Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-17 / 214. szám

www.ujszo.com I 2021. szeptember 17. KULTÚRA 9 Harmincnégy levél a nagyvilágból Faludy György és Szakolczay Lajos, két kivételes elme írásos találkozása egy rendhagyó kötetben SZABÓ G LÁSZLÓ Szólíts nyugodtan Gyurká­nak! - idézi kötete címóben Faludy Györgyöt a nyolcvan­éves Szakolczay Lajos iroda­lomtörténész, aki Magyaror­szágon elsőként írt méltató tanulmányt az emigrációban élő költőfejedelemről. Most megjelent kötetében a tőle kapott harmincnégy levél tör­ténetét idézi meg. Szakolczay, „a magyar irodalom­­történet és kritika egyik Indiana Jo­­nesa, a határon túli magyar irodalom megszállott kutatója” (Orbán János Dénes) Faludy méltatása után a ha­talom kegyvesztettje lett. Szakmai hitelét minden eszközzel megpró­bálták aláásni. Faludy viszont a ba­rátságába fogadta. Egyetlen monda­tával („Hálámat nem tudom leróni”) rangot szerzett neki. „Faludy élet­műve - írja Orbán János Dénes, a kalandos sorsú író alkotásainak ugyancsak elkötelezett gondozója a kötet előszavában - a magyar iro­dalom egyik csúcsteljesítménye. Számtalan müvéből árad a magyar nyelv imádata, a magyar öntudat. A humanizmusban és az enciklopé­­dizmusban hitt, ebben mindvégig következetes maradt, a magyar nyelvnek pedig egyik legnagyobb mestere volt.” Két humanista beszélget a könyv­ben szent tárgyukról, az irodalom­ról. Faludy Torontóban és Budapes­ten kézzel és írógéppel írt leveleit ol­vashatjuk, mellettük tanulmányo­kat, interjúkat és visszaemlékezése­ket, sőt azokat a külföldön megje­lent cikkeket is, amelyek színes részletekkel gazdagítják a két, iro­dalmat szerető ember kapcsolatát. Faludy 1982 őszén azt írja: nem lenne igaz, ha azt állítaná, hogy éle­tében nagyon sok öröm érte, de azt Ma indul az A szeptember 26-ig tartó online színházi szemle 25 előadást kínál. Többek között a Vígszínház, a KV Társulat, a Madách Színház, a Jászai Mari Színház, a Gólem Szín­ház, az Örkény Színház, a Katona József Színház, a Kolibri Színház, a Vörösmarty Színház vagy a Trafó előadásaira válthatunk jegyet. 19 prózai előadás és 6 gyermek- és if­júsági előadás szerepel a program- : ban. A színdarabok bármely ország­ból elérhetőek az eszinhaz.hu olda­lon. A fesztivál egyik célja bemutatni, ; hogy az online vetítésre adaptált előadások miképpen hoznak létre új látásmódot, esetenként a színház és a film határán, másrészt megmutatni a színházak elmúlt időszakban lét­rehozott értékes alkotásait, melyek­ről a járványhelyzet miatt sokan le­maradtak. A fesztiválon öt alkalom- ; mai élő, ingyenes szakmai beszél­getéseket is közvetítenek neves színházigazgatók, színészek, rende­zők, dramaturgok és színházi szak­emberek részvételével, ahol a nézők is kérdezhetnek. A fesztiválra ma­gyarországi és határon túli magyar színházak, független társulatok ne­sem állíthatja, hogy nagyon kevés. „Valahogy a középen evezem.” Éle­te egyik legnagyobb örömét azon­ban a Szakolczay által róla írt mél­tatás jelenti. Okos, bátor, megfon­tolt, kitűnő és igaz tanulmánynak nevezi az írást. Bevallja: ha ismerő­sei és barátai kezébe adja, elpirul, mert úgy érzi, a hencegés bűnébe esik. „De azért jólesik” - teszi hoz­zá. - Esszéje óta állandó, enyhe má­mort érzek, abban a pillanatban már, amikor felülök reggel az ágyban, és kapcsolatot teremtek a világgal, megemelte az életemet számomra Magyarországon is.” Több levelé­ben kínai és japán versfordításait küldi Szakolczaynak, de a sajátjai­ból is postáz néhányat. 1983 nyarán dél-angliai kirándu­lásairól tudósít, amikor régi kocsik­ban, katedrálisokban, pajtákban és szélmalmokban bolyong a fiával, aztán arab, szanszkrit és hellén köl­tőket idéz. „A negyven arab vers többségé­ben ismeretlen Magyarországon - írja -, pedig Nyugaton már fél év­százada közismertek. Legtöbbjét még 1940—41 -ben ismertem meg Marokkóban, arab barátaim segítsé­gével. A líceumi tanáré az érdem, akivel Marrákesben, a Café Univer­­selben játszottam sakkot, és aki, ha nyert, örömében mindig átfutott a szemben lévő bordélyba tíz percre. Sokat a versekből már akkor, majd az amerikai hadseregben lefordítottam, a kéziratot katonazsákommal együtt lopták el a párisi vámházban, amikor 1946 elején New Yorkból Buda­pestre utaztam. Pontosabban: nem a kéziratot lopták el, hanem a negyven katonainget, melyeket osztogatásra hoztam haza, és a beléjük göngyölt kéziratot feltehetően ellopták.” Tűrhetően - tőle a jelző! - csak olyan verseket tudott lefordítani, amelyeket szeretett. Főleg lírai köl­teményeket, amelyek a természet­ről, a szerelemről, a szeretkezésről szóltak. Az arab verseket is azért szerette, mert tárgyukat a való vi­lágból veszik. Saját, a 20. századdal foglalkozó sötét versei mellé azt írta az egyik levélben: „Ebben a század­ban Éurópában több embert pusztí­tottak el a legkegyetlenebb módon, mint bármikor a múltban, a tatárjá­rást sem felejtve el. Amiben a lök­­hajtásos repülőgép és a komputer feltalálása nem sokat segített. Ezen a téren a lelkiismeretemet nyomja, hogy Szilárd Leó nagybátyám volt (pontosan: anyai nagybátyám sógo­rának fia), és az atombombát való­sággal családi játékszernek vagyok kénytelen tekinteni.” A kínai költészetről az amerikai hadseregben, kínai bajtársaitól ka­pott áttekintést. Ez is nagy reveláció volt számára, mert felismerte: a kí­nai irodalom értékben felér azzal, amit Európa a középkortól máig te­remtett, ráadásul más. De egészenjól tudott latinul. Catullust szótár nélkül fordította. Görögül is értett. A Hel­lén Antológia legjobb verseit kívül­ről tudta. Szótár segítségével a spa­nyolt és az olaszt is könnyen meg­értette. „A provenszál szöveg is könnyen megy” - írja. Olvasómá­niája egyetemista, kora óta kíséri. „Nincs angol, francia, német, görög és latin költő, akiktől szinte mindent el nem olvastam volna.” Számos arab, perzsa, szanszkrit, kínai és ja­pán verset ő fordított először ma­gyarra. Korcsuk szépségétől teljesen elbűvölve azt írja Szakolczay Lajos­nak: soha nem fogja megérteni, mi­ért nem foglalta el, és tartotta meg, amikor meglátta a szigetet IV. Béla. „Vagy nem látta meg? Vagy félt a tengertől?” A kötetet egy 1992-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, közönség előtt készült interjú záija. Ebben szó esik a zsolnai nagyszülőkről, a há­rom és fél évig írt Pokolbéli víg nap­jaimról, az emlékezetből fordított Villon-versekről, a párizsi magyar emigráció októbristáiról, a Marok­kóban töltött időszakról, Pilinszky­­ről és Illyés Gyuláról, a két jó barát­ról, a második emigrációról, a recski táborban írt versekről, a legvégén pedig arról is, hogy tudta: vissza fog kerülni a magyar irodalomba. Harmincnégy levél, majd egy év­tizednyi idő. Irodalom- és műve­lődéstörténet, esztétika és filozófia olykor gúnyos humorral vagy éppen anekdotikus mesélőkedwel. Rá­adásként pedig sok-sok verssel. A végére érve még közelebb érez­zük magunkat Faludyhoz, minden idők egyik legnagyobb magyar köl­tőjéhez. A szerző a Vasárnap munkatársa eSzínház Fesztivál Újra él a Broadway A Mercedes Benz a Vörösmarty Színház előadásában (Fotó: eSz(nház) vezhettek három különböző kategó­riában a nyár folyamán, olyan elő­adásokkal, melyeket 2019 szeptem­bere óta mutattak be. A nevezési időszak alatt 21 intézmény és társu­lat 25 alkotással jelentkezett, ezeket láthatja most a közönség az online térben. A fesztivál időtartama alatt a nézők az általuk legjobbnak ítélt produkciókra szavazhatnak is, az ő voksaik alapján osztják ki az eSzín­­ház Fesztivál Közönségdíját. A leg­jobb előadásokat és alakításokat szakmai zsűri is díjazza majd, mely­nek Ráckevei Anna színművész, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Horváth Csaba rendező-koreográfus, Ujj Mészáros Károly filmrendező és Légrádi Gergely, az eSzínház veze­tője lesznek a tagjai. A fesztivál utolsó napján, élő eredményhirdeté­sen díjazzák a legjobb digitális adaptációt, a legjobb női főszerep­lőt, a legjobb férfi főszereplőt és a legjobb látványtervezést. A jegyek­ből befolyt összeget a fesztivál a színházak, társulatok és alkotók tá­mogatására fordítja. (MTI, eSzínház) New York. Felgyorsult az újra­­nyitás, miután a Broadway szín­házai a héten ismét játszani kezd­ték a legnépszerűbb musicaleket. A járvány helyzet miatti, a Broad­way eddigi leghosszabb, 18 hóna­pos kényszerszünetét követően újra programra tűzték például az Oroszlánkirályt, a Chicagót és az utóbbi évek leghangosabb sikerét arató előadását, a Hamilton című hiphopmusicalt, mely Alexander Hamilton, az Egyesült Államok egyik alapító atyjának életét dol­gozza fel. Bár néhány előadást már korábban újraindítottak, és később továbbiak is láthatóak lesznek, ezek vonzzák a legtöbb nézőt. A színházélmény azonban más lesz, hiszen az, aki jegyet vált, köteles oltottságát igazolni, a színházban pedig maszkot viselni. A Broadway több mint negyven színháza Manhattan szívében ta­lálható, mindegyikük 500 vagy annál több látogatót tud fogadni előadásonként. „New York lelké­nek energiáját és diverzitását je­lenti” mondta Bili de Blasio pol­gármester, aki óriási lépésnek ne­vezte a nyitást és azt is hangsú­lyozta, hogy a színházvilág renge­teg embernek nyújt munkalehető­séget a metropoliszban. (MTI, hk) Csak beoltott nézőket fogadnak, a maszk kötelező (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents