkiállítás mától október 14- ig várja vendégeit Budapesten, a Hungexpo területén. Összesen 8 pavilonban, interaktív kiállítások, virtuális valóság játékok, nemzetközi előadások és diorámák segítenek megismertetni Földünk egyedülálló élővilágát. Magyarország vadászatával és vadgazdálkodásával egy ezeréves séta keretében ismerkedhetünk meg a Központi Magyar Kiállításon, de külön csarnokban mutatkoznak be a világ minden tájáról érkező nemzetek is - áll az ismertető közleményben. A kiállító országok között van Bulgária, Horvátország, Kanada, az Egyesült Államok (Dallas Safari Club), Etiópia, Németország (Bajor Vadászszövetség), Japán, Peru, Törökország, Szerbia és Szlovákia is. A témákról szakemberek beszélgetnek majd a World Conservation Forum színpadán, az A pavilonban, ahol a természet fenntartható használata és védelme lesz a fő téma. Fontos részei a világkiállításnak a különféle lovas, solymász, íjász és kutyás bemutatók, témája kiterjed minden olyan területre, amely akár csak érintőlegesen is kapcsolódik a vadászathoz. Hagyományos vadászat, trófeák, preparítorok versenye, vizes élőhelyek, horgászat, lovas sportok, kutyák, solymászat, művészetek és gasztronómia egyaránt része a grandiózusra tervezett kiállításnak. Ä kiállításon lehetőség lesz továbbá több VR- játék kipróbálására is, ami alkalmat ad arra, hogy játszva ismerjük meg a természet szépségeit: például sólyomként barangolhatjuk be a virtuális vidéket. A naphoz a gasztro-A Hungexpóra érkezik Szőke Gábor Miklós szobrászművész Totem nevű alkotása a művész csepeli műhelyéből. A 16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült. (Fotók: Shutterstock, MTI) Vadászhobbi, urizálás, milliárdos beruházások N em mindenki fogadja elragadtatással a világkiállítást, mert a csúsztatásokkal meghirdetett rendezvénynek nincs sok köze a természetvédelemhez, annál több - írja a FTVG - prominens politikusokhoz és közpénz milliárdokhoz. A világkiállítás 2021-ként hirdetett rendezvény nem a Nemzetközi Kiállítások Szövetsége (BIE) égisze alatt jött létre, s mint ilyen, nem világkiállítás (EXPO) és nem is szakosodott világkiállítás (Specialized Expo) - újságolta a nemzetközi szövetég. Nem véleden, hogy csak tiagyarul nevezik így, angolul nem is használják az Expót a nevében. A BIE annyi szerepet játszik benne, hogy a főtitkára - az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás jubileumára tekintettel - egy levélben ajánlja és támogatja a rendezvényt, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felajánlotta a segítségét. Kínos történeteiket is szeretnék feledtemi a kormányhoz közel álló prominens hobbivadászok a most kezdődő világkiállítással, ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő kiállásokat - derül ki a csütörtökön megjelent HVG összeállításából, amely a hatalmas költségvetésével már megnyitása előtt botrányt kavart kiállítás apropóján több nézőpontból vizsgálja a NER-elit (Nemzeti Együttműködés Rendszere) hobbiját. A cikkből kiderül, „miként jutottunk a 2016-os ödettől az idei kiállítás-megnyitóig, mi köze a természetvédelemnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lázár János egykori miniszter vagy éppen a kiállítás kormánybiztosa, Kovács Zoltán államtitkár közös hobbijához, és az is, milyen, a hatalomhoz közeli »uradalmak« jellemzik ma a vadászati ágazatot”. Arra is választ keres a cikk, mién kezdhettek el ismét arról pusmogni, hogy az állami erdészetek „privatizáció” előtt állnak. Más szempontból vizsgálva is érdekes a politika és a vadászat kapcsolata - ezt már Majtényi György történész állítja a friss HVG-ben megjelenő interjújában. Szerinte „a magyar elitek életében erősebb, szorosabb kötelék a vadászat, mint akármelyik ideológia”. Úgy véli, a NER ezen a területen is mindenre rátette a kezét, és többnyire kiszorította a régi elitet, sőt „a legjobb területen rendezett társas vadászatok mára a NER embereinek seregszemléivé váltak”. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus pedig a lap vélemény rovatába írt a „hobbikiáUításról”. O arra jutott, hogy „leginkább egy kisebb baráti kör urizálása és eszetlen, buta pénzszórása a történet lényege”. Vagy másképp fogalmazva, „egy kultúráját és identitását kereső, újgazdag, szánalomra méltó kis csoport önigazolása”. Megrendezése pedig a negyedik hullám küszöbén „igencsak felelődén, teljesen értheteden döntés”. (hirklikk, HVG)
