Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-03 / 203. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 3. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 5 A LEGMODERNEBB hulladékfeldolgozási technológia érkezik Vágsellyére Az öt Cirkuláris Gazdasági Központ (CCE) közül az elsőt Vágsellyén szeretné felépíteni az ewia társaság. Ez a létesítmény a regionális hulladékot dolgozná fel, amely ma többnyire a hulladéklerakókban végzi. Marián Christenko mérnökkel, az ewia Rt. vezérigazgatójával a projektről, a technológiáról és Vágsellyéről beszélgettünk. Milyen technológiát fog alkalmazni a vágsellyei Cirkuláris Gazdasági Központ (CCE)? A központban a hulladékot osztályozzuk, ezt követően tömörítjük és csomagoljuk, majd elszállítjuk a gyártóknak, amelyek újrahasznosítják és új termékeket készítenek belőle. Nem minden hulladék újrahasznosítható. A nem újrahasznosítható szemetet a hulladék energetikai hasznosítására szolgáló létesítményben (Zariadenie na energetické vyuzitie odpadu - ZEVO) villamos energiává és hővé alakítjuk. Egyesek összekeverik ezt a létesítményt a hulladékégetőkkel, de ilyeneket már 40 éve nem létesítenek Európában. Miben különbözik a ZEVO a hulladékégetőtől? Szinte mindenben. A hulladékégető nyílt típusú volt, azaz, ami a kazánban elégett, az közvetlenül a kéményen keresztül távozott. Az emberek a környezetre való tekintet nélkül így szabadultak meg a szeméttől. A ZEVO ezzel szemben zárt ciklus. A hulladék az üzemben gőzzé alakul. Ez biztosítja például az otthonok vagy az iparvállalatok hőellátását. Ezenkívül egy turbinát is meghajt, amely villamos energiát termel. Mekkora gondot jelentenek a hulladéklerakók a környezetre? Hatalmasat. A hulladéklerakó egy „élő szervezet". Földdel való befedése után sem szűnik meg negatívan befolyásolni a környezetét. Évente több mint 1,2 millió tonna háztartási hulladékot helyezünk el a hulladéklerakókban. Ezenkívül évente több mint 10 millió tonna ipari hulladékot termelünk, amelyből körülbelül 1,7 millió tonna szintén a hulladéklerakókban végzi. A 100 aktív hulladéklerakó mellett 800 régi, inaktív hulladéklerakó van. Mindegyiknél fennáll a veszélye annak, hogy heves esőzések után a talajvíz és a talaj több ezer liter vízzel szennyeződik, amely nehézfémeket, de mérgező anyagokat is tartalmazhat. Létezik napjainkban a hulladéklerakók más alternatívája a ZEVO-n kívül? Nem, nincs más létesítmény, ami a hulladéklerakókat helyettesítené a nem újrahasznosítható, úgynevezett maradékhulladék feldolgozásában. A két pozsonyi és kassai ZEVO csaknem teljes kapacitással működik, és további központokat egyelőre nem terveznek. Milyen érvek szólnak a ZEVO építése ellen? A legerősebb érv az, hogy Európa többi részével ellentétben nekünk nincs szükségünk ilyen létesítményekre, mert nem termelünk elég hulladékot. Szlovákiában ma még mindig a szemét több mint 50%-át hulladéklerakókban helyezik el. Csak összehasonlításképpen: Svédországban, Dániában, Svájcban vagy Ausztriában ma a hulladéknak mindössze 1-2%-át helyezik el a hulladéklerakókban. Az összes hulladékot újrahasznosítják vagy elektromos és hőenergia előállítására használják egy ZEVO-ban. Emellett a hulladék menynyisége Szlovákiában évről évre 3%-kal nő, a nyugat-szlovákiai régiókban pedig több mint 6%-kal. A hulladékmennyiség növekedése és a hulladéklerakók bezárása együttesen a leggyorsabb út a hulladékválsághoz. Az első központot Vágsellyén szeretnék létrehozni. Miért éppen erre a településre esett a választás? Egyes helyi aktivisták szerint a vegyi üzem is nagy terhet ró a városra. Ez az egész történet lényege. A legmodernebb technológiával érkezünk Vágsellyére, amely nagyon környezetbarát. A ZEVO-nak vannak a ma meghatározott legszigorúbb kibocsátási határértékei, külföldön lakóhelyek közelében is megtalálhatók - Bécsben például csak 250 méterre a lakott területtől. A számítások szerint a ZEVO kibocsátása a jelenlegi összkibocsátás kevesebb mint 1%-át teszi majd ki. Ráadásul 35 kilométeres körzetben az összes hulladéklerakót kiváltjuk, és évente több ezer tonnával csökkentjük az üvegh'ázhatású gázok arányát. A ZEVO ellenzői azt mondják, ahol a hulladékot energetikai úton hasznosítják, ott az újrahasznosítás nem működik. Ez igaz? Pontosan az ellenkezője igaz. Németországban közel 67%-os az újrahasznosítási arány, mégis 122 ZEVO-üzem működik ott. Egyes aktivisták szerint ilyen létesítményeket csak nagyvárosokban kellene építeni. Azzal érvelnek, hogy a régióban nincs elég hulladék. Ing. Marián Christenko, az ewia Rt. vezérigazgatója ewia Csakhogy a számok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. A hulladékfeldolgozókat ott kell megépíteni, ahol hulladék keletkezik. Az ewia azt a filozófiát vallja, hogy a hulladéknak nem szabad „utaznia", hanem ott kell feldolgozni, ahol keletkezik. Ma több mint 300 000 lakos él Vágsellye 35 km-es körzetében, akik évente 250 000 tonna hulladékot termelnek. Óvatos, 3%os növekedési rátával számolva 2035-ben évente 400 000 tonnát fognak termelni. A ZEVO nem csak a gazdagok és a nagyvárosok kiváltsága. Hogy ne menjünk messzire a példákért, az ausztriai Zistersdorfban, amelynek 5379 lakosa van, a ZEVO már évtizedek óta működik, 300 méterre helyezkedik el a legközelebbi lakóhelytől. Egy másik ZEVO az ausztriai Amoldsteinben található, amelynek 7 038 lakosa van. Ausztriában, ahol a lakosok rendkívül érzékenyek a környezetvédelemre, további 9 ilyen feldolgozó működik. Feltételezem, hogy nem sok értelme van egy ilyen létesítmény megépítésének egy 5 ezer főt számláló településen. Természetesen nem. Gazdasági és logisztikai szempontból nem észszerű egy technológiai létesítményt építeni egy településen vagy egy járásközpontban. Néhány lakos attól tart, hogy külföldről is szállítják majd a hulladékot. A jogszabályaink ezt nem teszik lehetővé. A hulladékot úgynevezett szilárd alternatív tüzelőanyag formájában a cementgyárakba szállítják, nem pedig a ZEVO-kba. Létezik egy petíció a CCE megépítése ellen, amelyet már több mint 2600- an írtak alá, és egy petíció a CCE megépítése mellett, amelyet több mint 3100-an írtak alá. Úgy érzi, megosztották régió lakosait? Úgy érezzük, hogy egy szinttel feljebb léptünk a 90-es évekhez képest, amikor minden ellen esztelenül tiltakoztunk. Az emberek nem elégednek meg a címzetlen kritikával, észszerű és működőképes megoldásokat és érveket szeretnének. Vágsellyén sokan megértik, hogy a hulladék már ma is létező, és évről évre nagyobb probléma. Sőt, sok vágsellyei lakosnak lehetősége van arra, hogy beutazzák a világot, és tapasztalatokat gyűjtsön. Ezért nagyon nehéz meggyőzni ezeket az embereket arról, hogy a svájci hulladékkezelő központ 20 éve működik, környezetkímélő megoldást kínál a hulladék kezelésére, és nem befolyásolja az életminőséget. Az aktivisták szerint a technológiailag szinte azonos központ, amit Vágsellyén szeretnénk felépíteni, ennek éppen az ellenkezője lesz. Öt körforgásos gazdasági központot említett. Hova tervezik a létrehozásukat? A Vágsellye melletti központon kívül egy Nagyszombat melletti projektünk is a környezettanulmány (EIA) elbírálási szakaszában van, intenzíven dolgozunk más helyszíneken, is. A harmadik helyszínt várhatóan jövő év elején jelentjük be. Mi a vágsellyei Cirkuláris Gazdasági Központ lényege? A Cirkuláris Gazdaság Központok (CCE) többéves munka eredményei, amelyet nem csak szlovákiai, hanem csehországi, finnországi, németországi és brit szakemberekből álló csapat végzett. A CCE több technológiát alkalmaz, képes az ipari és háztartási hulladék fogadására és feldolgozására, ezek szállítására a termelőknek. Az újrafeldolgozás előtti hulladékkezelés, például üveg, fémek, papír és műanyag éves kapacitása maximum 30 000 tonna. A hulladékot egy automatizált optikai soron válogatják. A CCE része a hulladék energetikai hasznosítására szolgáló létesítmény (ZEVO), amely képes az újrahasznosításra alkalmatlan hulladékot villamos energiává és hővé alakítani. Maximális tervezett éves kapacitása 100 000 tonna. A CCE-ben az ewia kutatólaboratóriumot, egy re-use centrumot és egy környezetvédelmi oktatási központot is tervez működtetni gyermekek és fiatalok számára. Függünk az ásványi nyersanyagoktól, ezt a hulladékkal is kompenzálnunk kell. Támogassuk az újrahasznosítókat és az ebből energiát előállítókat! MichaI Cehlár K Dr. h. c. Michal Cehlár professzor, mérnök, PhD. szakmai élete során a földi erőforrások kitermelésének és feldolgozásának területén dolgozott. A Kassai Műszaki Egyetem Bányászati, Ökológiai, Menedzsment és Geotechnológiai Át Karának dékánja, 2020 óta a Szlovák Bányászkamara elnöke, valamint a mm nyersanyagokkal kapcsolatos európai innovációs partnerség magas szintű irányítócsoportjának, a High-Level Steering Group of the European Innovation Partnership on Raw Materials tagja. 2020-ban, a Nemzetközi együttműködés személyisége kategóriában elnyerte az Év Tudósa címet. Jelenleg az ő vezetésével " ’ a kar intenzíven foglalkozik a megújuló energiákkal, a hulladékgazdálkodással, az újrahasznosítási potenciállal és a Szlovák Köztársaság feltételeihez igazodó körforgásos gazdaság megvalósításával. Az egy főre jutó hulladéktermelés Szlovákia gazdasági növekedése miatt évről évre növekszik. Ezt a növekedést fel kell felhasználni arra, hogy a nyersanyagokat és az energiát nagyobb mértékben juttassuk vissza aj iparba. Nemcsak a hulladék hatékony ártalmadanításáról van szó, hanem az ásványi nyersanyagok biztos beszállításáról is. Tudatosítsuk, hogy függünk a nyersanyagok, például a fémek vagy a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz) más országokból való behozatalától. A hulladék a világon mindenhol nyersanyag, sok helyen megújuló energiaforrás. Bár a hulladéklerakás olcsó módja a hulladék ártalmadanításának, környezetvédelmi és gazdasági szempontból rendkívül gazdaságtalan nyersanyagpazarlás. Jelenleg Szlovákia-szerte hatalmas mennyiségű hulladék kerül a hulladéklerakókba, amit nem hasznosítanak, és a jövő nemzedékekre nehezedő környezeti terheken túl olyan üvegházhatéású gázokat is termel, melyek hosszú távon messzemenő következményekkel járnak. 2020-ban Szlovákiában a hulladéklerakás aránya 48%, az újrahasznosítás aránya 44%, az energetikai hasznosítás aránya pedig 8% volt. Ennek a tendenciának 2035-re az európai jogszabályok miatt meg kell változnia, 2035-re a hulladéklerakás aránya legfeljebb 10% lehet, az újrahasznosításénak pedig legalább 65%-nak kell lennie, ami azonban korábban vár ránk, 2025-re az újrahasznosítási aránynak már 55%-osnak kell lennie, a hulladéklerakást pedig fokozatosan csökkenteni kell. A fennmaradó részt energetikailag hasznosíthatjuk, olyan várható módon, amely nemcsak a hulladékhierarchia elveit, hanem a körforgásos gazdaság elveit is követi és teljesíti a gyakorlatban. » Merre tartunk mi, és hol tart ma az EU? Az ásványi nyersanyagok és Európa tőlük való függése egyértelműen meghatározza a hulladékkal kapcsolatos két, az EU országaiban évtizedek óta alkalmazott, irányadó megközelítést: » Az anyagok újrahasznosításának maximalizálása » A hulladék nem újrahasznosítható összetevőjének felhasználása a hulladék átalakítására villamos energiává és hővé E feltételezések alapján fokoznunk kell a hulladék válogatását a keletkezés helyén, beleértve a feldolgozási technológiák előmozdítását is. Sok válogatott fájtára, például a műanyagokra nincsenek Szlovákiában végső feldolgozók. Ezen túlmenően sürgősen ki kell építenünk a hulladék energetikai hasznosítására szolgáló modern és környezetbarát létesítmények hálózatát. DP210493
