Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-18 / 215. szám
2 KOZELET 2021. szeptember 18. | www.ujszo.com A zöld átállás miatt drágulhat az élelmiszer MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában már most is látványosan nőnek az élelmiszerárak, az elemzők szerint azonban ez csak a kezdet. Ha megvalósul az Európai Bizottság környezetbarát mezőgazdaságra való áttérést célzó stratégiája, a drágulás még nagyobb sebességbe kapcsolhat. Mely élelmiszerek ára nő majd a leggyorsabb ütemben? A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint Szlovákiában az elmúlt hónapban kilenc éve nem látott ütemben, 3,8 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. „Az infláció felpörgéséhez nem kis mértékben járulnak hozzá az élelmiszerek is, amelyek augusztusban csaknem 4 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál. Ez persze csak az átlag, így például a zöldségek ára 13 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, többet fizetünk azonban a kenyérért, a húsért és a tejtermékekért is” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte az élelmiszerek drágulására a szlovákiai családok különösen érzékenyek, hiszen a kiadásaik több mint ötödét ezekre fordítják. Ez csak a kezdet Sadovská szerint az élelmiszerek drágulásának még koránt sincs vége, az elkövetkező hónapokban még gyorsabb sebességbe kapcsolhat az árvágta, karácsony környékére így r Ártatlannak vallja magát Kovácik Bazin. Több mint három óráig tartó záróbeszéde során Dusán Kovácik volt speciális ügyész tulajdonképpen minden ellene felsorakoztatott vádat abszurdnak nevezett és számtalanszor megismételte, hogy ártatlannak vallja magát. „Az ellenem felhozott vádak egytől egyig kizárólag a vezeklő tanúk vallomásaira épülnek”-hangoztatta. Közölte, hogy a házkutatás során nála talált 10 ezer euró készpénzt a bankból vette ki. „Telket akartunk vásárolni. Rétet, füves területet, mert az unokáinkkal akartunk állatokat tenyészteni” - mondta. A bírónőt azzal vádolja, hogy elfogult vele szemben. Kifogásolta, hogy nem volt lehetősége konzultálni az ügyvédeivel és egyeztetni velük a záróbeszéd szövegét. „Két és fél órám volt felkészülni a záróbeszédemre” - jelentette ki. Pamela Záleská bíró az elhúzódó záróbeszéd miatt végül jövő hétfőre halasztotta az ítélethirdetést. Kovácikot, akit korrupción kívül bűnszervezet megalapításával, működtetésével és támogatásával, valamint hivatali jogkörökkel való visszaéléssel is vádolnak, tavaly októberben tartóztatták le, azóta van vizsgálati fogságban. „Lehet jobb is, hogy bent vagyok és nem kint, mert ami odakint zajlik, az valami szörnyű” - mondta tegnap a rendőrháborúra és a korrupciós ügyek egyre bonyolultabb kivizsgálására utalva. (Tasr, dp) A zöldségek ára 13 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, többet fizetünk azonban a kenyérért, a húsért és a tejtermékekért is (TASR-felvétel) már 5 százalékkal is többet fizethetünk az élelmiszerekért az egy évvel korábbinál. Hasonló véleményen van Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője is, aki szerint az áremelések jövőre is folytatódnak. A drágulás azonban később sem állhat le, épp ellenkezőleg, ha valóra válnak az Európai Bizottság környezetbarát mezőgazdaságra való áttérést célzó tervei, több élelmiszer ára is látványosan megugorhat. Szigorúbb szabályok Az Európai Bizottság tavaly tette közzé az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részét képező, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) elnevezésű stratégiáját, amelyet a szakemberek már akkor éles kritikának vetettek alá. Az Európai Unió (EU) egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Stella Kyriakides akkor azzal érvelt, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásnak 10,3%-a származik a mezőgazdaságból, ezért az ágazatnak kiemelt szerepe van a klímacélok megvalósításában. Ennek keretében többek között a növényvédő szerek 50, a műtrágyák használatának pedig a 20%-os csökkentését tervezik 2030-ig. Az ökológiai gazdálkodással érintett területek jelenlegi 8%-os szintjét legalább 25%-ra kívánják emelni, és az állattenyésztésben is jelentős megszorításokat terveznek. Zöld drágulás Az ágazati szakemberek bírálatait követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a kedélyek megnyugtatása érdekében kidolgoztat egy elemzést az általuk előteijesztett tervezet várható hatásairól. Az Európai Bizottság ezzel saját tudományos szolgáltató szervét, a Közös Kutatóközpontot (JRC, Joint Research Centre) bízta meg, amely azonban nem várt eredményekkel rukkolt elő, a gazdák és az agrárszakemberek aggodalmainak adva igazat. Az euractiv.sk portál által ismertetett elemzés szerint az Európai Bizottság által szorgalmazott szigorúbb környezetvédelmi szabályok miatt több mezőgazdasági ágazatban is látványosan csökkenhet a termelés, ami súlyos érvágást jelent majd a gazdáknak. Az előzetes becslések szerint a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiágazatban 15, a gabonatermelésben 13, a zöldség- és gyümölcságazatban több mint 5 százalékos visszaeséssel számolhatunk. A kiesést pedig az Európai Unión kívüli országokból származó silányabb, kevésbé biztonságos, környezetbarátnak nem nevezhető élelmiszerekkel leszünk kénytelenek pótolni. Az elemzés szerint a fogyasztók sem járnak jól, a mezőgazdaságban okozott sokk miatt ugyanis több élelmiszer ára is látványosan megugorhat. Az előzetes becslések szerint a sertéshús ára 40, a marhahúsé 23, a baromfié 16 százalékkal nőhet, 10 százalékkal drágábban juthatunk majd hozzá azonban a zöldséghez és a gyümölcshöz is. És ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen az elemzés szerint az élelmiszerek esetében átlagosan 10 százalékos drágulással számolhatunk. A JRC elemzői ráadásul elismerik, hogy ha maradéktalanul valóra is válnak az Európai Bizottság elképzelései, globális szinten ezeknek elenyésző lesz a környezetvédelmi hozadékuk, mivel a szigorú szabályok csak az uniós gazdákra és élelmiszeripari cégekre vonatkoznak majd. Az euractiv.sk szerint így azon sem szabadna csodálkoznunk, ha az Európai Bizottság az elkövetkező időszakban kénytelen lesz módosítani a tavaly bemutatott tervein. A jogállamiságot vizsgáló uniós munkacsoport érkezik Pozsonyba BUGÁRANNA Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán, az unió helyzetót értékelő éves beszédében pozitívan értékelte a jogállamiság terén történt pozitív fejleményeket Szlovákiában. De hogy is kellene értelmezni a bizottság elnökének üzenetét? Erről és az unió jövőjéről értekeztek tegnap a téma jeles képviselői. Pozsony. „Európa a nagyon nehéz időkben és krízishelyzetekben is képes viszonylag nagy dolgokat elérni, sokak számára meglepően gyorsan és hatékonyan” - mondta Ladislav Miko, az Éurópai Bizottság szlovákiai képviseletének elnöke a nyitóbeszédében. Hangsúlyozta, az EU hatékonyan biztosította a koronavírus elleni vakcinát az egyes tagállamoknak és szolidaritást vállalva, a világon egyedüliként több mint 130 fejlődő országba juttatta el az oltóanyagot. „Az uniónk sikeres lesz, nagyon jól és ügyesen fog működni, ha olyan lesz, mint a fiataljaink” - mondta Miko, aki szerint ez volt a strasbourgi értékelő egyik fö mondanivalója. Maros Sefcovic, a bizottság alelnöke szintén méltatta a fiatal generáció szerepvállalását a járvány ideje alatt, és elmondta, 2022 a „fiatalok éve” lesz az EU-ban - különböző programokat szerveznek, mert épp ezt a generációt sújtotta leginkább a kijárási tilalom és a bezártság. Sefcovic büszkén emlékezett vissza a kanadai nagykövet szavaira, aki elmondta, az USA-tól, a legközelebbi szövetségesüktől sem kaptak oltóanyagot, az Európai Uniótól viszont igen. „Európa a nehéz időkben szolidáris a világgal” - szögezte le Sefcovic. Új hivatal Ivan Stefanec (ÉPP) európai parlamenti képviselő az évértékelő kapcsán kiemelte, kétszer is szó esett Szlovákiáról, ami egyáltalán nem szokványos. Az első alkalommal a korrupcióellenes harc témájában merült fel mint pozitív példa, majd a szólásszabadság védelme révén tért ki rá a bizottság elnöke. A néppárti képviselő nagyon fontosnak tartja, hogy elhangzott az egészségügyi unió létrehozásának szükségessége. Az egészségügy terén az EU-nak korlátozott hatásköre van, az egyes országok eddig ragaszkodtak hozzá, hogy a nemzetállamok dönthessenek az egészségpolitikáról. „Szükségünk van valamiféle egészségügyi unióra”—jelentette ki. Monika Benová (S&D) európai parlamenti képviselő azokat a témákat említette, melyek szerinte hiányoztak az évértékelőből. Az egészségügyi unió és a hatékonyabb külpolitika mellett kiemelte a nők elleni erőszakot is, amelyről szerinte nemcsak a nemzetközi emléknapokon kellene beszélni, hanem át kellene ültetni a tagországok jogrendszerébe. Az EB létrehozza az Egészségügyi Szükséghelyzetfelkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA), hogy megelőzze az egészségügyi veszélyhelyzeteket, valamint gyorsan reagálni tudjon azokra. Veszélyhelyzet esetén a HERA biztosítja olyan gyógyszerek, vakcinák és az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó egyéb eszközök - például kesztyűk és maszkok - kidolgozását, gyártását és elosztását, amelyek a koronavírus-járvány első szakaszában gyakran hiányoztak. A beszélgetés moderátora felvetette, Szlovákiában nyíltan folyik a rendőrháború, von der Leyen viszont pozitívan értékelte a jogállamiságot, s közben egy-két hónappal korábban publikált jelentésre hivatkozott. Benová a rendőrségen kialakult helyzetet élesen bírálta, majd azt mondta: „A munkacsoportok azért jönnek létre, hogy semmi ne oldódjon meg”. Vízió Aneta Világi politológus szerint az elnök üzenete az volt, hogy: „ha vannak valamilyen értékeink, amelyek az európai lélek részét képezik, akkor azokért érdemes harcolni, és épp a fiatal generációtól kellene inspirációt szerezni, akik a saját prioritásaikért és víziójukért sokkal agilisabban tudnak harcolni”. A szakember rámutatott, az EB elnöke más nyelvezetet választott, mint amit eddig Brüsszeltől megszokhattunk, sokkal kevésbé bürokratikus, politikailag korrekt és monoton üzenet hangzott el. „Ennek így kellene lennie, a politikusoknak nemcsak a problémákat kellene megnevezni és megoldani, hanem bizonyos víziót is kellene nyújtaniuk” - tette hozzá Világi. A beszélgetés során további fontos témákat megnyitottak, mint például a külpolitika, reakcióképesség és közös menekültpolitika. Egyetértettek benne, hogy az európai integráció a válságoknak köszönhetően is tudott mélyülni az elmúlt évtizedek során. Stefanec bejelentette, jövő héten ismét Szlovákiába érkezik a brüsszeli munkacsoport, mely a jogállamiságot és a korrupcióellenes harcot vizsgálja, elsősorban a Kuciak-gyilkosság felderítésének körülményeiről fognak érdeklődni.
