Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-18 / 215. szám

KÖZÉLET Dél-szlovákiai infrastruktúra: a helyi polgármesterek nem túl bizakodóak NAGYROLAND Komárom. Az Új Szó és a Trend közös konferenciáján több szlovákiai magyar polgármes­ter is egyetértett abban, hogy a dél-szlovákiai közutak fejlesztése háttérbe szorul a következő években, mivel a kormány az északi régiék projektjeit tartja kiemelten fontosnak. A városvezetők abban bíznak, hogy az éppen alakuló Szövetség változtat­hat az infrastruktúra­fejlesztés prioritásain. A konferencián három szlovákiai magyar városvezető vett részt: Ke­­szegh Béla komáromi, Agócs Attila fiileki és Hájos Zoltán dunaszerda­­helyi polgármester. A panelbeszél­getés témája a dél-szlovákiai infra­struktúra fejlesztése, illetve lesza­kadása volt, a három polgármester pedig a saját perspektíváján és ta­pasztalatain keresztül mutatta be a problémakört. A déli infrastruktúra-fejlesztés egyik legaktuálisabb kérdése a köz­­úthálózat kiépítése, amely Andrej Dolezal (Sme rodina) közlekedési miniszter hivatali ideje alatt ismét vitatott témává vált. Ahogy arról la­punk is beszámolt, a közlekedési minisztérium néhány hónapja beter­jesztett a kormány elé egy ütemter­vet, amely tulajdonképpen rangso­rolja a következő évek útfejlesztési projektjeit. Az ütemterv néhány módosítást leszámítva szinte telje­sen másolja az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzőcsoport tavaly szeptemberi háttéranyagát, ebben pedig a déli ré­giókat érintő fejlesztések jelentős többsége háttérbe szorult. R7 nélkül Hájos Zoltán konkrét példaként az R7-es gyorsforgalmi út dunaszer­­dahelyi szakaszának háttérbe szorí­tását emelte ki, ami miatt a 63-as fő­út továbbra is rendkívül leterhelt lesz, főleg a teherforgalom szem­pontjából. „Aki azt állítja, hogy nem szükségszerű folytatni az R7-es építését, azt én elküldeném ebbe a régióba, hogy a saját bőrén tapasz­talja meg, milyen, amikor Duna­­szerdahely és Komárom között va­lahova időben meg kell érkezni” - jelentette ki Dunaszerdahely pol­gármestere. Megjegyezte, fontos tisztázni, hogy az egyes útszaka­szoknak ki a karbantartója: a lakó­házak közti kisebb utcákban az uta­kat a helyi önkormányzatok tartják rendben, az elkerülő és összekötő utak általában a megyei önkor­mányzatok kompetenciái közé tar­toznak, viszont a 63-as főútért, vagy más, fontosabb útszakaszokért az állami közútkezelő vállalat a fele­lős. Elmondása szerint polgármes­terként a megyei karbantartású utak esetében nagyobb nyomást tudnak gyakorolni, viszont az állami köz­útkezelőnél sokkal nehezebb a dol­guk. „Jozef Viskupic, Nagyszom­bat megye elnöke például kemé­nyen lobbizik a kormánynál és a pénzügyminisztériumnál, hogy a megyék kapjanak több pénzt elke­rülő utak építésére azokon a terüle­teken, ahol nagy a kamionforga­lom. Ezek a járművek ugyanis tönkreteszik a megyei utakat, más­részt pedig megnehezítik az ott la­kók életét is” - mondta Hájos. Hoz­zátette, az állami intézményekkel jóval nehezebb kommunikálni, és ugyan megpróbálhatnak levelet írni a közlekedési tárcának, de ezekre gyakran nem érkezik válasz. „Tervek mindig is voltak" Agócs Attila az UHP rangsorolá­sával kapcsolatban úgy véli, hogy ezeket a terveket érdemes fenntar­tásokkal kezelni, egyrészt mivel maga Dolezal is azt állítja, hogy egy állandó változásban lévő dokumen­tumról van szó, másrészt pedig azért, mert hasonló tervek már 10-15 évvel ezelőtt is voltak a tárca asztalán, amelyekből aztán nem lett semmi. „Fülek környékén például a 71-es főút felújítását tervezték, a 2010-es évek közepére lett volna kész. Szakaszonként meg volt ha­tározva, melyik faluban mikor fog­nak építeni. Most ott tartunk, hogy ez az út rajta sincs a listán” - közöl­te a füleki polgármester. Emellett rámutatott, hogy az északi irányból érkező R2-es gyorsforgalmi út 2022-ben elérhet Losonctamásiig, ami mindenképpen jó hír, viszont Losonctól kezdve Gömörig már sokkal elszomorítóbb a helyzet, hi­szen az itteni fejlesztések a 100-as listán a 74-iktől kezdődnek, nem is beszélve a Szoroskői-alagútról, ami szintén nagyon távolinak tűnik. A Híd alelnöke továbbá hozzátette, hogy a kamionközlekedés Fülek környékén is problémákat okoz, itt azonban nem a járművek mennyi­ségével, hanem azok túlterheltsé­gével van probléma. „Jellemzően egy dimbes-dombos, kőbányákkal teleszórt vidéken élünk, ráadásul zajlik az R2-es építése is, tehát ren­geteg kőszállító kamion jár, ame­lyek gyorsan tönkreteszik a megyei utakat”-vélekedett a városvezető. A Szövetség szerepe Keszegh Béla szerint az útfejlesz­tés szempontjából a komáromi régió is rendkívül elhanyagolt. Erről árul­kodik, hogy az említett tervek között egyetlen kilométernyi autópályát sem építenének Nyitra megyében. A komáromi polgármester a hosszú tá­vú stratégiai tervek kidolgozását emelte ki, amelyek segítségével fel lehetne lendíteni a déli infrastruktú­rát, itt azonban nem egy választási ciklusra, hanem 8-10 éves távlatok­ra gondolt. „Független polgármes­terként én talán bátrabban ki merem kijelenteni, hogy Érsek Árpád ko­rábbi miniszterségét nem tartom egy diadalmenetnek, éppen az elmu­lasztott stratégiai tervek miatt. Van­nak régiók, ahol biztosan jobban ha­ladtak a munkálatok, de a komáromi régió sajnos lemaradt. Sokan muto­gatnak az új Duna-hídra, de ennek az alapjai már azelőtt le lettek rakva, mielőtt miniszter lett. Másrészt kor moly forgalommal terheli a várost, ez pedig nagy problémákat jelent” - magyarázta Keszegh. Mint mondta, nagyon bízik az újonnan megalaku­ló Szövetségben, valamint abban, hogy a következő választáson bejut­nak a parlamentbe, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy sikerülhet olyan pozíciót kiharcolni, hogy újra magyar közlekedési minisztere le­gyen Szlovákiának. Ennek ellenére reméli, hogy az egységes magyar párt nem követi el elődei hibáit, és nagyobb hangsúlyt fektet a hosszú távú célok kidolgozására, amelyek valódi eredményeket hozhatnak a déli régiókban. Mi lesz a vasúttal? A dél-szlovákiai infrastruktúra másik fontos kérdésköre, hogy mi lesz a vasúthálózat fejlesztésével. Hájos Zoltán úgy gondolja, hogy a déli területeken a vasút minősége nem éri el a 21. századi színvonalat. „Ha egy kicsit külföldre tekintünk, és nem a Pozsony-Zsolna vonalat vesszük hasonlítási alapként, akkor azt láthatjuk, hogy például Tajvanon is 280—300 kilométer/órás sebes­séggel közlekednek a vonatok. Eh­hez képest mi a középkorban va­gyunk. Arról nem is beszélve, hogy egy nyomtávú közlekedés van a fő­városba, vagyis a szembe jövő vo­natnak meg kell várnia, amíg a má­sik elhalad. Ezek katasztrofális ál­lapotok” — vélekedett a dunaszerda­­helyi polgármester. Hozzátette, a szerelvények ugyan kissé kényel­mesebbek lettek, de a pálya és az inf­rastruktúra továbbra is rendkívül el­maradott állapotban van. Agócs Attila elmondta, hogy a vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos listán a déli régiók jobban előtérbe kerültek, mint a közútfejlesztési ütemtervben. „Szerencsés módon sok dél-szlovákiai pályaszakasz van benne: Dunaszerdahely, Párkány környéke, valamint Fülek és Losonc is. Ezek a magas prioritású vonalak, és a minisztérium úgy is gondolja, hogy a felújításokat el lehet végezni. Sajnos azonban bevallják az elem­zők, hogy 2025-ig szinte lehetetlen bármelyiket elkezdeni, mert az elő­készítettségük a nullához közelít” - magyarázta a füleki polgármester. Keszegh Béla szerint a komáromi vasúthálózat fejlesztésével orvosol­ni lehetne az elkerülő út hiányát, hi­szen ezzel jelentősen le lehetne csökkenteni a közutak gazdasági le­terheltségét. Ám éppen az egy nyomtávú sínpályák miatt hatalma­sak a késések. „Komáromból Buda­pestre 70 perc alatt el lehet jutni vo­nattal. Pozsony és Komárom között ugyanez a távolság 130 percig tart” - jelentette ki a városvezető. Hoz­zátette, ugyanolyan stratégiai terve­zésre lenne szükség a vasútfejlesz­tésnél is, mint a közutak esetében. A polgármesterek szerint a vasút- és közúthálózat fejlesztése a déli régiókban még várat magára (Fotó: Somogyi Tibor) Tovább már nem lehet halogatni az adóbevallást MOLNÁR IVÁN A külföldi bevételekkel is rendelkezőknek nem egész két hetük maradt az elhalasztott jövedelemadó-bevallásuk benyújtáséra. A hat hónapos halasztást idén több mint 18 ezren vették igénybe. Mire kellene ügyelniük az elkövetkező napokban? Pozsony. Azoknak az adózóknak, akiknek az adóköteles bevételei ta­valy meghaladták a 2207,10 eurót, a jövedelemadó-bevallásukat idén is március 31 -éig kellett elküldeniük az adóhivatalnak. Akik azonban vala­milyen okból nem tudták betartani a március végi határidőt, és csak bel­földi bevételeik voltak, 3 hónap ha­ladékot intézhettek, akik pedig kül­földi bevételekkel is el akartak szá­molni, azok a határidőt 6 hónappal, szeptember 30-áig halaszthatták el. Az utóbbi lehetőséggel idén 18,6 ez­ren éltek, akiknek így már csak pár napjuk maradt az adóbevallás be­nyújtására és az adó kifizetésére. Külföldi bevételnek egyébként nem csak a külföldi munkavállalásból vagy vállalkozásból származó jöve­delmek számítanak, hat hónapos ha­lasztást igényelhettek azok is, akik­nek például a külföldön található in­gatlanjaikból, külföldi banki betét­jeik kamatozásából, osztalékokból vagy licencdíjakból származott be­vételük. „Szeretnénk felhívni az adózók figyelmét, hogy az adózási kötele­zettségüket ne hagyják az utolsó pil­lanatra, hiszen a szeptember 30-ai Az adóbevallás leadásának halasztását idén több mint 18 ezren vették igénybe (TASR-felvétel) végső határidőt már nem lehet meg­hosszabbítani. Nem győzzük hang­súlyozni, hogy az adóbevallás be­nyújtásával párhuzamosan az abban kiszámított adót is e hónap végéig kell befizetni” - mondta el lapunk­nak Martina Rybanská, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. Akik elmulasztják az adóbevallás be­nyújtását, azok Rybanská szerint 30 euró és 16 ezer euró közötti bünte­tésre számíthatnak, miközben a be­vallást így sem kerülhetik el. „Akik a többszöri felszólítás ellenére sem tesznek eleget a kötelességüknek, azoknak az adóhivatal a saját mód­szereivel számolja ki az adóját, és hajtja be rajtuk a követelést” - fi­gyelmeztet Rybanská, emlékeztetve arra is, hogy az adóbevallás részle­teiről a honlapjukon (www.financ­­nasprava.sk) tájékoztatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents