Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-23 / 219. szám
2 I KÖZÉLET 2021. szeptember 23. | www.ujszo.com Több ezer tonnányi termés rohad el A munkaerőhiány miatt a gyümölcstermés nagyjából negyede idén is kárba vész, mert nem sikerül időben leszedni (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában több mint 200 ezer állástalan van a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, a mezőgazdasági termelők ennek ellenére nem találnak elegendő munkást a termés betakarítására. Emiatt idén is több ezer tonnányi termés rohad el a gyümölcsösökben. Mi segíthetne a gazdákon? A szlovákiai munkaügyi hivatalok - a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legutóbbi felmérése szerint - még augusztusban is 217 ezer állástalant regisztráltak. „Az elmúlt hónapokban ugyan már javult a helyzet, ajárvány előtti szinttől azonban még messze vagyunk. Csak emlékeztetőül: tavaly februárban csupán 169 ezer állástalan volt a szlovákiai munkaügyi hivatalok nyilvántartásában. Annak ellenére azonban, hogy az állástalanok számának a gyors csökkenésére továbbra sem számíthatunk, egyes ágazatokban már most is gondot okoz a munkaerőhiány” - állítja Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Kevés a munkás Az egyik legkirívóbb példának a mezőgazdaság számít, amelyben már most is súlyos problémát okoz a munkaerőhiány. „Ami az idei zöldség- és gyümölcstermést illeti, a mennyiségi mutatókkal ugyan nem büszkélkedhetünk, a minőség azonban első osztályú. A termelőknek ugyanakkor idén sem sikerült elegendő munkást toborozni, a termés egy részét így egész biztosan nem sikerül betakarítani” - mondta el Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. „A hazai almatermés idén jobb a tavalyinál, nagyjából 30 ezer tonna körül mozog, aminek a 80 százaléka kiváló minőségű. A nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e időben betakarítani a termést. A munkaerőhiány miatt azzal számolhatunk, hogy a gyümölcstermés nagyjából negyede idén is kárba vész, mert nem sikerül időben leszedni” - állítja Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. Szerinte emiatt már tavaly is nagyjából 15 ezer tonnányi gyümölcs rohadt el a gyümölcsösökben. Külföldi segítség? Korsnák szerint a munkaerőhiányos ágazatok részéről egyre nagyobb lesz a nyomás kormányra a külföldi munkaerővel kapcsolatos szabályok enyhítésére, hogy a hiányzó hazai idénymunkásokat külföldiekkel pótolhassák. A gazdák érdekvédelmi szervezetei már felszólították a kormányt arra, hogy minél hamarabb fogadja el az idénymunkák intézményes kereteit. „A cél, hogy a termesztők jóval egyszerűbb feltételek mellett, gyorsabban és kevesebb ügyintézéssel foglalkoztathassák az idénymunkásokat, és nem csupán a hazaiakat, hanem az Európai Unión kívüli országokból hozzánk érkezőket is” - vallja Macho. Varga szerint csak a gyümölcstermesztők esetében évente 2 ezer embert lehetne foglalkoztami ilyen módon. Kiszorítják a hazait A termesztőknek nem csupán a munkaerőhiány okoz gondot. „Továbbra is hatalmas problémát jelent a szlovák piac elárasztása a külföldi gyümölccsel. A legtöbbet Lengyelországból, Magyarországról, Németországból és Olaszországból hozzák be, miközben a behozatal esetében az alacsonyabb minőségű, olcsóbb gyümölcs dominál, amivel a hazai termesztők képtelenek felvenni az árversenyt” - mondta el Varga. Hasonló gondokkal küszködnek a burgonyatermesztők is. „A gazdák ugyan minőségi terméssel büszkélkedhetnek, gondjaik vannak azonban az értékesítéssel, a szlovákiai üzleteket ugyanis elárasztotta a behozatal” - mondta el Jozef Sumichrast, a Szlovákiai Burgonya- és Zöldségtermesztők Szövetségének az elnöke. A Statisztikai Hivatal friss adatai szerint csak az idei első fél évben több mint 4 millió euró értékű burgonyát hoztak be Franciaországból, több mint 2,3 millió eurónyit pedig Németországból és Hollandiából, Szlovákiában adva túl a többlettermelésükön. „Ha a szlovákiai termesztők minőségi termékekkel képesek ellátni a hazai üzleteket, akkor ezt miért nem vagyunk képesek támogatni? Valóban senkit nem érdekel, hogy már a Szlovákiában is bőven megtermő áfonyát is Peruból, az almát pedig Dél-Afrikából hozzuk be, átutaztatva a fél világon, és nem tudva róla, hogy egyáltalán mi mindennel permetezték be?” - tette fel a kérdést Macho. Szerinte az előző kormányok után a jelenlegiben is csalódtak, mert ugyan már egy jó ideje a mezőgazdasági alkalmazottak foglalkoztatásának a kedvezményes adóztatásával kecsegtet, eddig azonban ennek semmi látszatja. „Az idénymunka intézményesítésével már foglalkozunk, és a földművelésügyi tárcával együtt szeretnénk elérni, hogy a jövő évi mezőgazdasági idénymunkák kezdetére elfogadjuk az ezzel kapcsolatos szabályokat. Ezek azonban nem csupán a mezőgazdaságot érintik majd, hanem a turizmust is, amelyben szintén sok idénymunkás dolgozik” - mondta el Milan Krajniak munkaügyi miniszter az agrárszakemberek bírálatára reagálva. Uniós bizottság: óvatos optimizmus Hol alakulhat a Szövetség? Pozsony. Az MKP, a Híd és az Összefogás is megerősítette, hogy zajlik a közös párt, a Szövetség alakuló kongresszusának szervezése. Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője szeptember 14-én az Új Szó és a Trend közös konferenciáján arról beszélt, az október másodikai alakuló közgyűlésre Komáromban kerülhet sor. Időközben azonban a Covid-automata szerint a Komáromi járás narancssárga besorolást kapott, ami azt jelenti, az olyan beltéri rendezvények számára, ahol a résztvevők étkeznek is, 100 fö a létszámkorlát. De ez is csak akkor, ha az eseményre kizárólag teljesen beoltott személyeket engednek be. Ha negatív teszttel rendelkező oltatlanokat is meghívnak, akkor 50 fő a létszámkorlát. A Szövetség alakuló közgyűlésére azonban jóval 100 fölötti küldöttet várnak, illetve a kiszolgáló személyzet mellett az újságírók is nagy számban lesznek jelen. A Covid-automata szerint, ha a rendezvényen nem szolgálnak fel ételt és italt, akkor 500 személy a létszámkorlát, még akkor is, ha az oltatlanokat is beengedik. Magdeme Klára, a Híd szóvivője erről úgy nyilatkozott, a szervezés során figyelembe kell venniük az aktuális járványügyi helyzetet. E helyzet szerint október másodikáig már csak a Dunaszerdahelyi járás maradt zöld besorolású, ott komolyabb korlátozások nélkül lehet nagyobb rendezvényeket tartani. (czg) BUGÁRANNA Pozsony. Az Európai Parlament (EP) tényfeltáró bizottsága a héten ismét Szlovákiába látogatott. Sophie in't Veld, a delegáció vezetője „óvatos optimizmusnak" adott hangot, de felhívta a figyelmet azokra az erőkre is, amelyek a reformok és a korrupciós ügyek kivizsgálása ellen dolgoznak. A héttagú nemzetközi küldöttség kedden érkezett Pozsonyba. A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport (DRFMG) az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) keretén belül jött létre, és 2019 óta működik. A bizottság alapját a Ján Kuciak és a máltai Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolását követően létrehozott munkacsoport alkotja, amelyet 2018 végéig terveztek fenntartani. Más légkör Sophie in't Veid a szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta, sok ember keményen dolgozik a jogállamiság elveinek betartása érdekében, pozitívan értékelte az igazságszolgáltatás területén, illetve a rendőrségen történt változásokat. Kiemelte, örömmel tölti el, hogy haladást tapasztalnak az EU egyik tagállamában, és kimondta, a reformon dolgozó személyek élvezik a delegáció bizalmát. Rámutatott, a Kuciak-gyilkosság óta nem oldódott meg minden probléma, de olyan folyamatok indultak el, amelyek, ha sikeresen végbemennek, megtisztíthatják a korrupcióval átszőtt rendszert. Fontosnak tartja, hogy az újságíró-gyilkosságért felelős személyeket bíróság elé állítsák, és ítéletet hirdessenek az ügyben. Elárulta, az előző látogatásokhoz képest teljesen más légkört tapasztalt mint a kormányhivatalban, úgy a rendőrségen is. Figyelmeztetett, továbbra is jelen vannak azok az erők, amelyek a rendszer megtisztítása ellen dolgoznak - példaként említette az újságírókat ért támadásokat és a gyülöletbeszédet. A küldöttség meghallgatta Eduard Heger (OEaNO) kormányfőt, Roman Mikulec (OEaNO) belügyminisztert és a parlamenti képviselők egy kisebb csoportját is. Heger tegnap kijelentette, az újságírók védelmét szolgáló törvénymódosítás az év végéig a parlament elé kerülhet, s erről tájékoztatta a brüsszeli munkacsoport tagjait is. „Meg kell újítanunk a tiszteletet az újságírói szakma iránt, és dolgoznunk kell az újságírók jobb védelmén” - mondta. Ä kormányfő megköszönte Sophie in t Veid támogatását, aki a delegáció vezetőjeként meggyőződését fejezte ki, hogy ha Szlovákia folytatja a helyes úton, akkor egész Európa számára példakép lehet. „Utolér bennünket a múlt, de hiszem, hogy még mindig van elég ember, aki tisztességes országban akar élni” - tette hozzá Heger. A bizottság tagjai mindemellett Daniel Lipsic speciális ügyésszel is találkoztak, valamint a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) vezetőjét és az országos rendőrfőkapitányt is kikérdezték. A Legfelsőbb Bíróság képviselőinek véleményére szintén kíváncsiak voltak az uniós politikusok, s találkoztak Mária Kolíková igazságügyi miniszterrel is. A Transparency International Szlovákia a találkozóról a közösségi oldalán számolt be, a szervezet szerint a munkacsoport úgy véli, az elmúlt három évben jelentős előrelépés történt az újságírók védelme, a korrupció leleplezése és az állami intézményekhez kötődő visszaélések feltárása terén. Az uniós küldöttek azonban figyelmeztettek arra is, hogy útkereszteződéshez értünk, és ha rossz irányt választunk, könnyedén a Ján Kuciak és jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolását megelőző időszakban találhatjuk magunkat. Az ellenzék haragja Monika Benová (Smer) európai parlamenti képviselő kedden délután azt kifogásolta, hogy a küldöttek programjában nem szerepelt a konzultáció az ellenzékkel. „Elfogadhatatlan, hogy a munkacsoport ne találkozzon az ellenzék képviselőivel, mert az EP-ben mindig igyekeztünk meghallgatni az összes véleményt” - írta közösségi oldalán, majd hozzátette, ha nem lesz hajlandóság meghallgatni az ellenzék nézőpontját, akkor a LIBE elnökét és az Európai Parlament elnökségi tagjait is tájékoztatni fogja róla, hogy a küldöttség nem korrekt módon járt el. „Szlovákia nem banánköztársaság, ilyen hozzáállással nem építhető a bizalom az elfogulatlanság iránt” - jegyezte meg Benová. Egykori pártkollégája, Peter Pellegrini (Hlas) nagyon hasonlóan nyilatkozott, azt mondta, a szlovákiai helyzettel kapcsolatban nem formálhatnak objektív véleményt, ha nem hallgatják meg azon emberek képviselőit, akik nem értenek egyet a jelenlegi kormánnyal. Vladimír Bilcík (Spolu), a delegáció egyetlen szlovák tagja a közösségi oldalán azt írta, a cél az intézmények jobb működése, és a tárgyalások eredménye ajánlás lesz, hogy mindezt miként lehet elérni. Bilcík szerint épp ezért a jelenlegi kormány tagjaival érdemes találkozni, és megvitatni például a készülő törvényeket, mert nekik van hatalmuk meglépni a változásokat. Újságírói kérdésre hasonlóképp nyilatkozott a holland politikus is, leszögezte, a delegáció is sokszínű, hiszen különböző frakció politikusai alkotják, és egyébként sem politikai vitát folytatni jöttek. A munkaprogramot kizárólag annak fényében állították össze, hogy az érintett személyek milyen funkciót töltenek be. „Semmi közöm hozzá” -jelentette ki a koalíció és ellenzék közötti vitával kapcsolatban, majd hozzátette: „ez nem a politikáról, hanem a jogállamról szól”.
