Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-17 / 214. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 17. KULTÚRA 9 Harmincnégy levél a nagyvilágból Faludy György és Szakolczay Lajos, két kivételes elme írásos találkozása egy rendhagyó kötetben SZABÓ G LÁSZLÓ Szólíts nyugodtan Gyurkának! - idézi kötete címóben Faludy Györgyöt a nyolcvanéves Szakolczay Lajos irodalomtörténész, aki Magyarországon elsőként írt méltató tanulmányt az emigrációban élő költőfejedelemről. Most megjelent kötetében a tőle kapott harmincnégy levél történetét idézi meg. Szakolczay, „a magyar irodalomtörténet és kritika egyik Indiana Jonesa, a határon túli magyar irodalom megszállott kutatója” (Orbán János Dénes) Faludy méltatása után a hatalom kegyvesztettje lett. Szakmai hitelét minden eszközzel megpróbálták aláásni. Faludy viszont a barátságába fogadta. Egyetlen mondatával („Hálámat nem tudom leróni”) rangot szerzett neki. „Faludy életműve - írja Orbán János Dénes, a kalandos sorsú író alkotásainak ugyancsak elkötelezett gondozója a kötet előszavában - a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye. Számtalan müvéből árad a magyar nyelv imádata, a magyar öntudat. A humanizmusban és az enciklopédizmusban hitt, ebben mindvégig következetes maradt, a magyar nyelvnek pedig egyik legnagyobb mestere volt.” Két humanista beszélget a könyvben szent tárgyukról, az irodalomról. Faludy Torontóban és Budapesten kézzel és írógéppel írt leveleit olvashatjuk, mellettük tanulmányokat, interjúkat és visszaemlékezéseket, sőt azokat a külföldön megjelent cikkeket is, amelyek színes részletekkel gazdagítják a két, irodalmat szerető ember kapcsolatát. Faludy 1982 őszén azt írja: nem lenne igaz, ha azt állítaná, hogy életében nagyon sok öröm érte, de azt Ma indul az A szeptember 26-ig tartó online színházi szemle 25 előadást kínál. Többek között a Vígszínház, a KV Társulat, a Madách Színház, a Jászai Mari Színház, a Gólem Színház, az Örkény Színház, a Katona József Színház, a Kolibri Színház, a Vörösmarty Színház vagy a Trafó előadásaira válthatunk jegyet. 19 prózai előadás és 6 gyermek- és ifjúsági előadás szerepel a program- : ban. A színdarabok bármely országból elérhetőek az eszinhaz.hu oldalon. A fesztivál egyik célja bemutatni, ; hogy az online vetítésre adaptált előadások miképpen hoznak létre új látásmódot, esetenként a színház és a film határán, másrészt megmutatni a színházak elmúlt időszakban létrehozott értékes alkotásait, melyekről a járványhelyzet miatt sokan lemaradtak. A fesztiválon öt alkalom- ; mai élő, ingyenes szakmai beszélgetéseket is közvetítenek neves színházigazgatók, színészek, rendezők, dramaturgok és színházi szakemberek részvételével, ahol a nézők is kérdezhetnek. A fesztiválra magyarországi és határon túli magyar színházak, független társulatok nesem állíthatja, hogy nagyon kevés. „Valahogy a középen evezem.” Élete egyik legnagyobb örömét azonban a Szakolczay által róla írt méltatás jelenti. Okos, bátor, megfontolt, kitűnő és igaz tanulmánynak nevezi az írást. Bevallja: ha ismerősei és barátai kezébe adja, elpirul, mert úgy érzi, a hencegés bűnébe esik. „De azért jólesik” - teszi hozzá. - Esszéje óta állandó, enyhe mámort érzek, abban a pillanatban már, amikor felülök reggel az ágyban, és kapcsolatot teremtek a világgal, megemelte az életemet számomra Magyarországon is.” Több levelében kínai és japán versfordításait küldi Szakolczaynak, de a sajátjaiból is postáz néhányat. 1983 nyarán dél-angliai kirándulásairól tudósít, amikor régi kocsikban, katedrálisokban, pajtákban és szélmalmokban bolyong a fiával, aztán arab, szanszkrit és hellén költőket idéz. „A negyven arab vers többségében ismeretlen Magyarországon - írja -, pedig Nyugaton már fél évszázada közismertek. Legtöbbjét még 1940—41 -ben ismertem meg Marokkóban, arab barátaim segítségével. A líceumi tanáré az érdem, akivel Marrákesben, a Café Universelben játszottam sakkot, és aki, ha nyert, örömében mindig átfutott a szemben lévő bordélyba tíz percre. Sokat a versekből már akkor, majd az amerikai hadseregben lefordítottam, a kéziratot katonazsákommal együtt lopták el a párisi vámházban, amikor 1946 elején New Yorkból Budapestre utaztam. Pontosabban: nem a kéziratot lopták el, hanem a negyven katonainget, melyeket osztogatásra hoztam haza, és a beléjük göngyölt kéziratot feltehetően ellopták.” Tűrhetően - tőle a jelző! - csak olyan verseket tudott lefordítani, amelyeket szeretett. Főleg lírai költeményeket, amelyek a természetről, a szerelemről, a szeretkezésről szóltak. Az arab verseket is azért szerette, mert tárgyukat a való világból veszik. Saját, a 20. századdal foglalkozó sötét versei mellé azt írta az egyik levélben: „Ebben a században Éurópában több embert pusztítottak el a legkegyetlenebb módon, mint bármikor a múltban, a tatárjárást sem felejtve el. Amiben a lökhajtásos repülőgép és a komputer feltalálása nem sokat segített. Ezen a téren a lelkiismeretemet nyomja, hogy Szilárd Leó nagybátyám volt (pontosan: anyai nagybátyám sógorának fia), és az atombombát valósággal családi játékszernek vagyok kénytelen tekinteni.” A kínai költészetről az amerikai hadseregben, kínai bajtársaitól kapott áttekintést. Ez is nagy reveláció volt számára, mert felismerte: a kínai irodalom értékben felér azzal, amit Európa a középkortól máig teremtett, ráadásul más. De egészenjól tudott latinul. Catullust szótár nélkül fordította. Görögül is értett. A Hellén Antológia legjobb verseit kívülről tudta. Szótár segítségével a spanyolt és az olaszt is könnyen megértette. „A provenszál szöveg is könnyen megy” - írja. Olvasómániája egyetemista, kora óta kíséri. „Nincs angol, francia, német, görög és latin költő, akiktől szinte mindent el nem olvastam volna.” Számos arab, perzsa, szanszkrit, kínai és japán verset ő fordított először magyarra. Korcsuk szépségétől teljesen elbűvölve azt írja Szakolczay Lajosnak: soha nem fogja megérteni, miért nem foglalta el, és tartotta meg, amikor meglátta a szigetet IV. Béla. „Vagy nem látta meg? Vagy félt a tengertől?” A kötetet egy 1992-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, közönség előtt készült interjú záija. Ebben szó esik a zsolnai nagyszülőkről, a három és fél évig írt Pokolbéli víg napjaimról, az emlékezetből fordított Villon-versekről, a párizsi magyar emigráció októbristáiról, a Marokkóban töltött időszakról, Pilinszkyről és Illyés Gyuláról, a két jó barátról, a második emigrációról, a recski táborban írt versekről, a legvégén pedig arról is, hogy tudta: vissza fog kerülni a magyar irodalomba. Harmincnégy levél, majd egy évtizednyi idő. Irodalom- és művelődéstörténet, esztétika és filozófia olykor gúnyos humorral vagy éppen anekdotikus mesélőkedwel. Ráadásként pedig sok-sok verssel. A végére érve még közelebb érezzük magunkat Faludyhoz, minden idők egyik legnagyobb magyar költőjéhez. A szerző a Vasárnap munkatársa eSzínház Fesztivál Újra él a Broadway A Mercedes Benz a Vörösmarty Színház előadásában (Fotó: eSz(nház) vezhettek három különböző kategóriában a nyár folyamán, olyan előadásokkal, melyeket 2019 szeptembere óta mutattak be. A nevezési időszak alatt 21 intézmény és társulat 25 alkotással jelentkezett, ezeket láthatja most a közönség az online térben. A fesztivál időtartama alatt a nézők az általuk legjobbnak ítélt produkciókra szavazhatnak is, az ő voksaik alapján osztják ki az eSzínház Fesztivál Közönségdíját. A legjobb előadásokat és alakításokat szakmai zsűri is díjazza majd, melynek Ráckevei Anna színművész, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Horváth Csaba rendező-koreográfus, Ujj Mészáros Károly filmrendező és Légrádi Gergely, az eSzínház vezetője lesznek a tagjai. A fesztivál utolsó napján, élő eredményhirdetésen díjazzák a legjobb digitális adaptációt, a legjobb női főszereplőt, a legjobb férfi főszereplőt és a legjobb látványtervezést. A jegyekből befolyt összeget a fesztivál a színházak, társulatok és alkotók támogatására fordítja. (MTI, eSzínház) New York. Felgyorsult az újranyitás, miután a Broadway színházai a héten ismét játszani kezdték a legnépszerűbb musicaleket. A járvány helyzet miatti, a Broadway eddigi leghosszabb, 18 hónapos kényszerszünetét követően újra programra tűzték például az Oroszlánkirályt, a Chicagót és az utóbbi évek leghangosabb sikerét arató előadását, a Hamilton című hiphopmusicalt, mely Alexander Hamilton, az Egyesült Államok egyik alapító atyjának életét dolgozza fel. Bár néhány előadást már korábban újraindítottak, és később továbbiak is láthatóak lesznek, ezek vonzzák a legtöbb nézőt. A színházélmény azonban más lesz, hiszen az, aki jegyet vált, köteles oltottságát igazolni, a színházban pedig maszkot viselni. A Broadway több mint negyven színháza Manhattan szívében található, mindegyikük 500 vagy annál több látogatót tud fogadni előadásonként. „New York lelkének energiáját és diverzitását jelenti” mondta Bili de Blasio polgármester, aki óriási lépésnek nevezte a nyitást és azt is hangsúlyozta, hogy a színházvilág rengeteg embernek nyújt munkalehetőséget a metropoliszban. (MTI, hk) Csak beoltott nézőket fogadnak, a maszk kötelező (Fotó: Shutterstock)
