Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-03 / 203. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 3. KULTÚRA A művészetbe zárt idő I 9 A 11. DUNARTCOM Somorjai Nemzetközi Művésztelep zárókiállítása a múlandóságra fókuszál Éles Lórántés Berkes Csilla munka közben (Fotó: Majoros Áron Zsolt) BODA BIANKA Idén már tizenegyedik alkelommal valósult meg a DUNARTCOM Somorjai Nemzetközi Művésztelep, amelynek zárókiállítása október 8-ig tekinthető meg a frissen felújított Korona udvarban. A művésztelepet 2011-ben alapította a somorjai Mayer Éva Munkácsy-díjas képzőművész, a helyi református egyházközséggel és az akkori polgármesterrel. Bárdos Gáborral közösen. Mayer a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika és a vizuális nevelőtanár szakán szerzett diplomát 2008-ban, ám az otthoni közegtől sem akart elszakadni. Mindig is szeretett volna hidat teremteni a magyar és a nemzetközi szakma, illetve a már elismert és a feltörekvő fiatal képzőművészek között. Az első évben még csak a hazai, magyarországi, illetve a környező országokbeli művészekkel valósult meg a projekt, és mivel sikeresnek bizonyult, a következő évtől szélesebb nemzetközi részvétellel folytatódhatott. A tizenegy évad folyamán a művésztelepre tizenhat országból meghívott, közel százhetven alkotó tematikus hívószóra alkotott műfaji megkötés nélkül, a hagyományos megfogalmazásokon túl az újszerű médiumok alkalmazásáig. Ezidáig több mint ötvenöt szakmai program valósult meg a müvésztelepek keretében. A DUNARTCOM elnevezés nagyon találó, hiszen kifejezi a szimpózium lényegét: a Duna a nemzetköziség és a természet szimbóluma, az art a művészet, a com pedig a közösségre utal. Minden évfolyam alkotásai egy központi téma köré csoportosulnak, így az egyes évek során a művészek alkottak már például a levitáció, a gondviselés, vagy belső utakon tematikában. Az idei hívószó az időkapszula volt. Ennek apropóján a művészek azon gondolkodhattak el, hogy az időfelettiséget, vagy épp a pillanatnyiságot, hogyan fejezhetik ki egyegy műalkotásban. Az idő, a múlandóság megragadása egyik alaptémája a művészetnek, és a képzőművészet statikusságából kiindulva különösen nagy kihívás a mulandót ábrázolni. Egy mű többféleképpen funkcionálhat időkapszulaként. Például annak témájával vagy egy, az abban megjelenő, társadalmi üzenettel utalhat egy történelmi korra, de az alkotással a művész a saját belső világának időkapszuláját is megteremti. Egy müvésztelep esetében mindezen túl a létrejött művek egymáshoz való kapcsolódása is érdekes szempontokat vethet fel. Ezek a művek egy időszeletben jöttek létre, ugyanannak az időszeletnek a különböző nézeteit mutatják be. Egymástól függetlenül is megállják a helyüket, de együtt kiállítva egymáshoz viszonyítva is értelmezhetőek. Együtt tehát maguk is kapszulába zárják az időt. A festők, szobrászok és grafikusok mindannyian sajátosan nyúltak a témához. A magyarországi Getto József például egy a múltban kitalált kapszulaformát fejlesztett tovább az általa kikísérletezett technikával, amelynek alapja a golyóstollal való festés. A cseh Jirí Stanek az odavissza mutató nyílra emlékeztető művével az alkotásban rejlő múltat, jelent és jövőt fejezte ki. A cseh művész az alkotásra, mint idő feletti dologra tekint, de emellett az időnélküliséget is látja benne, hiszen például egy alkotás létrehozása folyamán a művész számára az idő is megáll. A magyarországi Berkes Csilla műve belesimul az elmúlt években készült munkáinak sorába, melyek témája a világűr. A Somorján töltött idő során fo inspirációja az Apolló űrprogram volt, melynek több leszállófulkéje is a Csendesóceán vizén landolt. A zárókiállításra egy ilyen mentőkabint hozott létre, mely egy kapszulába zárva ringatózik a vízen. Kiss Márta képeire a monumentalitás jellemző, és előszeretettel örökíti meg Csallóköz tájait. A müvésztelepen arra kereste a választ, hogy az elmúlt öt évben ő, mint művész, milyen változáson, fejlődésen ment keresztül. Ezt pedig a múltban már egyszer megörökített napraforgófold újrafestésének segítségével vizsgálta meg. A Csallóköz a pozsonyi származású Stano Bubán számára is inspirációs forrás. Őt a környékbeli táj absztrakciója és realizmusa foglalkoztatta. Az alkotásnál a természetet hívta segítségül Kristina Kandriková is: a nappali fény és az árnyék változását ragadta meg. Pálmán Zsuzsi pedig a természeti képződményekben rejlő Elhunyt Mikisz Theodorakisz zeneszerző Mindig felemelte hangját az emberi jogok érdekében (Fotó: Shutterstock) Athén . Tegnap, 96 éves korában elhunyt Mikisz Theodorakisz világhírű görög zeneszerző. A Zorba, a görög című film zenéjének írója. A görög zene legismertebb alakja évek óta szívproblémákkal küzdött, pacemakermütéten is átesett. „Görögország lelkének egy részét veszítettük ma el” — fogalmazott Lina Mendoni görög kulturális miniszter. Az Égei-tengeren fekvő Híosz szigetén született 1925-ben, és már kiskorában megmutatkoztak különleges zenei képességei. Ifjúkorát a muzsika mellett a politika töltötte ki. A második világháború alatt részt vett az ellenállásban, majd a kommunisták oldalán a polgárháborúban. Többször bebörtönözték, majd Makronisz szigetére deportálták, és ott kegyetlenül megkínozták - mégis a börtönszigeten komponálta első szimfóniáját. 1954-ben végzett az athéni konzervatóriumban, ezután párizsi ösztöndíjat kapott. ígéretes nemzetközi karrier állt előtte, de 1961-ben hazatért. Szervezte a zenei életet, mozgalmat indított a kultúra megújításáért, 1964-ben parlamenti képviselő lett. Közben komponált, koncertezett, műveiben a görög népi és egyházi zene témáit használta fel, hamarosan őt tekintették a legnagyobb élő görög zeneszerzőnek. Nevét 1964-ben ismerte meg a világ, amikor megkomponálta Mihálisz Kakojannisz rendező Zorba, a görög című filmjének kísérőzenéjét. A szirtaki sokaknak azóta Zorba táncát jelenti. A hatvanas években született több filmzenéje (Élektra, Phaedra, Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája). 1967-ben, a fasiszta junta hatalomra kerülése után illegalitásba kényszerült. Műveinek előadását, sőt hallgatását is betiltották, őt pedig internálták. A megrendült egészségű zeneszerző kiszabadítására Leonard Bernstein, Dmitrij Sosztakovics, Arthur Miller és Harry Belafonte szervezett nemzetközi szolidaritási mozgalmat, amely csak 1970-ben érte el célját. Az emigrációba kényszerült Theodorakisz koncertek ezreit adta a demokrácia helyreállításáért, a diktatúra elleni harc élő jelképe lett. Az ezredesek bukása után, 1974-ben győzedelmesen tért haza, és a közügyekben is részt vállalt: parlamenti képviselő, majd 1990-92 között tárca nélküli miniszter volt. Mindig felemelte hangját az emberi jogok érdekében: adott kurdpárti koncertet, 1999-ben zenével tiltakozott Jugoszlávia NATO-bombázása ellen és hangversennyel segítette az 1999-es törökországi földrengés áldozatait. Rendkívül termékeny zeneszerző volt, ezernél is több dalt, számos szimfóniát, zenekari művet, hét oratóriumot és öt operát írt. Médea című operája az antik tragédia megzenésítése. Az ő szerzeménye az olimpiai himnusz, amelyet első ízben 1992- ben Barcelonában játszottak, 1982- ben Jasszer Arafat kérésére ő írta meg a palesztin himnuszt. (MTI) eltérő időszámítást igyekezett megörökíteni, ugyancsak a festészet eszközeivel. Esse Bánki Ákos, a már említett Stano Bubán mellett, a művésztelep leggyakrabban visszatérő résztvevője. Képsorozatán az időt egy ismétlődő struktúrával ábrázolja, emellett pedig többféle térérzetet is sugall - egyszerre utal természeti és városi közegre. A szintén magyarországi Boda Anikó Mayer Éva szüleit örökítette meg egy portrén, amely magától Mayertől kapta a sokatmondó Bázis címet. A Romániából érkezett Berze Imre szobrászművész az univerzum három alapvető alkotóelemét vette alapul - az anyagot, a teret és az időt. Az idő egyik leggrandiózusabb mértékegységére, a fényévre utalva a fényt egy fűszállal szándékozta megragadni a művében, így állítva időkapszulát a somoijai fénynek. Majoros Áron Zsolt szobrász tölgyfából készült müve a tölgy európai kultúrában betöltött szimbolikájára épít. Jelképezi az ősök tiszteletét és a rendületlen kitartást. Ezért Majoros egy 128 éves tölgyfa bütübe faragta egy átlagember életének időtartamát. Mayer Éva képein égő és lebegő templomokkal találkozhatunk, melyek a művésznő Pusztulás vagy Tisztulás műegyütteséhez kapcsolhatóak. Egy templom is időkapszulának tekinthető, hiszen találkozik benne egy adott kor, valamint az egész emberi kultúra művészeti vívmányai, és sorsa szorosan összefügg az emberével - hiszen egy-egy szentély pusztulása a kultúrák vesztesége is egyben. Végül pedig meg kell említeni Éles Lóránt csőhálózatra emlékeztető szerkezeteit is, aki az így létrehozott térélmény segítségével elgondolkodtatni szerette volna a nézőt arról, hogy mi zajlik le az alkotásokban - kezdve például a folytonosságtól az elhalásig, vagy a fejlődéstől a sorvadásig. Elton John vendégei London. The Lockdown Sessions címmel „karanténlemezt” készített Elton John. A legendás brit előadó más világsztárokkal, köztük Dua Lipával, Miley Cyrusszal, a Gorillazzal és Stevie Wonderrel, Eddie Wedderrel, Young Thuggal és Nicki Minajzsal dolgozott együtt. A tizenhat dalból tíz vadonatúj, a felvételek az elmúlt másfél évben, a koronavírus-járvány alatt születtek. „A felvételek egy részét Zoomon keresztül kellett elkészíteni, ilyet korábban sohasem csináltam” - mondta Elton John, hozzátéve, hogy valamennyi dal merőben eltér attól, amit tőle megszokhattak. „Olyan anyag készült, amely a komfortzónámból egy teljesen új területre vitt. Aztán ráébredtem arra, hogy a helyzet nagyon is ismerős, és egyszer már átéltem karrierem kezdetén, a hatvanas években, amikor alkalmi zenészként dolgoztam. A karantén idején újra session zenész lettem.” (MTI)
