Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-22 / 218. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 22. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Szlovákiának is egyre nagyobb szüksége van a külföldi munkavállalókra A gazdasági ágazatok közül főként a szakképzettséget kevésbé igénylő munkakörökben van a legtöbb vendégmunkás (TASR-feivétei) SZÉPLAKI DÉNES Pozsony. A Szlovákiában dolgozó külföldi vendégmunkások száma máris elérts a járvány előtti szintet. A magyarlakta járások közül legtöbben a Dunaszerdahelyi, a Galántai, az Érsekújvári és a Komáromi járásban dolgoznak. Sok esetben épp nekik volt köszönhető, hogy egyes ágazatokban a járvány idején sem kellett leállítani a termelést. A Statisztikai Hivatal, valamint a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) statisztikai kimutatásai mellett a pozsonyi Trexima munkaerőpiac-kutató és -tanácsadó társaság elemzői is részletesen foglalkoznak a külföldi munkavállalók helyzetével, főleg regionális és ágazati lebontásban. Legfrissebb felmérésük szerint a vendégmunkások száma Szlovákiában tavaly februárban, vagyis még a világjárvány kirobbanása előtt érte el a legmagasabb szintet, mintegy 80 ezer fővel. Ez utóbbi az öt évvel ezelőtti hivatalos érték négyszerese, hiszen 2015-ben a számuk még alig haladta meg a 20 ezret. Tavaly március óta - a járvány kitörése miatt - a külföldi vendégmunkások száma fokozatosan, egy év alatt valamivel több mint 10 ezerrel csökkent. Az idei év májusától azonban már újra növekedésnek lehettünk tanúi, amit az ÚPSVR adatai is alátámasztanak. A hazai és a külföldi munkavállalók foglalkoztatási arányát összevetve megállapíthatjuk, hogy a vendégmunkásoknál nagyobb volt a visszaesés, mint a hazaiaknál. Az elemzőink adatai szerint a külföldiek közül többen dolgoztak a járvány által leginkább érintett ágazatokban, így az idegenforgalomban, a turizmusban és a vendéglátásban, de a szlovák gazdaság húzóágazatának számító autóipart - amelyben a legtöbb külföldi dolgozik - is jelentős mértékben érintette a külföldi munkások számának a csökkenése. Az autóiparban ráadásul a beszállítók késései, a csiphiány, a határok lezárása, a rendkívüli korlátozó intézkedések bevezetése tovább súlyosbította a helyzetet. Ami a foglalkoztatási formát illeti, a kölcsönzött munkavállalóktól - ami a külföldiek körében elég gyakori szerződési forma - a cégek könnyebben tudtak megválni, így emiatt is gyorsabban csökkent a vendégmunkások száma. Újabb növekedós Az idei év -elején a külföldi munkavállalók száma 78 ezer körül mozgott, azóta azonban újra megindult a vendégmunkások beáramlása, így az elmúlt, valamivel több mint fél év alatt, júliusra a számuk ismét megközelítette a 80 ezret. A statisztikai elemzések továbbra is két csoportra osztják a vendégmunkásokat, az uniós, illetve nem uniós országokból érkezőkre. Az uniós országok közül a legtöbben Romániából dolgoznak nálunk, mintegy 7,5 ezren. Okét a csehországiak követik, 6 ezer fővel, majd a magyarországi munkavállalók 5 ezres értékkel a harmadik helyen vannak. A munkaerőpiacunkon minden uniós ország képviselve van, bár a rangsor végén a vendégmunkások száma elenyésző, számuk nem éri el a 100 főt sem országonként (Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Írország, Málta, Svédország). A nem uniós országok munkavállalói közül az ukrán vendégmunkások vannak a legtöbben, számuk júliusban már meghaladta a 18 ezret. A szerb munkavállalók száma évről évre folyamatosan csökken, jelenleg már a 10 ezer főt sem éri el. A vendégmunkások népesebb csoportját képezik még a bosnyák, kínai, koreai, grúz, indiai és orosz munkavállalók, de a számuk már egyik esetben sem több 1000 főnél. A vendégmunkások területi eloszlása továbbra sem változott. Pozsony vonzáskörzete, az autógyártásnak és a különböző nemzetközi cégek kirendeltségeinek köszönhetően, a legerősebb, júliusban itt valamivel több mint 21 ezer külföldi dolgozott, vagyis gyakorlatilag a vendégmunkások egynegyede. A járások további sorrendjét is az autógyártás, valamint a beszállító és logisztikai cégek jelenléte befolyásolja (Nagyszombat, Nyitra, Zsolna, Kassa). Az ország déli régióiban, főleg a magyarlakta járásokban szintén magas a külföldi munkavállalók részaránya (Dunaszerdahely, Galánta, Érsekújvár, Komárom), az itteni adatok 900-1000 fő körüli értékeket mutatnak. Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat és a többi magyarok lakta régió már nem olyan attraktív a külföldi vendégmunkások számára. A számuk ezekben a járásokban a 100 főt sem éri el. A gazdasági ágazatok közül főként a szakképzettséget kevésbé igénylő munkakörökben van a legtöbb vendégmunkás, ezek közé tartozik a gépkezelő, operátor, raktáros, targoncakezelő és más hasonló pozíció. Az utóbbi hónapok adatai alapján növekvő tendenciát mutat a logisztikában, az építőiparban és az egészségügyben dolgozó külföldiek részaránya. A szlovák gazdaság a pandémia következtében bizonyos szerkezeti átalakuláson ment keresztül. A bevezetett határzár, a szigorú járványügyi intézkedések súlyosan érintették az egészségügyet és az idegenforgalmat. Az idei év eleje óta csaknem 800 egészségügyi nővér hagyta ott az állását. A külföldi vendégek, turisták hiánya miatt a szállodaipar is nehéz helyzetben van. Az idegenforgalomban egyharmadával csökkent az alkalmazottak száma, ami csak fokozta a vendégek elvesztését. A létbizonytalanság miatt többen inkább alacsonyabb fizetéssel járó, de hosszabb távon biztosabb munkahelyet keresnek maguknak. Ezt az aktuális problémát pedig a munkaadók külföldi vendégmunkásokkal igyekeznek pótolni. Természetesen, olyan munkahelyeket fognak felkínálni, amelyeket a hazaiakkal nem tudják feltölteni. Főként az ukrán munkavállalókra számítanak, könnyítve számukra az adminisztratív eljárásokon is. Nem veszik el a munkát El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a külföldi vendégmunkások elveszik a hazaiak elől a munkát. Sok esetben épp nekik volt köszönhető, hogy egyes munkaerő-hiányos ágazatokban nem kellett leállítani a termelést. Vagyis, nem a hazai munkavállalók olcsóbb külföldi munkaerőhelyettesítéséről van szó, hanem arról, hogy ezekre a szabad munkahelyekre a hazaiak körében nincs, illetve alacsony az érdeklődés. A szerző a pozsonyi Trexima munkaerőpiac-kutató és tanácsadó társaság alkalmazottja az egyetemi városokban r Árrobbanás SZABADKAI LIZA A főiskolai tanulmányaikat ősztől Magyarországon folytató felvidáki diákoknak idén nagyobb terhet jelent az ottani lakásbérlés. Az ingatlannet.hu ingatlanhirdető ás -kereső portál felmérése szerint a nyári hónapokban alaposan megugrottak a lakásbérleti díjak az egyetemi városokban. Budapest. A járvány visszaszorulása és a jelenléti oktatásban induló felsőoktatási képzések hatására Magyarországon is rohamosan nő a kiadó lakások iránti kereslet, előidézve ezzel a bérleti díjak növekedését. Vidéki árak Az augusztusban regisztrált adatok alapján Győrben az egy négyzetméterre jutó átlagár 2528 forint volt, az átlagos bérleti díj pedig 120 ezer forint körül mozgott. A miskolci kiadó lakások átlagosan 2220 forintos négyzetméter áron kerültek meghirdetésre, átlagosan 90 ezer forintos bérleti díj ellenében. A legnagyobb vidéki városban, Debrecenben a regisztrált négyzetméterár átlagosan 2510 forint volt, míg a bérleti díjak 130 ezer forint körül mozogtak. A kiemelt egyetemi városok közül Nyíregyházán a legalacsonyabbak a bérleti díjak, ott átlagosan 90 ezer forint a havi lakbér. Budapest egyre drágább Az idei nyári főszezon alatt a budapesti bérleti piacon az átlagos áremelkedés 5,7% volt, ami 8,9 százalékponttal haladja meg a múlt év azonos időszakában rögzített adatot. Bár a budapesti bérleti díjak még a 2018- as szinten vannak, a drágulás folyamatos, az őszi hónapokra a lakásbérleti díjak további emelkedése várható a magyar fővárosban és az agglomerációban egyaránt. Portálunk augusztusi adatai szerint a meghirdetett lakások átlagosan 55 négyzetméteresek, a négyzetméterenkénti átlagár 3300 forint, így az átlagos bérleti díj 150 ezer forint körül alakul. A járvány tavalyi kitörését követően sokéves trendek változtak meg: a tulajdonosoknak kellett versenybe szállniuk a bérlőkért. A pandémia második hullámát követően a piacon rekordszámú kiadó ingatlan volt, a kereslet pedig mélypontra süllyedt. Az idei statisztikák azonban már folyamatos, de lassú drágulást mutatnak a bérleti díjak esetében, a fővárosi kiadó lakáspiacon 4,2%-os a drágulás. Míg a tavalyi évet a túlkínálat jellemezte, addig idén már hónapról hónapra nőtt a kereslet, ám ez a kínálati árakat kevésbé befolyásolta. Az idei év első felében az ingatlannet.hu statisztikái szerint elindult a korrekció, a bérleti díjak átlagosan 2,7%-kal emelkedtek országszerte. Míg idén januárban a regisztrált adatok alapján a négyzetméterenkénti átlagár 2600 forint volt, addig ez júniusra 2700 forintra nőtt. A bérleti piac forgalma augusztusban tetőzött, ezzel párhuzamosan a bérelhető lakások száma is rekordot döntött - derül ki az ingatlannet.hu statisztikáiból, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. A kínálat bővülése a tavalyi év második negyedévében kezdődött, amikor sok lakástulajdonos a hosszú távú lakáskiadás mellett döntött. Többségük idén sem tért vissza az Airbnbpiacra, megmaradva a hosszú távon kiadó lakások piacán. Változó trendek A koronavírus-járvány hatására az eddigi évekre jellemző trendek is megváltoztak: manapság egyre elterjedtebb a határozott idejű bérleti szerződés kötése, enyhítve ezzel az esetleges bizonytalanságokat. Emellett a kéthavi kaució helyett egyre több tulajdonos éri be csupán egyhavi bérleti díjjal kaució gyanánt. A szerző az Irigatlannet.hu munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Válság előtti szinten a világgazdaság Párizs. A globális bruttó hazai termék (GDP) az idei második negyedévben már elérte a járvány előtti szintet - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből. Az OECD 5,7 százalékos globális GDP-növekedést jelez előre az idei évre és 4,5 százalékosat 2022-re. A Szlovákiát is magába foglaló euróövezet idén 5,3 százalékos növekedést érhet el, 2022-ben pedig 4,6 százalékosat. (MTI) Cégek ezreinek van virtuális székhelye Pozsony. Szlovákiában minden hatodik cégnek, vagyis 38 ezer társaságnak csak virtuális székhelye van - mondta el Petra Stépánová, a Dun&Bradstreet tanácsadó társaság elemzője. A legvonzóbb székhelynek a főváros récsei városrészében található Kárpáti tér 7770/10A házszám számít, ahová 3193 céget jegyeztek be. Több mint 500 cégnek található a virtuális székhelye a párkányi Fő utca 3206/22-es házszámán is. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8585 Lengyel zloty 4,6261 Cseh korona 25,400 CT Magyar forint 354,63 Horvát kuna 7,4975 Román lej 4,9497 Japán jen 128,34 KJ Svájci frank 1,0845 Kanadai dollár 1,4995 Q USA-dollár 1,1738 VÉTEL-ELADÁS ritwitmlni 1,20-1,14 26,06-24,79 Postabank 1,21-1,14 26,47-24,43 368,20-339,88 Szí. Takarékpénztár 1,21-1,13 26,10-24,70 370,61-338,70 Tatra banka 1,21-1,13 26,32-24,54 371,66-336,26 ÖSOB 1,20-1,14 26,10-24,80 - ' Általános Hitelbank 1,21-1,13 26,28-24,65 370,44-338,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
