Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-21 / 217. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptemberi. KULTÚRA 117 Művészet és szórakoztatás ütköztetése HAVRAN KATI Modern köntöst kapott Luigi Pirandello Hat szerep szerzőt keres című darabja, melyet pénteken mutattak be a Komáromi Jókai Színházban. A darab két csoportot állít egymással szembe: a könnyed komédiák világát és az autentikus tragédiát. A szerző arra mutat rá, hogy a korabeli komédiák szerkezete és az azokat játszó színészek lebutított, stilizált technikái nem képesek sorsfordító mozzanatokat és tragikus cselekményszálakat megformálni. Ezt a vezérgondolatot annak tükrében érdemes nézni, hogy a darabot pontosan száz évvel ezelőtt vitték színre, mikor még újdonságnak számított az a színház, mely nem csupán az illúziókeltést tekintette feladatának, hanem a színészi játékra, illetve a színházi lét körülményeire hívta fel a figyelmet. Pirandello darabjának megrendezése pont azért kihívás ma, mivel a színház a színházban cselekményszerkezet kliséként hat. Michal Vajdicka rendezése ezt szeretné elkerülni, és egyben egyértelműsíteni a cselekményt a mai néző számára azzal, hogy színházi környezetből egy filmes forgatás helyszínébe ülteti át a cselekményt. A forgatás jellegét pedig pontosan meghatározza: a színészek egy sorozatban játszanak, mely a kommersz, populáris kultúra szellemiségét testesíti meg. Itt jön a pirandellói csavar: a forgatás helyszínén megjelenik a hat szerep. Ezen a szálon Vajdicka híven ragaszkodik az eredetihez. Az apa, az anya, a két kamasz és a két kicsi gyérek, a tragédiát hordozó hat szereplő modora, öltözéke és a cselekmény, melyre tragédiájuk fűző-Kiosztották A korona kapta a legjobb drámai sorozat, a Ted Lasso a legjobb vígjátóksorozat, A vezércsel pedig a legjobb mini- vagy antológiasorozat díjét a helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben megrendezett 73. Emmy-gálán. A pandémia miatt korlátozott számú közönség előtt megtartott ceremónián a begyűjtött trófeák alapján a streamingszolgáltatók vették át a vezetést a hagyományos tévécsatornáktól. A Netflix a brit királyi családról szóló A koronával hét, A vezércsel című sakkdrámával két Emmyt szerzett. Az Apple TV+ sorozata, a Ted Lasso négy díjjal távozott. A legjobb színésznő és színész díját a vígjátéksorozatok kategóriájában Jean Smart (Hacks) és Jason Sudeikis (Ted Lasso) kapta. „Ennek a sorozatnak a lényege a család, a mentorálás, a csapatmunka. Enélkül én sem lennék itt” - hangsúlyozta Jason Sudeikis, aki első Emmy-jelölését váltotta díjra. A brit focicsapathoz érkező amerikai edzőről szóló széria női és férfi mellékszeplője, Hannah Waddingham és Brett Goldstein is díjazott lett. A drámasorozatoknál A korona két sztárja, Josh O'Connor és a Londonból bejelentkező Olivia Colman kapta a férfi és női főszereplőnek járó díjat, emellett epizódalakításáért Tobias Menzies és Gillian Anderson Culka Ottó és Szvrcsek Anita komikumot sugalló szerepekben (Fotó: Dömötör Ede) dik, mind egy letűnt kort idéznek. Ha őket is átültette volna a rendező a mai korba, a fekete ruhák, melyek gyászra utalnak, a bordély és a „bukott nő” motívumai nyilván kevésbé hatnának hihetően. így azonban a a színészek és a szerepek közti különbség még inkább elmélyül. Míg Pirandellónál a művészethez való viszonyuk definiálja a két csoport közti különbséget, itt a korbeli különbség egy további távolodást ad - ezt azonban maga az előadás nem kommentálja. A filmes környezet rendkívül izgalmas színpadi megjelenítésre ad módot. Kamerák is mozognak a színpadon, melyek a forgatás jeleneteit hivatottak rögzíteni. Ezek felvételeit a stáb számára elhelyezett képernyőkön figyelhetjük. A megoldás akkor válik bravúrossá, amikor a szerepek is megjelennek, és közelképeken látjuk tragikus sorsukat tükröződni az arcukon. Paradox módon így a felszínes sorozat forgatásának eszközei közelítenek rá a tragédiára, amire a színészek képtelenek. Egy ponton az előadás még tovább megy, amikor a kamerák olyat rögzítenek, amit nem látunk megtörténni - így a technika, melyet száz évvel ezelőtt Pirandello nem írt bele a darabjába, a mai kor szellemében felülemelkedik az emberi képességeken. A szerepek megragadtak tragédiájuk pillanatában, hiszen Pirandello arra ítéltette őket, hogy újra és újra ugyanazt éljék meg. Ragaszkodnak sorsuk autentikusságához, saját maguk definícióját a sorsdöntő pillanat adhatja csak. Szószólójuk a Mostohalány, Katona Eszter alakításában. Az ezzel szemben álló csoport, a színészek és a stáb a komikum határán mozognak, sztereotipikus karaktereket testesítenek meg - például a dívát és a sztárszínészt (Szvrcsek Anita és Culka Ottó), és a stábtagokat, akik mindig rosszkor hurcolják be a díszletet. Az egyetlen szereplő, aki fejlődéstörténettel rendelkezik, a rendező (Mokos Attila). Habozva ugyan, de enged a szerepek kérésének, így teret ad annak, hogy a tragikus sorsok kibontakozzanak előttünk, ráadásul felismeri, hogy ez érdekesebb sztori, mint amit az ő színészgárdája meg tud formálni. Emellett kimozdul abból a kliséből (amit Pirandello korában az avantgárd irányzatok hatására az experimentális színház már akkor pedzegetni kezdett), hogy darabot színre vinni csak forgatókönyv alapján lehet. Mokos Attila alakítása kiválóan tükrözi a a kommersz és a művészi közti lavírozást. Az autentikus tragédiával való találkozás megérinti, nézőként azonban korántsem vagyunk biztosak abban, hogy képes-e Pirandellóval együtt átérezni a tragikus sorsok mélységét, és azt is csupán találgathatjuk, hogy mindez hogyan hat majd a művészethez való hozzáállására. Gál Tamást látva az apa szerepében nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a szereposztásnak szimbolikus töltete van. Az apa létezése is a tragikus pillanaton alapul, de szerepe, a többiekkel ellentétben, filozofikus síkon is mozog. Elmélkedései végigkísérik a darabot - neki van leginkább kiforrott elképzelése arról, hogy mit jelent szerepként létezni, így arról is, hogyan kell autentikus művészetet létrehozni. O az, aki új szemléletet hoz a forgatásra, rétegzettebb látásmódot közvetít, és gátat vet a felszínes, klisés rendezői megoldásoknak. Bár ajárványhelyzet miatt hosszan vártunk a darabra, Gál Tamás új igazgatóként ezt a darabot még az elsők között tűzte programra. Ilyen értelemben a darab a színház jövőjével kapcsolatban is fontos üzenetet hordoz. Pirandello azzal, hogy a színházi lét kérdésén morfondírozik, az experimentális színház felé nyit, Vajdicka rendezésében pedig ez finoman és értelmezhetően történik a közönség számára. az Emmy-díjakat A darabról mondták Csoportképen a díjazottak (Fotótasr/ap) is Emmy-díjas lett A II. Erzsébetet játszó Olivia Colman a díjat egy rendkívüli utazás szép befejezésének nevezte. A meghatott színésznő édesapjáról is megemlékezett, aki Covidban hunyt el tavaly. A mini- vagy antológiasorozatok mezőnyében a legjobb színész díját az este kevés meglepetéseinek egyikeként a Halston főszereplője, Ewan McGregor kapta, a legjobb színésznő Emmyjét pedig Kate Winslet vehette át az Easttowni rejtélyek című HBO-produkcióban nyújtott alakításáért. Ezért a szériáért Evan Peters a legjobb férfi mellékszereplő, Júliáimé Nicholson a legjobb női mellékszereplő díját nyerte el. Az antológiasorozatok forgató; könyvírói díját Michaela Coel kapta a Tönkretehetlekért. Bár idén re; kordszámú színes bőrű jelölt volt, Coelen kívül végül csak RuPaul, a RuPaul's Drag Race valóságshow sztárja és a Hamilton szereplőgárdája lett díjazott. A Netflix a vasárnap megszerzett : tíz díja előtt már 34, technikai kate; góriákban kiosztott kreatív Emmyt is kapott, tehát 44 díjával jócskán ; megelőzte legnagyobb versenytár: sát, a 19 díjjal második HBO-t. Az idei ceremónia szervezői azt is : hangsúlyozni akarták, hogy a tele- I víziózás jelentősége mennyire meg: nőtt a világjárvány idején. (MTI) HAVRAN KATI A Hat szerep szerzőt keres című Pirandello-darab többek azért is jelentett kihívást a Komáromi Jókai Színház társulata számára, mert a járványhelyzet miatt második nekifutásra sikerűit csak elkészíteni az előadást. A próbafolyamat résztvevői megosztották velünk az előadással kapcsolatos gondolataikat. Michal Vajdiéka rendező Korunkban a televízió tálalja a könnyed, populáris műfajokat, amelyek nem késztetik gondolkodásra a nézőt. Pirandello korában a komédiák azzal a céllal készültek, hogy megtöltsék nézőkkel a termet, ez mérgesítette fel a szerzőt. Teljesen kézenfekvő megoldásnak kínálkozott, hogy a történetet egy filmes stúdióba helyezzük át, ahol egy könnyed szappanopera készül, és ezt ütköztessük az antik tragédia szerkezetével, hogy a két szemben álló világ konfliktusát kapjuk. Mokos Attila színész Megdöbbentett, hogy Pirandello, aki több mint száz évvel ezelőtt írta ezt a történetet, mennyivel megelőzte a korát. A darab ráébreszti az embert, hogy átgondolja, hogyan kellene fogalmaznia, hogy minél hitelesebb legyen - ellenpontban bevált klisékkel, formákkal, amik visszahúzzák és nem engedik, hogy a csoda megtörténjen a színpadon. Ez volna a rendező feladata is, akinek a szerepét játszom. Kissé megkeseredett sorozatrendező, aki a sokadik évadon át rendezgeti kis, középszerű fércmunkáit. Hiszen a pénz motiválja. Ez nyilván nincs kimondva a darabban, de a szerep igazságát keresvén erre jutunk: mindenki a pénz után megy, az értékrend nem fontos. És akkor megjelenik a forgatás helyszínén hat figura, akik azt állítják magukról, hogy ők nem élő emberek, hanem szerepek, kiléptek egy drámai történetből és szerzőt keresnek. Tele vannak emóciókkal. A rendező ekkor hoz egy döntést, hogy jó, próbáljuk ki, mi volna, ha... Balaskó Edit rendezőasszisztens Nehéz volt a próbafolyamat. Olyan, mintha ott lennénk a rajtvonalnál, már startolnánk, és egyszer csak valami megállít, hogy állj, kezdjük el még egyszer. A járvány mintha kihúzta volna a lábunk alól a talajt, de aztán elölről kezdtük. Leginkább a darab hangulata érintett meg, azzal a kérdéssel, amit felvet: hogy vajon nyitottak vagyunk-e új dolgokra, arra, hogy valami hirtelen betoppan az életünkbe, és felborítja addigi rendszerünket.
