Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-16 / 213. szám

4 I KÖZÉLET/RÉGIÓ 2021. szeptember 16. I www.ujszo.com Lehetőségek és gondok Dél-Szlovákiában (Somogyi Tibor fotói) konszenzust kialakítani. Farkas Iván a jövendőbeli Szövetség vállalko­zókra és munkavállalókra vonatkozó programja és a koronavírus árnyéká­ban nyújtandó támogatások kapcsán pragmatikusan a szlovák államház­tartás és gazdaság kondíciójával való összhangot emelte ki. Mózes Sza­bolcs arról is beszélt, hogy a szlová­kiai magyar politikában a rendszer­­váltás óta a jobboldali, azon belül is a neoliberális gazdaságpolitika domi­nált - még akkor is, amikor kor­mánytényezőként szerepeltek a pár­tok. Hangsúlyozta, ebben az volt az ellenmondás, hogy Dél-Szlovákia egy felzárkóztatásra szoruló régió, ezért a jövendőbeli gazdasági és szo­ciális programban hangsúlyosan oda kell figyelniük a munkavállalókra, de ez nem záija ki annak lehetőségét, hogy a vállalkozóknak is kedvezze­nek. Agócs Attila ezzel tulajdonkép­pen egyetértve rámutatott, „nem bíz­hatunk a piac láthatatlan kezében”, egyúttal pedig arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a Garámtól keletre nem biztos, hogy sikeres lehet a neo­liberális, versenyalapú gazdasági szemlélet, hiszen a délnyugati or­szágrésznek ilyen téren sokkal több lehetősége van. Önkormányzati látószög Az utolsó blokkban Hájos Zoltán (MKP) dunaszerdahelyi, Agócs Atti­la (Híd) füleki és Keszegh Béla (füg­getlen) komáromi polgármester bon­colgatta a hányatott sorsú dél­szlovákiai infrastruktúra kérdéseit - pontosabban azt, hogy a saját régió­ikban mi nem fejlődik, legyen szó akár elsőrendű vagy elkerülőutakról és vasútról. Elkerülhetetlen volt, hogy ne érintsék a polgármesterek moz­gásterét egy-egy fejlesztés kiharcolá­sában. Keszegh az általa évek óta gyakorolt módszer mellett tett hitet. „Jelen pillanatban nincs magyar párt a parlamentben. Nekünk elsősorban úgy kell megfogalmaznunk az érve­inket, hogy azzal a szlovák kollégáin­kat is meg tudjuk szólítani” - mondta, majd példaként említette a Városok Unióját, amelyen keresztül partnere­ket keres egy-egy fejlesztéshez jó ér­vekkel és szempontokkal. Agócs At­tila ellenpéldaként említette, hogy amikor a Szlovákiai Városok és Fal­vak Társulásának regionális szerve­zetén keresztül az R2-es gyorsforgal­mi út folytatásáról érdeklődtek a mi­nisztériumnál, onnan csak formális és „elkeserítő” választ kaptak - a fuleki polgármester szerint ilyen esetekben csak „közösségi érdekérvényesítés­sel” lehet előrelépni. Hájos a vasút­fejlesztés példáján keresztül azt mondta, akkor lehet a polgármeste­reknek erre ráhatása, ha van partnerük a parlamentben és a kormányban, amely azonban külön-külön nem, ha­nem egy párt segítségével járható út. hogy a külső kihívások hatására a vállalkozónak ki kell lépnie a kom­fortzónájából azért, hogy meg tudja új ítani a tevékenységét. Apolitika hullámain A politikum részéről Mózes Sza­bolcs, az Összefogás elnöke, Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke és Agócs Attila, a Híd alelnöke vették szemügyre Dél-Szlovákiát. A hama­rosan egy és ugyanazon politikai szubjektum tagjai egy sor kérdésben megtalálták a közös hangot. Mintha az ideológiai, pártpolitikai és szemé­lyes ellentétek mellőzésével olyan témát találtak volna, ahol szinte nem is tudtak volna mást csinálni, mint téseket hoznának meg. A szlovákiai vonatkozású válaszok mintha egy­szerre tanúskodtak volna a mező­­gazdaság kiszolgáltatottságáról és elmaradottságáról. Palik például el­ső körben felmérné, hogy mire képes a mezőgazdaság, majd „lezárná a határokat” nem beengedve a külföldi árut, mivel „mindent meg tudunk termelni Szlovákiában”, amely által szerinte mindenkinek lehetne adni munkát. Patasi a földtulajdon meg­tartására helyezné a hangsúlyt, az ahhoz való hozzáférést egy fizikai személyre határolná be. „A regioná­lis szempontokat és a természeti adottságokat venném figyelembe, melyik régióban mi az, ami gazda­ságosnak számít, majd ott kiépíteni a Palik László (balról), Neményi Miklós, Patasi Ilona és Nyerges Csaba Mózes Szabolcs (balról), Agócs Attila, Farkas Iván és Czímer Gábor vataSCin Péter Gódány László (balról), Bindics Zsolt, Gyurovszky László, Papp Vargha Katalin és Sánta Szilárd feldolgozóipart és megerősíteni az értékesítésf’-vázoltaelképzeléseit. Vállalkozások és járvány A vállalkozói szféráról szóló blokk volt talán a legtöményebb mind között, ugyanis a cégműköd­tetés általános nehézségeit köztu­dottan csak tovább bonyolította a koronavírus okozta válság. Min­denesetre mindegyik megszólaló a „hideg” gazdasági szempontok he­lyett erőteljesen emberközpontú ta­nulságokat vont le a még mindig tar­tó egészségügyi és társadalmi krí­zisből. Gódány László egyházkar­­csai polgármester a mindennapi kapcsolatok, az emberi tisztelet és szeretet jelentőségét hangsúlyozta az élet minden terén, illetve azt, hogy több időtkell eltölteni egymással. Bindics Zsolt agrárvállalkozó ki­emelte a humánerőforrás kiaknázá­sának jelentőségét. Ajárvány okozta válság kapcsán olyan példákat emlí­tett, amelyek azt mutatták, azok a cé­gek működnek jól és tudnak reagálni a kihívásokra, ahol jó „csapat” van. „Csak úgy lehet céget jól vezetni, ha egyre többet ruházunk be pénzben és érzelmileg az alkalmazottakba. Ahol nem érzik magukat jól, onnan elmen­nek” - fejtette ki Gyurovszky László fémipari vállalkozó, aki ezzel össze­függően arra is figyelmeztetett, min­dig készen kell állni a következő vál­ságra. „Mindig arra figyeltem, hogy olyan emberek, vegyenek körül, akikből tudok energiát meríteni” - mondta utolsóként az élelmiszer­­iparban aktív Papp Vargha Katalin is, aki egyúttal azt is lényegesnek tartja, Komárom. Második közös konferenciáját tartotta meg az Új Szó és a Trend gazdasági hetilap. Az öt tematikus blokk témakörei szerteágazóén járták körül Dél-Szlovákia gazdasági-társadalmi állapotát. Jozef Kiss némely megállapítását bizonyára sok szlovákiai magyar nyugtázhatta elégedetten. Az Agrár­­kifizető Ügynökség vezérigazgatója tudniillik arról is beszélt, hogy olyan változásokra van szükség, amelyek által a gyerekkorából ismerős viszo­nyok jönnének létre. Akkor ugyanis külföldről érkeztek Szlovákiába me­zőgazdászok, hogy szakszerű tudásra tegyenek szert az agrárium területén. Miian Kysel’, az agrártárca államtit­kára továbbá hangsúlyozta az ország regionális sokszínűségét, amely kap­csán figyelembe kell venni a sajátos­ságokat, mivel „ami érvényes délen, az már nem lesz az Kiszucán vagy Árvában”. A legtágabb kontextust talán Sánta Attila banki pénzügyi elemző vázolta fel a bankok hiteleinek olcsóságáról, kiemelvén, hogy még sokáig negatív vagy 0 százalék közti kamatokra szá­míthatunk. A hallgatóság tudatosít­hatta azt a nem is mindig annyira nyilvánvaló tényt, hogy a szlovákiai hitelkömyezet valójában mennyire a nemzetközi banki és világpiaci függ­vénye. Fontos háttér-információkkal látta el a hallgatóságot Horbulák Zsolt, a Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa arról, hogy főleg gazdaságstatisztikai téren hogyan fest a déli országrész helyzete. Kide­rült, a szlovákiai dél ugyan valóban számos téren elmarad az országos át­laghoz képest, ám például lényeges különbség van a fejlettebb délnyuga­ti, s az attól keletebbre fekvő leszaka­dó országrészek között; egyúttal arra is utalt, hogy Szlovákia más régiói is küzdenek az elmaradottsággal, amelynek leküzdéséhez mindenképp szükség lenne az állam segítségére. A mezőgazdaság Az agrárium kérdését Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Ne­ményi Miklós, az MTA akadémikusa és Palik László agrárvállalkozó vi­tatták meg. Neményi számos, Szlo­vákiából nézve is ismerős párhuza­mos magyarországi példát hozott fel az ottani mezőgazdasági és az ezzel összefüggő ipari termelés rendszer­­váltás óta húzódó gondjaira, s be­szédes meglátásokkal élt a jelenbeli kihívásokról is. A szerteágazó témák zárásaként a résztvevők azt a hipote­tikus, ámde nagyon is húsba vágó kérdést kapták, hogy szakminiszter­ként milyen gyors lépéseket és dön­Hájos Zoltán (balról), Agócs Attila, Keszegh Béla és Nagy Roland

Next

/
Thumbnails
Contents